Lezárult az új Munka Törvénykönyve munkaanyagának első konzultációs szakasza. A Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) két hét alatt 150 érdemi észrevétel érkezett a tervezettel kapcsolatban. Az első konzultációs szakaszt követően a tervezetbe bekerült a védett kor intézménye és a kismamák munkajogi védelme. A munkavállalókkal és a munkaadókkal jövő héten folytatódik a konzultáció.

„A hatályos Munka Törvénykönyve nem segíti a munkahelyteremtésben a magyar gazdaságot, ezért itt az ideje a megújításának” - olvasható a propaganda szöveg a minisztérium honlapján. A tervezetet azonban számos szervezet, politikus - ellenzéki és kormánypárti egyaránt - kifogásolta. Az NGM közleményében ugyanakkor biztosított, hogy a tervezetet széleskörű konzultációsorozatot követően kívánja a benyújtani a kormánynak, mely ősszel hozhat döntést.

Az első konzultációs szakaszt követően a Munka Törvénykönyve tervezetébe bekerülnek a szociális konzultáción született döntések, vagyis a védett kor intézménye, valamint a kismamák munkajogi védelme. Megerősítésre kerül a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelme, illetve az is, hogy az életkor előre haladtával a szabadnapok száma nem csökken - olvasható.

2011. augusztus 11-én a munkavállalók, augusztus 12-én pedig a munkaadói oldal érdekképviseleteivel vitatja meg a minisztérium az új Munka Törvénykönyve konzultációs tervezetét.

Munkajogászok és szakszervezeti állásfoglalások szerint sokkal kevesebb olyan garanciális elem lenne az új törvényben, ami a munkavállalót védi - számolt be az Index pénteken. Nemcsak munkajogi, hanem alkotmányossági kritikákat is kapott a tervezet. A TASZ és a K-Monitor elemzése szerint a dokumentum egyes passzusai sértik az alaptörvény rendelkezéseit - így az Index.

A hrportál.hu a konzultáció előtt, július 25-én, következőképp foglalta össze a változásokat:

Védelmi idő alatt is közölhető a felmondás

A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.

Csökken a fiatalok kivehető szabadsága

A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.

Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.

A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.

A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.

Kevesebb végkielégítés

A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné - emeli ki a Napi Gazdaság.

Nem lesz műszakpótlék

Az origo.hu a tervezetből kiemeli: megszűnne az úgynevezett műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal több fizetést kapnának. Változna a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat.

Megszűnik a szakszervezeti vétó

A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".

Három hónapos maradt a próbaidő

Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi.