Busódivat anno és ma

Törvényben minősítették hungarikummá az egyébként Magyarországon a horvátok által meghonosított mohácsi busójárást. A természeténél fogva folyamatosan változó népszokás emiatt könnyen elveszítheti rugalmasságát.

A magyarok is kénytelenek lesznek változtatni nyaralási szokásaikon - elérkezett az északi utak kora?
Mire számíthatnak a magyar turisták Németországban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Czeiszing Miklóssal -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetőjétől!

2024. március 21. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Boszorkányok szállták meg a busójárás utcáit: a tetőtől talpig feketébe burkolózott, műanyag vasorrokkal elmaszkírozott hölgyek, akik a hagyomány szerint nem öltözhetnek busónak, mostanában egyebek mellett ekképp követelnek maguknak helyet a népünnepélyen. A boszorkányok feltűnését magyarázhatja, hogy a dél-magyarországi térségben az utóbbi időben sok – a boszorkány mondavilágot jól ismerő – német és skandináv letelepedőt köszönthettek. A vasorrúak megjelenése csak egyike volt a mohácsi busójárást színesítő elemeknek.

A 2010-ben az UNESCO által az emberiség szellemi világörökségei közé választott hagyomány annyit változott az évszázadok során, hogy már nehéz az eredeti elemeket kihámozni a fesztivál jellegzetességei közül. Annyi bizonyos, hogy az idén a Hungarikum Bizottság által első ízben összeállított, tucatnyi tételt tartalmazó listára a mohácsi busójárás is felkerült, noha azt a mai Bosznia területéről elszármazott sokácok hozták magukkal.

A busólegendárium szerint az ijesztő maszkba öltözött sokácok kergették ki a törököket a területről 1687-ben. Ennek némiképp ellentmond azonban, hogy a horvát népcsoport épp a törökdúlás okozta elnéptelenedés okán érkezett – a svábokkal és a szerbekkel együtt – Baranyába 1696-ban – derül ki Csalog József Busójárás (Poklada), a mohácsi sokácok tavasz-ünnepe című 1949-es kötetéből. A fiesztával eredetileg is a farsangot, a tél végét, a természet újjászületését ünnepelték.

Nem mindenkinek tetszett

A mohácsi busójárás nemigen aratott osztatlan sikert: 1783-ban a katolikus egyház a Canonica Visitacio soraiban követelte a mohácsi városvezetéstől, hogy vessen véget a botrányos, pogány népszokásnak. A dokumentum a ruhacserét is említi, amiből arra lehet következtetni, hogy eredetileg nők is részt vehettek a felvonuláson. Sokác neve, a Poklada is erre utal: átváltozást, átöltözést jelent. A busóvá válás legkorábbi kellékei – mint Csalog felsorolásából kiderül – a fűzfából faragott vagy vesszőből font álarc, a kifordított ruha, a szalmával kitömött nadrág, a jellegzetes bocskor, a marhakolomp, a kürt, a buzogány és a busók készítette ajándéktárgyak.

Az esemény sajtója egészen a XX. század elejéig rossz maradt, egy kizárólag Mohács sokác negyedében érdeklődésre számot tartó, nagy tivornyával járó, pogány ünnepként tartották számon. A nők ekkoriban már legfeljebb csak a férfiak felöltöztetésében vehettek részt, majd a vonulást az ablakból nézték. Ha valamelyik fehércseléd busónak öltözve mégis a férfiak közé merészkedett, lelepleződés esetén akár el is tángálhatták.

A módszeres negatív kampány miatt éppen eltűnőben volt az évszázados hagyomány, amikor az 1900-as évek elején a városvezetés rájött, hogy az ünnepélyből idegenforgalmi tőkét kovácsolhat. A tivornyázásnak úgy akarták elejét venni, hogy a busójárást egyszerű jelmezes felvonulásként akarták a farsangi báli szezonba illeszteni. Ennek jegyében a két világháború között a busók sorszámokkal a mellkasukon parádéztak szavazatokért a bámészkodó közönség előtt.

