hirdetés
hirdetés

Régészeti örökségi tanösvényt avatnak

Régészeti örökségi tanösvényt avatnak szombaton a hagyományos Kelta ünnepen a Soproni-hegységben található Várhelyen - a tanösvény tartalmi megvalósítója, az Archaeolingua Alapítvány tájékoztatása szerint.

hirdetés

Az 1,8 kilométer hosszú tanösvényen kihelyezett hét darab, háromnyelvű (magyar, német, angol) tábla tudományos igényű, ugyanakkor feliratokkal, képekkel és rajzokkal népszerűsítve ismerteti meg a látogatókat a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival. A tanösvény elvezet a kora vaskori halomsírokhoz, amelyek közül 159 a felszínen látható.

Ismerteti a vaskori temetkezési szokásokat, viseleteket, jellegzetes tárgyakat, ékszereket és bemutat egy női temetkezést is egy ásatás után helyreállított halomban. Megismerteti a látogatókat a halottkultusszal és a szimbolikus jelentésű leletegyüttesekkel, láttatja a Sopron-Várhely vaskori földvár hosszan elnyúló és a hegy alakját követő kettős sáncrendszerét, rekonstruált kapuképpel segítve az értelmezést. A tanösvényen olvasható egy leírás a vaskori földvár régészeti kutatásáról, látható egy rekonstrukciós rajz, amely segít elképzelni, milyen lehetett egykor a várhelyi erődítmény. Az utolsó tábláról megtudható, hogy a régészeti kutatás az erődítmények belsejében a késő bronzkorból, valamint a kora és késő vaskorból származó objektumokat tárt fel. Ezek közül egyedülálló az a 64 négyzetméteres, cölöpszerkezetű, földbe mélyített ház, amelynek egyes megmaradt elemei 3D-s digitális modellek elkészítésére is lehetőséget adtak.

kelta "három sarok" szimbólum fotó: 123rf

A Sopron-Várhely régészeti örökségi tanösvényt az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programja keretében hozta létre az Archaeolingua Alapítvány és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. A Vaskor-Duna program - amelyben Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia vesz részt - tavaly év elején indult. A harminc hónapos együttműködés célja olyan stratégiák kidolgozása, amelyekkel nemcsak tudományosan, hanem kulturálisan és turisztikailag is fel tudják kelteni az emberek érdeklődését a Duna-medence kora vaskori tájai iránt.

Ezeknek a területeknek a jellegzetes képét a magaslati települések, sáncok és a halomsírok által alkotott temetők formálták a Kr. e. 9-5. század közötti időszakban. A Duna-régió egy összefüggő, közös kultúrához, az úgynevezett keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Magyarországon ennek az időszaknak a tájképi maradványai elsősorban a Dunántúlon, az Alpok előterében, valamint a Duna és mellékfolyóinak környezetében találhatók.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint az éttermesek/szállodások felkészültek a GDPR-ra?

Kiadónk társoldalai