hirdetés
hirdetés

Önkormányzati összefogás a határ mentén

Öt önkormányzat fogott össze, hogy közös marketingmunkával együttesen népszerűsítsék fürdőiket, ehhez közel 112 millió forint állt rendelkezésükre.

hirdetés

A Magyar–Román Határmenti Együttműködési Program támogatásával, európai uniós forrásból megvalósuló projekt keretében öt turisztikai vonzerővel rendelkező település: magyar részről Makó, Gyula és Orosháza, román részről pedig a Temes megyei Buziás és az Arad megyei Menyháza (Moneasa) fogott össze, hogy közös marketingtevékenységük a látogatók- és vendégéjszakák számának növekedését eredményezze.

A projekt összköltségvetése 413,239 euró, ami közel 112 millió forint összegnek felel meg. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 85 százalékos, vissza nem térítendő támogatásával, a magyar állam 10 százalékos társfinanszírozásával. Makó a hazai, Buziás pedig a romániai feladatok megvalósításáért, és a területi együttműködésért felelnek. Az uniós támogatásból készültek szórólapok, kiadványok, rövidfilm, háromnyelvű honlap (www.spatour.hu), e-info pontok, útjelző táblák és hirdetések. A makói Hagymatikum fürdő, a gyulai Várfürdő, Orosháza-Gyopárosfürdő, Buziás és Menyháza közös marketing tevékenysége a látogatók és vendégéjszakák számának növekedését fogja eredményezni – erre számítanak a projektben részt vevők, akik úgy gondolják, hogy a közös marketingstratégiával könnyebben, és célzottabban érhetők el a leendő vendégek.

Az elmúlt héten, a projekt keretében, szakújságírók részére tanulmányutat szerveztek, ahol az öt helyszínt mutatták be. Elsőként a Makovecz téren található Hagymatikum fürdőt, ahol nem csak a fürdőt, hanem a teret is a művész álmodta meg. Kovacsics Imre helyett már Nagy Nándor vezeti a makói Hagymatikumot üzemeltető Makói Gyógyfürdő Kft-t. A fiatal helyi szakembertől azt várja a városvezetés, hogy legalább nullszaldós, de inkább nyereséges üzleti tervet tudjon készíteni és megvalósítani a következő esztendőkben. A statisztikák szerint a 25 százaléknyi külföldi megkérdezett vendég túlnyomó többsége Romániából érkezett – ezen belül is kiemelkedően népszerű a makói fürdő az aradiak körében, akik 46 százalékot képviselnek a határon túlról érkező vendégek körében.

A projektben részt vevő Gyula Várfürdő 18 medencéjével és ötezer négyzetméteres vízfelületével csábítja a vendégeket. Az egykori Almásy-kastély kétszáz éves ősparkjában lévő fürdőben OEP által támogatott kezeléseket vehetnek igénybe a látogatók. Folyamatosan bővülnek a fürdő szolgáltatásai, pár éve adták át a népszerű Castello Szanunaparkot, idén Beauty Masszázs Szalonnal bővült az intézmény, a tervek szerint egy fedett élményfürdőt is építenek. 

A harmadik magyar fürdő a projektben a harmincezres lélekszámú Orosháza nyugati városrészében épült Gyopárosfürdő. Éves szinten 200.000 vendég keresi fel, melyből 30 százaléka orosházi, a vidékről érkező magyar vendégek elsősorban Bács-Kiskun és Pest megyéből jönnek. A külföldi vendégek 30 százaléka román, 2-6 százaléka szerb a szezonban. Gyógyászati központja mellett az élményfürdő hét medencével, két óriáscsúszdával, hatféle szaunával és fitneszteremmel, nyitott úszómedencével várja a vendégeket. 

Mindhárom hazai gyógyfürdő arra törekszik, hogy egy hétre ott fogja a vendégeket, amihez maradásra csábító attrakciókat kínálnak. 

Menyháza

Romániában az első állomás Menyháza volt. A Hotel Parc-ba főleg belföldi vendégek érkeznek, habár van néhány spanyol visszatérő vendégük is. Szinte állandóan tele a szálló, mivel gyógyvizes medencéjük van. Az ottani kezeléseket a román egészségpénztár úgy állja, hogy a nyugdíjasok például havi nyugdíjuk feléért 16-18 napot tölthetnek el a hotelben teljes ellátással és a kezelések jó részét is a pénztár állja. A projektben való részvétel várhatóan a fix belföldi vendégkör mellett külföldi vendégeket is hoz a szállodának.

Menyházán a jó ízek mellett gyönyörű erdőket, jó levegőt találnak a vendégek. A gyalogtúrázókat várja a Medvék ürege, a Tavirózsa rezervátum, a Smelt kohó, a Boroaia völgye, a Menyháza fennsík és a Denevérek ürege. Gyönyörű a Tavirózsa villa maradványa a Fürdők Völgyében. Mára csak 8 méter maradt az eredeti 80 méter hosszú épületből. A földszinten voltak a fürdők, és egy 300 személyes vendéglő, az emeleten pedig a szobák. Meglátogattuk Czárán Gyula sírját a menyházai katolikus temetőben, akit a „magyar turizmus atyjának” is neveznek. Seprős, (Sepreus) helységben született 1847-ben, élete során jelentősen hozzájárult a Nyugati-hegység turizmusának fejlődéséhez, 1890-től Menyházán lakik, majd 1906-ben hal meg.

Utolsó nap Buziásra utaztunk. A fürdőjéről és klímájáról ismert üdülőhely kiépítését 1811-ben kezdték el, a húsz hektár mocsaras területet lecsapolták, ezer platánt ültettek, ezzel hozták létre a mai parkerdőt. A „gyógyvízű forrásokat” 1809-ben fedezte fel Johann Bernhart Lindenmayr, geológiai ismeretekkel rendelkező orvos, és ezt követően ível fel a fürdőkultusz Buziáson. Nyaralók, hotelek épültek, valamit a park központjában álló Kaszinó. Figyelemre méltó, hogy abban az időben (1856) kezdték meg a kolonád /oszlopsor építését is, osztrák ácsmesterek tervei és kivitelezése alapján, ami Európa leghosszabb (512 m) fedett oszlopsora volt. Hasonló csak Karlovy Vary-ban és Baden Baden-ben található. 1815-ben kezdődött az üdülő két parkjának, a Ligetnek és a Központi parknak a létesítése. A munkálatok körülbelül 100 évig tartottak, és nagyrészt osztrák szakemberek végezték.

Ma sem Menyházán, sem Buziáson nincsenek fürdők, gyógyfürdők. A hotelekben folytatják a gyógyvizes kezeléseket, modern eszközökkel és képzett szakemberekkel folyik a terápiás kezelés. Buziáson 2005-ben az üdülő új vezetősége a 8 évre tervezett beruházási stratégiájában azt tűzte ki célul, hogy Buziást visszaállítsa a romániai jelentősebb üdülők sorába, és elismerést szerezzen a környező országokban.

Mindkét helyen abban bíznak, hogy a régi fürdőélet visszatér majd, megújulnak a csodás épületek, vagy újak születnek. A határmenti együttműködési program ennek a lehetőségét is megteremtheti, ha a vendégek között olyanok is megfordulnak, akik ehhez a törekvéshez hozzá tudnak járulni szellemileg és anyagilag.

Bódi Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai