A bizottság kedden előterjesztett szabályozási javaslatában erősebb fogyasztóvédelmi garanciákat indítványozott az üdülési céllal szervezett utazási szolgáltatások vásárlói számára, így szigorúbban ellenőriznék a felárakat, és az áremelés mértékét 10 százalékban maximálnák.

Molnár Judit emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi magyar szabályozás szerint, ha az iroda az utazás előtt több mint húsz nappal, legfeljebb 8 százalékkal emel tarifát, az utasok csak kötbér ellenében állhatnak el az utazástól. Ha az emelésre az utazás megkezdése előtt kevesebb mint húsz nappal kerül sor, vagy 8 százaléknál nagyobb mértékben, akkor indoklás nélkül elállhat az utas a szerződéstől.

A szóvivő a bizottság által javasolt 10 százalékos korlátról úgy vélekedett, hogy ez kockázatot jelentene a magyar utazási irodák számára, ilyen feltétel mellett ugyanis például egy váratlan, jelentős forintgyengülés terhét nekik kellene állniuk. Előfordulhat, hogy egy ilyen szabályra az irodák az árak emelésével reagálnának annak érdekében, hogy felkészüljenek a kockázatok kezelésére - tette hozzá.

A brüsszeli bizottság a fogyasztóknak kedvezne azzal is, hogy általánosan lehetővé tenné a szerződés felmondását az indulás előtt, a szervezőnek fizetett méltányos térítés ellenében. Erre Molnár Judit úgy reagált: várják, hogy konkrétan mit tartalmaz majd a javaslat.

Az, hogy a célállomáson bekövetkezett természeti csapás, zavargás vagy hasonló súlyos esemény esetén a szerződés térítésmentes felmondásának a jogát is garantálnák a fogyasztónak, a magyar irodák számára nem újdonság, a vonatkozó kormányrendelet ezt most is tartalmazza - mutatott rá a szóvivő.

Egy másik bizottsági javaslat szerint a fogyasztókat egyszerű és érthető nyelven tájékoztatni kell arról, hogy a szervező felel a szerződésben szereplő valamennyi szolgáltatás megfelelő teljesítéséért.

Ugyancsak megfogalmazódott a bizottság részéről, hogy az egyes országokban jelenleg eltérő nemzeti szabályok vonatkoznak a szervezőre és a közvetítőre, illetve adott esetben mindkettőre, ami ahhoz vezethet, hogy a szervezők és a közvetítők egymásra hárítják a mulasztást, és egyikük sem vállalja a felelősséget a fogyasztóval szemben. Molnár Judit mindkét felvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar szabályozás egyértelműen meghatározza, hogy ki, miért felelős.

Amennyiben az utazási szolgáltatást nem teljesítették megfelelően, a bizottsági indítvány értelmében a fogyasztók nem vagyoni kár megtérítését is követelhetnék, különösen akkor, ha az üdülés élvezhetetlenné vált. A magyar szabályozás a vagyoni kárt nem nevesíti, a kártérítés mértékét hibás teljesítésnél a szolgáltatás értékének kétszeresében maximálja a rendelet - ismertette a szóvivő.

Az Európai Bizottság biztosítaná az utazás árának visszatérítéséhez, illetve a hazaszállításhoz való jogot is abban az esetben, ha az értékesítő, a szállító vagy bármely más szolgáltató az üdülés alatt csődöt jelent. Molnár Judit szerint, amennyiben valaki nyilvántartásba vett, legálisan működő utazásszervező szolgáltatását veszi igénybe, ez most is megoldott, hiszen Magyarországon az irodáknak felelősségbiztosítást kell kötniük, amelynek terhére a biztosító intézi ezeket a kötelezettségeket. Akkor jelentkezhet gond, ha valaki nem jogszerűen, vagyis feketén működő vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe - emelte ki.