Ijesztő maszkok

A busójelmez legjellegzetesebb darabja, a maszk ekkoriban vált figyelemfelkeltőbbé. A faálarcok egyre nagyobbak, egyre színesebbek lettek, megjelent azokon a lószőrből, majd a kenderkócból készített bajusz, és visszakerültek a korábban száműzött szarvak. Utóbbi „kellék” külön fejlődéstörténetnek örvend a busómaszkokon. Az eredeti sokác maszkok állatokat ábrázoltak, de a mohácsi lakosság, valamint annak antropomorf istenábrázolása hatására az arcfedő emberfejjé változott, amelyre azonban „átkerült az emberfelettiség, a férfi nimbusz jelképeként a szarv” – magyarázza a busójárás történetének a feltárásával is foglalkozó, a műhelyében amolyan busómúzeumot berendezett Englert Antal népi iparművész.

Nem segítette a hagyomány ápolását egy 1955-ben forgatott dokumentumfilm, amelynek kedvéért kiválasztottak pár ügyesebb maszkkészítőt, akiket maszkmesterré „neveztek ki”. Később utóbbiak készítették az arcfedőket a saját busócsoportjuk minden tagjának. „Ezzel az a hagyomány kapott gellert, hogy a maszkokat mindenki a lelki állapotának, világlátásának megfelelően, magának készítette. Ezért aztán korábban nemigen lehetett meghatározni a busómaszk jellegzetességeit, mert minden busónak más és más volt az önkifejezési módja” – foglalta össze a hagyományt ápoló, a 36 mai maszkfaragó mester egyikeként Englert.

A „hagyományőrző-utánpótlást” egy fafaragó szakkör keretében képezték, Kalkán Mátyás foglalkozásain leginkább azt lehetett ellesni, hogyan kell bánni a vésővel és az ártérről beszerzett, majd akár több évig szárított – a maszkok alapanyagául szolgáló – fűzfával. Minden évben 3 maszkot kellett elkészíteni, a gyerekek csak a harmadikat vihették haza: ez kitartást, türelmet és rutint adott. „Egy kezdőnek az arc kinagyolása egy hétig is eltarthat. Általában elvesznek a részletekben, aminek következtében ráadásul nem lesz egységes a maszk. A gyakorlottak egy óra alatt végeznek a kinagyolással, a részleteket később dolgozzák ki” – árul el műhelytitkot Englert.

Így készül

Mindössze egy lapos véső és egy fakalapács kell ahhoz, hogy valaki busómaszk-készítővé váljon. Még a félgömbölyű vésőt, az úgynevezett holkert is csak a nagyon igényesek használják, az ugyanis arra való, hogy a maszk belső, arc felé eső oldalát is kidolgozzák. A maszkok átalakulása, az új jellegzetességek meggyökeresedése a közösség elfogadásán múlik. Amíg kizárólag a sokácok éltették a hagyományt, a maszkok a népcsoport jellegzetesen markáns, karakteres arcvonásait imitálták. Manapság nemcsak a busók „vonásai” finomabbak, hanem az álarcok is kevésbé robusztusak.

Eltűnőben vannak az egykori 6-7 centiméter vastagságú maszkok, meglehetős erőpróba volt ugyanis ez a viselet. Hamar meggyökeresedtek a foghíjas álarcok is, ezeken keresztül ugyanis könnyen lehetett pipázni. Eltűnhet azonban idővel a szarv, a teljesen hagyományőrző merinó kosszarvakat ugyanis egyre nehezebb beszerezni, sőt a vágóhidak megszűnésével bármilyen szarvat nehéz a maszkokhoz felhajtani.

