hirdetés
hirdetés

Emberek, ésszel, mértékkel!

Az EU 28 tagállamának háztartásai összesen 46,5 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek évente, ez hozzávetőleg 9 db Gízai nagy piramist tesz ki. Ma Magyarországon évente 1.8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami fejenként 180 kg élelmiszer. E hatalmas mennyiség egyharmada a magyar háztartásokban képződik.

hirdetés

Az iskolákban a gyerekek étkezésre fordított ideje nem elégséges az egészséges táplálkozáshoz, továbbá az étkezésre fordított rövid idő is hozzájárul az élelmiszerpazarláshoz. A felmérés egyértelműen mutatja, hogy a szükséges iskolai étkezésre 45 percet kellene fordítani, melyből 25-30 nettó perc jutna magára az étel elfogyasztására. Az egyik legszigorúbb bio minősítő rendszer Magyarországon van. Népegészségügyi mutatókban a magyarok nem állnak jól, keveset mozgunk, és nem megfelelően táplálkozunk. A Merőkanál elnevezésű honlapon a diákok szavazhatnak a legkedveltebb menza ételekről, amelyek receptjét közzé is teszik. A közétkeztetést egy feloldásra váró konfliktus feszíti. Ideális esetben a közétkeztetés rendszerének átdolgozása úgy történne meg, hogy a döntéseket a szülők hozzák meg. Csökkent az ismert élelmiszereredetű megbetegedések száma – hangzottak el NÉBIH és a VIMOSZ közös szervezésében megvalósult „Jó példák és felelősségvállalás a közétkeztetés szereplőitől” című szakmai konferencián.

Ma Magyarországon másfél – kétmillió ember részesül közétkeztetésben, ahol főként jó minőségű, hazai alapanyagokból dolgoznak” – mondta el megnyitójában Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy a színvonalas ellátáshoz fejleszteni szükséges az infrastrukturális hátteret. Fontos a képzés, a tudásszint emelése, valamint tanulni kell egymás sikereiből. Ennek érdekében a tárca gasztro rendszerváltást kíván beindítani a közétkeztetésben.

Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke a konferencia vezérgondolataként felvázolta, hogy a NÉBIH milyen módon járul hozzá az egészségesebb iskolai étkezéshez, a minőségi közétkeztetéshez, valamint az élelmiszerhulladék csökkentéséhez. Mint elmondta, ma Magyarországon évente 1.8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami fejenként 180 kg élelmiszer. E hatalmas mennyiség 1/3-a a magyar háztartásokban képződik. Ezért is indították útjára a Maradék nélkül programot, mely egyfelől szól a szakmai szereplőkhöz, a felnőtt lakossághoz és kulcsszerepe van a gyerekek szemléletformálásához.

Gál Pál Zoltán VIMOSZ elnök kiemelte, hogy közös céljuk egy egészséges új nemzedékek felnövése, ebben csatlakozta a kormányzat elképzeléseihez is, amely család- és gyerekbarát programot kíván folytatni. Ennek segítésére született az ágazat szociális felelősségét felismerve az Európai Uniós iskolai étkeztetési ajánlás. Ezen ajánlást a FoodServiceEurope iránymutatásnak szánja az Európai Unió területén működő iskolák étkezési ellátásában érintett ajánlatkérő szervek és szerződéses közétkeztetési vállalkozók számára. A FoodServiceEurope ezzel az uniós iskolai étkeztetési ajánlással kívánja segíteni az iskolai étkeztetés minőségének javítását, valamint az egészséges étkezési szokások elsajátítását és fenntartását. Ennek anyagi és infrastrukturális hátterét is biztosítani szükséges.

A konferencia vendége volt dr. Riccardo Garosci, az olasz Oktatási Minisztérium mellett működő Iskola és Étel Bizottság elnöke, a 2015-ös milánói Expo oktatási felelőse. Előadásában körbejárta, hogyan tanítják az olasz gyerekeket az egészségesebb étkezésre, a gyerekeken keresztül hogyan tudják ezeket az üzeneteket eljuttatni a szüleikhez, családjukhoz, s a pedagógusok bevonásával milyen oktatási programokat indítottak az élelmiszerhulladék elkerülésére.

Páger Zsolt, a Hungast Csoport üzletfejlesztési igazgatója bemutatta legújabb kutatási eredményeiket, amelyet az étkezési idő társadalmi jelentőségéről készítettek. Ebben világosan látszik, hogy az iskolákban a gyerekek étkezésre fordított ideje nem elégséges az egészséges táplálkozáshoz, továbbá az étkezésre fordított rövid idő is hozzájárul az élelmiszerpazarláshoz. A felmérés egyértelműen mutatja, hogy a szükséges iskolai étkezésre 45 percet kellene fordítani, melyből 25-30 nettó perc jutna magára az étel elfogyasztására.

Sáfár Ferenc, a BioGastro Kft. ügyvezető igazgatója a bioélelmiszerek felhasználásáról beszélt. Kihangsúlyozta, hogy az egyik legszigorúbb bio minősítő rendszer Magyarországon van. Állami segítség nélkül azonban a biogazdaságok nem tudnak nagy mennyiségben gazdaságosan termelni a magyar piacra. Ez is nehezíti azt a törekvést, hogy a hazai közétkeztetésben nagyon szerepet kapjanak a bioélelmiszerek.

Dr. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a Családok Éve kapcsán megemlítette, hogy kiemelten fontos feladat a társadalmi szemléletformálás a családok jelentőségéről. Beszéde végén kitért rá, hogy népegészségügyi mutatókban a magyarok nem állnak jól, keveset mozgunk, és nem megfelelően táplálkozunk. Ez ellen kell tenni és ehhez nyújtanak segítséget.

Dr. Cserháti Zoltán, az OGYÉI, Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese kapcsolódva az előző témához leszögezte, hogy az OGYÉI elkötelezett a közétkeztetés minőségi javítása mellett. Ennek érdekében létrehozták a Merőkanál nevű honlapot, amelynek célcsoportja a tanulók, pedagógusok, szülők, közétkeztetők. A honlapon a diákok szavazhatnak a legkedveltebb menza ételekről, amelyek receptjét közzé is teszik. Idén tavasztól indul az Egészséges Táplálkozást Ösztönző Iskola Program. Dr.

Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa ismertette kutatási eredményeiket a helyi termékek nagyobb mértékű felhasználásával kapcsolatban. Előadása elején felhívta a figyelmet arra, hogy a közétkeztetést egy feloldásra váró konfliktus feszíti. Míg egyrészről nagy mennyiségben előállított ételtömegre van szükség, a piacnál nagyobb árverseny mellett, addig törekedni kell a minél változatosabb, egészségesebb, ízletesebb éltelek előállítására. Erre csak akkor van lehetőség, ha a közétkeztetést egy társadalmi szempontból fontos területként kezeljük.

Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH elnöki megbízottja bemutatta a NÉBIH kezdeményezéseit az élelmiszerhulladék csökkentése ügyében. Előadását egy megdöbbentő adattal indította: az EU 28 tagállamának háztartásai összesen 46,5 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek évente, ez hozzávetőleg 9 db Gízai nagy piramist tesz ki. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részletes programot dolgozott ki a probléma kezelésére, és a hatékony nemzetközi együttműködésnek köszönhetően 2018 októberében Magyarország ad otthont a Nemzetközi Food Waste Platform konferenciának.

Szakos Dávid, a NÉBIH kommunikációs referense bemutatta az iskolai edukációs programjukat. Az élelmiszerlánc-biztonsággal és fenntartható élelmiszerfogyasztással kapcsolatos ismeretek mára a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Óvodai programok, iskolai programok és oktatási programok szerepelnek NÉBIH palettáján. Hosszú távú célok között szerepel a pedagógusok továbbképzése, folyamatos szakmai segítségnyújtás a pedagógusoknak, tananyagok gondozása valamint az érdeklődés fenntartása.

Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnöke előadásában ismertette a szülői jogokat, valamint a szülők szerepét az intézményi étkeztetésben. Számos nemzetközi példát bemutatva rámutatott arra, hogy a család és az intézmény együttműködése elengedhetetlen ezen a területen. Fontosan tartotta kiemelni, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a kisgyermekes szülők segítésére az étkezési szokások megváltoztatása érdekében, továbbá rámutatott arra, hogy ideális esetben a közétkeztetés rendszerének átdolgozása úgy történne meg, hogy a döntéseket a szülők hozzák meg.

Zoltai Anna, a NÉBIH Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztály osztályvezetője beszámolt a Minőségvezérelt Közétkeztetési Program tapasztalatairól, amelynek egyik legfontosabb eredménye, hogy az ismert élelmiszereredetű megbetegedések száma csökkent. Továbbá az ismert adatokból kiolvasható még, hogy miközben a strukturális feltételek fejlesztése, a beruházások megtörténtek, a humán erőforrás fejlesztése elmarad; hiányzik a dolgozók hatékony képzése. Prezentációja végén összefoglalta a konferencián elhangzottakat, kiemelve néhány előadó továbbgondolást érdemlő javaslatait.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Mit gondol az idei Utazás kiállításról?

Kiadónk társoldalai