hirdetés
hirdetés

A Hungary NEXT nekifut az ország- és a Budapest márka építésének

A tagok és érdeklődők tudásának mozgósítására találkozót szervezett hétfőn a Bódis Gábor által életre hívott Hungary NEXT ország-márka-műhely civil kezdeményezés, amely a régóta hiányzó országimázs, és elsősorban a Budapest márka felépítését tűzte ki célul.

hirdetés

Mióta a piacgazdaság beköszöntött hazánkba, egyre nyilvánvalóbb, hogy a szükséges országimázs és márka kialakítás terén nem jutunk egyről a kettőre. A Corvinuson megrendezett első, majd második Országimázs Konferenciát megelőzően is történtek Hankiss Elemér kezdeményezésére szakmai erőfeszítések a kérdés megoldására. Egy ideig létezett Országimázs Központ is. Most a civil kezdeményezés vette kezébe a dolgot, Bódis Gábor megfogalmazása szerint azzal a céllal, hogy a döntéshozóknak „rányissa a szemét „a hogyanokra és a mikéntekre”. Kész programot kívánnak alkotni egy életképes, ütős és versenyképes Magyarország márka megalkotásáért.

 Az eddigi késedelem egyetlen pozitívuma, hogy rossz és hatástalan, elsietett márkával előállni még a semminél is rosszabb. Egy márka évtizedeken át kell „beleégjen” a fogyasztók tudatába, a sűrű változtatása kontra produktív. Bódis Gábor a részlet gazdag megjelenítés helyett tömör és egyértelmű, nagyon egyszerű jelképben gondolkozik, mely kifejezi hazánk és fővárosunk egyedi vonásait és szerethetőségét. Véleménye szerint a fővárost kell előtérbe, a kirakatba helyezni, hiszen ide látogat a legtöbb turista. Budapest húzóerejére alapozva lehetne az országimázst és képet továbbfejleszteni. Ezt teszi a legtöbb európai ország is, miközben nálunk Budapest marketingjére nem költünk. Ezzel a megállapítással vitába lehetne szállni, hiszen a Magyar Turizmus Zrt. lehetőségeihez képest sokat költ a Budapestet népszerűsítő kampányokra. Az viszont igaz, hogy a turisztikai bevételekből a legtöbbet profitáló fővárosi önkormányzat és az itt működő vállalkozások aránytalanul keveset forgatnak vissza a turisztikai marketing ellátására, a márka felépítésére. E tekintetben a BFTK (volt BTDM) működése szinte nem is látszik, különösen Bécs és Prága erőfeszítéseivel összehasonlítva.

Fotó: Bódis Krisztián
Fotó: Bódis Krisztián

A találkozó felszólalói számtalan példával, ötlettel illusztrálták, mennyi lehetőséget mulasztunk el az ország és Budapest pozitív képének kialakításakor. Érdemes lenne népmozgalmat indítani, hiszen az országkép csak valóságra és együttgondolkodásra épülhet: tiszta utcákra, ápolt határátkelőkre, elegáns névjegyekre, a helyi értékek és tradíciók megjelenítésére, mert amit a lakosság nem ismer és szeret, azt a külföldi sem fogja. 

Tarr Gábor, az MT Zrt. egykori londoni turisztikai külképviselet-vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az országimázs nem lehet a politikai pártok játékszere. Ország- és főváros imázst és brandet csak konszenzusos alapon érdemes jóváhagyni és bevezetni - ebben mindenki egyetértett. Nem szabad minden régi imázselemet elsöpörni, legfeljebb újra kell csomagolni, hangsúlyozta Tarr Gábor és Karsai Árpád turisztikai tanácsadó is.

Szabó Mihály, egyetemi oktató és szakember a megalapozó nemzetközi tanulmányokat hiányolta, joggal. Tudnunk kéne, milyen kép él rólunk a potenciális küldőországokban, mi vonzza, és mi taszítja őket. Jó lenne azt is tisztázni, országmárka, országos turisztikai imázs, vagy Budapest brand megalkotása a fő cél. Ez utóbbi nem lehetetlen, ha a két világháború közötti nagyon sikeres Budapest pozícionálásra visszatekintünk.

Az évente „rángatott” turisztikai arculat és imázs saját korlátai közül nem tud kitekinteni az aktuális évfordulókra: 2014-ben a németek a határnyitás és a berlini fal leomlására emlékeznek - óriási lehetőség lenne ez a magyar külügy és turizmusmarketing számára. 2014-ben az olaszok Isonzó kapcsán az I. Világháború évfordulójára emlékeznek – ehhez kapcsolódva az olasz-osztrák-magyar megbékélés ünneplése is javíthatná az utóbbi időben igen megrongált nemzetközi hírnevünket. Ha mi nem vagyunk büszkék országunk értékeire, a külföldiektől sem elvárható.

Víg Tamás, TDM-tanácsadó, a Magyar TDM Szövetség Stratégiai Munkacsoport vezetője mindenekelőtt a fókuszálásra, a cél pontos meghatározásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A záporozó ötletek még nem rendeződtek, a „fáktól nem látjuk az erdőt”. Nagy Gábor marketing és arculat építő szakember konkrét brand példákat hozott, köztük szép számmal a betű- vagy szójátékra épülőket, mint például az I feel Slovenia vagy az I Amsterdam.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint megszavazzák a VII. kerületi lakók, hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig lehessenek nyitva a kerületben?

Kiadónk társoldalai