Más újítások sohasem válnak a busótematika részévé. Kunovszki János maszkfaragó mester az 1950-es években például az élénkpiros ördögfejek divatba hozásával próbálkozott – nem éppen osztatlan sikerrel. „Egytavaszi” volt a XX. század derekán a majommaszk is, amelyről a busókövetők tudni vélik, hogy egy csapat mohácsinak az Indokínai-félszigeten tett látogatása eredményeként született. Kérlelhetetlen szabályai vannak a maszkok kifestésének is.

Csak az emberi test színei jelenhetnek meg: így a szem és a fogak fehérje, a szemöldök feketéje, az ajak pirosa, míg a maszk rendre vöröses árnyalatú, ami egyes feltételezések szerint a vérre utal. Előfordult, hogy utóbbi kritériumot úgy teljesítették, hogy valódi vérrel festették meg a maszkokat. Ez a szokás már csak azért sem válhatott általánossá, mert a vér kémiai tulajdonságai miatt az így preparált maszkok megsötétedtek, a vér pedig elkezdett leperegni róluk. Manapság a legkörültekintőbben elkészített maszkokat lenolaj alapú alapozóval kezelik, ez után festik vörös festékkel. E két anyag egyvelege mély és tartós, ráadásul a véréhez hasonló színt ad.

Hungaricum lett

Miután az UNESCO három éve a szellemi világörökség részévé tette a busójárást, lajstromozni kellett annak legfontosabb jellemzőit. Sokan tartanak attól, hogy mindez megmerevítheti az egyébként állandóan változó, színes kavalkádot. Idén például hivatalosan csak az számított busónak, aki az azon található sok kis dudorról felismerhető úgynevezett bütyökharisnyában és busó bocskorban dacolt a kivételesen nagy hideggel és a 15 centis hóval. Ez már csak azért is furcsa lehet mert a bütyökharisnya mindössze 25-30 éve jött divatba, korábban nemezelt, színes zokni is megtette.

„Az eredetileg a sokác parasztok által hordott bocskort a földeken való munkára találták ki” – magyarázza Farkas György, az utolsó busóbocskor-készítők egyike. A széles, vastag marhabőrből készült talp akadályozta meg, hogy a viselője elsüllyedjen a sárban. A zsírosabb, finomabb marhabőrből készült felsőrészt rejtett varrással rögzítették a talphoz, hogy semmibe ne akadhasson bele, az aránytalanul hosszú, lábszárra felkúszó nyelv pedig az indáktól, tüskéktől védett.

A busók eredetileg keddtől keddig jártak, az első nap a gyermekek farsangja volt, majd a csendesebb átmenet után vasárnaptól a következő hét keddig tartott a poklada, az egyre többek által ismert karnevál. A zárónapon a telet jelképező koporsót végigvitték a főutcán, majd elégették a főtéren. Később – mivel a busók csalogatta turisták leginkább hétvégén tudtak részt venni az ünnepélyen/népszokásban – vasárnapra is be kellett iktatni némi attrakciót. Egy feltörekvő fiatal busócsoport például azzal rukkolt elő, hogy vasárnap, a nagyközönség előtt koporsót úsztatott a Dunán.

A közönség kedvéért a hét utolsó napján kelnek át a busók a kék folyón, ekkor égetnek máglyát, ekkor vonulnak fel különleges járműveikkel, illetve incselkednek az út szélén álldogáló lányokkal, valamint ilyenkor kínálják pálinkával, cukorkával a közönséget. Hétfőre Mohács újra elcsendesedik, bár a busójárás folytatódik: a busócsoportok továbbra is járnak házról házra, pogácsával, pálinkával kínálják őket, cserébe pedig áldást várnak. Kedden annak rendje és módja szerint búcsút intenek a télnek. Az utóbbi években ismét divatba jött, hogy a felvonulók maguk készítik a maszkjaikat. Busó bármelyik férfiból lehet, manapság körülbelül majd’ 1000 álarcos járja Mohács utcáit mintegy 30 csoportban.

Forrás: GyártásTrend


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.