hirdetés
hirdetés

Szakmai vitát kezdeményez a TUTSZ

Öntsünk tiszta vizet a medencébe!

A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége a turizmus szerintük legfontosabb területein a „Versenyképesség 8 pontja” címen szakmai vitát kezdeményez.

hirdetés

A szakma minden képviselőjét, szakmai és civil szervezetét meghívják: gondolkodjanak együtt a Szövetséggel, fogalmazzák meg a gyakorlati lépéseket közösen. Az alábbiakban a szakmai Szövetség vitairatát olvashatják:

Termál- és gyógyfürdők 

Évtizedes tapasztalat, hogy a hazai fürdők jelentős részének nyereségtermelő képessége és versenyképességi potenciálja úgy hazai, mint nemzetközi viszonylatban alacsony. A létesítmények a jelentős fejlesztések ellenére is csak korlátozottan használják ki a hazai adottságokban rejlő lehetőségeket. A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, megerősítvén, hogy a szakmai tanácsadók szerepe kiemelten fontos egy-egy fejlesztés előkészítése és működtetése során egyaránt, az alábbi 8 pontban fogalmazta meg a versenyképesség fejlesztésére vonatkozó javaslatait. 

1. A fürdők létesítményszintű és nem csak infrastrukturális fejlesztése, a tematizálásban és szegmentálásban rejlő további lehetőségek figyelembevételével.

Indoklás: Az elmúlt évtized fejlesztései elsősorban az intézmények műszaki, infrastrukturális fejlesztésére koncentráltak. Bár sok fürdő esetében valósult meg szolgáltatásbővítő beruházás is, ez valójában új medencék és egyéb szolgáltatáselemek általában szokványos, egymástól igazán nem különböző kialakítását jelenti.

A fürdők közötti – elsősorban a fürdőnek helyt adó terület (desztináció) földrajzi, kulturális és egyéb (pl. építészeti) különbözőségeiben, továbbá az eltérő víz összetételben (így gyógyhatásban) – rejlő különbségek kihasználása nem elég hangsúlyos.

A piaci trendek és a fogyasztói szokások változásának figyelembe vétele sokszor elmarad, az építészeti kialakítás – a „design”– nem egyszer a tulajdonos és/vagy az építésztervező ízlését követi.

Véleményünk szerint a tematizálás elveinek figyelembevétele a fürdők újra pozícionálását is eredményezheti és a megszólítani kívánt célcsoport is jobban elérhetővé válik.

2. A mind kapacitásában, mind pedig minőségében megfelelő szálláshely kínálat megteremtése a fürdődesztinációkban.

Indoklás: adatok bizonyítják, hogy a megvalósult fejlesztések igazán ott hasznosulnak és eredményeznek áttörést a turizmus teljesítményében, ahol az elsődleges turisztikai szuprastruktúra is rendelkezésre áll.

Ez természetesen nem jelenti, hogy kizárólag a magas osztályba sorolt szállodák fejlesztésére van szükség, amit pedig a fejlesztési koncepciókban a legtöbbször axiómaként kezelnek.

A szálláshely fejlesztések alapjául is az előző pontban kiemelt szegmentálás szolgálhat. Főleg a belföldi és a régión belüli vendégkör számára a valóban színvonalas középkategóriás szállodáknak, illetve egyéb szálláshelyeknek (pl. panziók, kempingek) van létjogosultsága, amelyek a jelenlegi struktúrából gyakran hiányoznak.

3. Desztinációs szintű termékfejlesztés szükségessége.

Indoklás: a fürdő- és szálláshelyfejlesztésekbe bevonandó privát tőkét csak abban az esetben lehet sikerrel megszólítani, ha a desztinációs szintű infrastruktúra, továbbá a vonzerő- és termékstruktúra kiépült, és az jól is működik. Ez adja meg ugyanis az alapját annak, hogy a fogadóterület a vendégek számára valóban vonzó legyen. A vendég – a különösen speciális, egyedi intézményeket kivéve - a desztinációs adottságok alapján választ. A TUTSz véleménye szerint nem kétséges, hogy települési és térségi komplex vonzerő- és termékfejlesztés nélkül sok fürdő reménytelen helyzetben marad.

Ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk a desztinációs kínálatok harmonizálását is, azaz: a turisztikai termékek kiegészítő illesztését az egészségügyi (egészségturisztikai) szolgáltatásokhoz, valamint a turisztikai attrakciók élményalapú felfűzését terápiás ciklusú termék-csomagokba.

A gyógyvízre alapozott (tehát valamilyen betegség kezelésére alkalmas) szolgáltatások esetében érdemes az adott probléma megoldásához szükséges szolgáltatások teljes vertikumát az érintett intézményben vagy legalább a településen nyújtani.

4. Szakmai és területi együttműködések erősítése

Indoklás: a saját szakmai szerveződéseken túl (Magyar Fürdőszövetség, Magyar Fürdővárosok Szövetsége stb.) három további terület van, ahol az együttműködés révén a fürdők helyzetüket jelentősen erősíthetik:

  • a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszerrel kooperációban,
  • a LEADER - mozgalom résztvevőivel együttműködésben, valamint
  • klaszterek alakítása révén (különös tekintettel az energiagazdálkodásra és más beszerzésekre).

Az együttműködések azonban minden fél munkában való szakmai és anyagi részvételét tételezik fel. A tapasztalatok alapján a már meglévő együttműködések korlátozott sikerességét alapvetően az okozza, hogy az abban résztvevő partnerek egyéni érdekeik és érdekeltségeik miatt nem képesek munkájuk koordinációjára (pl. közös beszerzésre).

5. Balneológiai és egészségturisztikai K+F és innováció szükségessége 

Indoklás: A jövőbeli fejlesztéseket megelőzően fontosnak tartjuk a balneológiai kutatások finanszírozásában való részvételt, az állam, a települési önkormányzatok, a szakmai szervezetek, az érdekelt és érintett fürdőintézmények és szálláshelyek, továbbá az orvosi szakma együttműködésében. 

Ugyanígy fontos a reális keresletet biztosító piaci irányok kutatása, a piaci rések megkeresése és kihasználása és azok alapján a termékfejlesztés irányainak befolyásolása.

6. Humán erőforrás fejlesztés

Indoklás: Tapasztalataink szerint a fürdő- és kapcsolódó szálláshely fejlesztéseknél a tulajdonosok/üzemeltetők még színvonalas „hardware” esetén sem foglalkoznak a jó „software” szükségességével és fontosságával, azaz a mind szakmai-, mind egyéb szükséges kompetenciával (kommunikáció, nyelvtudás, empátia, türelem, szervezőképesség stb.) rendelkező munkatársak meglétével.

A jelenlegi egészségturisztikai oktatási, képzési rendszer alapvető problémája az ötletszerűség (divat szak/szakirány az egészségturizmus), a koordinálatlanság (a képzésben nem jelenik meg minden szükséges szaktudás és kompetencia), valamint a gyakorlati igényekkel való összhang hiánya. Szükségesnek tartjuk egy, a Magyar Fürdőszövetség által is többször javasolt „Egészségturisztikai Munkaköri Kódex” megalkotását, amely a szolgáltatások (egészségügyi és turisztikai) és az üzemeltetés területére meghatározza azokat a minimum elvárásokat, mely szerint az adott munkakör betölthető, illetve tevékenység végezhető.

7. Új típusú, komplex megközelítésű, piackutatásokra alapozott, együttműködésben megvalósuló marketing tevékenység, amely a marketing-mix értelmezésében a szolgáltatásmarketingre vonatkozó alapelveket kiterjesztett módon  alkalmazza és figyelemmel van a fogyasztói szokások változására.

Indoklás: a szolgáltatások sajátosságaiból adódóan az egészségturizmus speciális marketing feladatokkal szembesül.

A marketing munka során véleményünk szerint az egyediségre és a szakmai elemekre (víz egyedisége, terápiák hiteles eredményei) kell támaszkodni. Az általában alkalmazott árelőny típusú pozícionálást (amely egyébként tekintettel az új piaci belépőkre már nem is reális) a minőség-előny hangsúlyos megjelenésének kell felváltania, melynek feltétele a minőségbiztosítási rendszerek kialakítása és alkalmazása.

A megváltozott fogyasztói szokások közül az idő- és teljesítménykényszer (komplex, all inclusive szolgáltatások), a biztonság iránti fokozódó igény (minőségbiztosítás), hedonizmus (tevékenységek élményértéke a meghatározó), egoizmus (személyre szabottság), továbbá a holisztika és spiritualitás megjelenése a legfontosabb figyelembe veendő elemek.

A egészségturizmus desztinációs és intézményi szintű marketing munkája során sem hagyható figyelmen kívül az orvosi szakmával való együttműködés. A hazai és külföldi orvosok meggyőzéséhez a folyamatos, a komplex (fizikai és mentális) terápiás lehetőségeinkről és eredményeinkről szóló tájékoztatás (nem látszat reklám!) elengedhetetlen.

8. Versenyképességi vizsgálatok elvégzése 

Indoklás: Jövőbeli fejlesztéseknél előzetes versenyképességi vizsgálatok elvégzése indokolt a következők mentén: a fürdő és a desztináció adottságai (a fürdővíz összetétele, minősítése, alapterülete, szolgáltatás-struktúrája, továbbá a desztináció turisztikai helyzete, adottságai és lehetőségei); a fürdő ismertsége, imázsa, egyedisége; méretgazdaságosság szempontjai, kapcsolódó turisztikai szolgáltatók együttműködési struktúrája.”

A véleményeket a szakmai szövetség az This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  címre várja!

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint szükséges az érdekképviseleteknek a mozgáskorlátozott turisták érdekeiért lobbizni?

Kiadónk társoldalai