hirdetés
hirdetés

Mesevár a nógrádi dombok ölelésében

Hiába tépázták meg a XX. század viharai, most újra régi fényében pompázik az egykori acsaújlaki Prónay- Patay kastély, amely augusztustól várja a látogatókat. A Prónay család Turóc vármegye legrégibb előkelő nemes családjainak egyike. Első ismeretes törzse 1279-ben, IV. Béla királytól szerezte birtokát, Tót-Prónát. A család tagjai már akkor kitűntek vitézségükkel és innentől kezdve egészen a XX. századig vármegyei és országos hivatalokat viseltek.

hirdetés

A nemzetség több bárói és nemesi ágra oszlik. I. Prónay Gábor nevéhez fűződik a legvagyonosabb, Pest vármegyei bárói ág megalapítása, akit Mária Terézia 1770-ben fivérével, Lászlóval, együtt bárói rangra is emelt. Prónay Albertet 1860-tól koronaőrnek választották, így a család a királyi koronát is őrizte. I. Prónay Gábornak köszönhetően hatalmas könyvtárra tettek szert, ahol olyan régiségek is helyet kaptak, mint Báthori István és Bethlen Gábor kardjai, Apafy Mihály fejedelem ostáblája. A XVI. században áttértek az evangélikus hitre. Ettől kezdve jelentős tevékenységet fejtettek ki az evangélikus egyház és a hitélet szervezésében is.

A Prónayak törekedtek a korszerű műveltség, tudás megszerzésére, hazai és külföldi egyetemeken folytattak tanulmányokat. A család egyik tagja, Prónay III. Gábor 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. A XX. századra a birtok hitbizománnyá alakul, és minthogy a kastélyt így Prónay Dezső lánya, Ifigénia nem örökölhette, neki a báró Acsa-Újlakon egy másik kastélyt építtetett (Prónay-Patay-kastély). Ezt a kastélyt a II. világháború után az állami gazdaság használta, később kastélyszállóként üzemelt. Az acsaújlaki kastély 85 millió forint uniós támogatást nyert el 2011-ben, egy a hazai viszonylatban unikális élménycentrum kialakítására. A felújítás 2011 júniusában kezdődött el, és 2012 júniusában fejeződött be. A kreatív turisztikai szolgáltatások 2012 augusztusától lesznek elérhetőek az érdeklődők számára.

További információk a www.acsaujlakikastely.hu honlapon.

Téglavető cigányok és a hosszú élet titka

Különleges történetekben bővelkedik a kastély múltja. A báró mindent helyben akart megoldani az építkezés során, így helyi téglából emelték a falakat, amelyeket cigányok vertek illetve égettek. Csővár településen kitermelt mészkőből, illetve romhányi kőből építették a kastélyt helybéli iparosemberek. 1910-ben alakították ki a kastélyt körülölelő parkot, ahová a báró felvidéki birtokaikról telepítettek át rengeteg növényt. A báró jószívű volt, az egyik tehenész tehetséges gyerekét is taníttatta, aki később két doktorátust szerzett. A kastély első úrnője, Ifigénia fiatalasszonyként kapta meg a birtokot. 92 esztendőt élt, és az acsai evangélikus templom kriptájában van eltemetve. Három fiúgyermeke szintén hosszú életűnek bizonyult: egyikük 101 évet élt, a másik 99 évesen hunyt el, a legfiatalabb fiú, Patay Pál régészprofesszor jelenleg is él.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai