Szép reményekkel indul a SZÉP kártya

Bár e sorok nyomdába kerülésekor még tart az adótörvények és a 2012. évi költségvetés parlamenti vitája, az üdülési csekket felváltó Széchenyi Pihenő Kártya jövőjét illetően mind a kormányzat, mind a konstrukció működésében meghatározó szerepet vállaló három hazai bank illetékesei optimisták.

A SZÉP-kártyát Magyarországon elsőként az OTP tette elérhetővé idén júliusban. Augusztusban ötszáz, novemberben már ezerhatszáz szálláshelyen használhatták fel juttatásaikat a pihenni vágyó ügyfelek – mondta el az OPT Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Róth Lajos szerint az OTP SZÉP kártya létrehozása illeszkedik a cafetéria-rendszerben zajló jelentős változások trendjébe, a jövőben egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus, kártya alapú, ezen belül a béren kívüli juttatásokra. Éppen ezért, évek óta kiemelt figyelmet szenteltek az ilyen irányú fejlesztéseknek, és az új termék, a multifunkcionális OTP SZÉP-kártyától a fejlődés diktálta követelmények kielégítését várják.

ÜCs: megkezdődött a kivezetés

2011. október 1-jétől kikerült a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások köréből az üdülési csekk - a 2011. július 14.-én meghirdetett, 2011. évi XCVI. törvény értelmében. A hatályba lépett új törvényi szabályozás értelmében az ezután folyósított Üdülési Csekkek már nem tartoznak a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások közé. Az a munkáltató, aki eddig nem adta át munkavállalói részére a tervezett cafeteria-elemeket, hasonló formában gondoskodhat dolgozóiról, például a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP) segítségével.

Jelentős felfutást várnak a Magyar Kereskedelmi Bank illetékesei is, akik szeptemberben mutatták be terméküket, akkor Lehoczky László, a MKB SZÉP-kártyát kibocsátó MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. vezetője közölte, már közel négyszáz szerződött szolgáltató partner csatlakozott a szállodákból, panziókból, apartmanokból, kempingekből és magánszállásokból álló hálózathoz. Az MKB illetékesei száz-kétszázezer kártyabirtokosra számítanak a jövő évben, később milliós számú munkavállalói körben bíznak.
A harmadik, jelenleg ismert banki szereplő, a K&H Bank illetékesei jelezték, a pénzintézet SZÉP kártyáját november közepétől lehet igényelni, ezután nyílik lehetőség a szerződések megkötésére. Bába Ágnestől, a K&H Bank lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, pénzintézetük rendelkezik az egyik legnagyobb POS-hálózattal Magyarországon, és jelentős részesedésük van mind a belföldi, mind a nemzetközi forgalom szempontjából fontos elfogadóhelyek piacán. Éppen ezért, kiemelt szerepet szánnak a SZÉP-kártya kibocsátásával és elfogadásával kapcsolatos technológia fejlesztésének. Szolgáltatásaikat partnereik igényeihez igazítva munkáltatóknak és az elfogadóknak külön szolgáltatási csomagot kínálnak.

Adótörvényre várva és a hullámvasút-effektus

Jelenleg, november első hetében a SZÉP kártya úgynevezett „zsebeinek” pontos keretösszegeit még nem ismerjük, azokat a még el nem fogadott szja-törvénymódosítás fogja szabályozni. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenlegi elképzelései szerint a kártya mögött 2012-től három, egymástól elkülönülő számla áll majd: az első "zsebből" szálláshely-szolgáltatásért, a másodikból meleg étkezésért, a harmadikból pedig egyéb, a turizmussal, egészségmegőrzéssel, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos szolgáltatásért lehet majd fizetni. A tervezett multifunkciós SZÉP-kártyával elkölthető összeg 450 ezer forintra emelkedik: a szálláshely szolgáltatásra maximum 225 ezer forint, meleg étkezésre 150 ezer forint, szabadidős, egészségmegőrző célra 75 ezer forint lesz az éves keretösszeg egy munkavállaló esetén.

Az OPT illetékese, Róth Lajos szerint is a 2012-es adótörvények, a jövő évi költségvetés pontos ismerete nélkül még nehéz pontos választ adni minden kérdésre. Megtörténhet, hogy a SZÉP-kártyán új „zsebek” nyílnak jogszabályváltozások folytán, illetve, a feltételek függvényében változhat az is, hogy a munkáltatók részéről pontosan mekkora összeg is kerül az egyik, vagy másik „zsebbe”.

Az MKB illetékesei szerint egyébként a SZÉP-kártyával kapcsolatos tervek annyiszor változtak, hogy sokaknak a hullámvasút juthatott erről eszébe. Nyáron világos volt, 2011 az infrastruktúra kialakításának éve - hiszen az érintettek forrásaikat üdülési csekkre korábban elköltötték. Ősz elején, 2012 egészére vetítve, az üdülési csekk ötvenmilliárdos piacáról és bővüléséről lehetett gondolkodni. Az adótörvények októberi parlamenti benyújtása, a meleg étkeztetés „beemelése” újabb, jelentős piacot villantott fel. Majd az adótörvényekhez benyújtott képviselői módosító javaslatok alapján a papíralapú utalványok továbbélésének lehetősége merült fel. A béren kívüli juttatások tíz százalékos eho-fizetési kötelezettségének előírásával a SZÉP kártya 2012-es forgalmát újra az ősz eleji prognózishoz lehet közelíteni.

Mit hoz a „SZÉP-jövő?”

A kibocsátással és felhasználással kapcsolatos feladatok ellátására kinevezett miniszteri biztos 2012-ben az üdülési csekk forgalmának ötven-hatvan százaléka elérésében, 2013-tól pedig a forgalom meghaladásában bízik. Az OTP szakértője ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta: év végére a jelenlegi adatok megtöbbszöröződésére, 2012-ben mintegy félmillió felhasználóra, többszázezer kártyára, több ezer elfogadóhelyre számítanak. 2012 első felében pedig már az üdülési csekk elfogadói hálózatával azonos nagyságú hálózatot szeretnének kiépíteni. A kártyaalapú cafetéria-rendszerek területén szerzett több éves gyakorlatukra alapozva az OTP piacvezető szeretne lenni a SZÉP-kártyák piacán.

Az MKB-nál szintén optimisták, a 2012-es induló év után jelentős felfutásra számítanak, piaci részesedésben húsz-harminc százalékos arányt céloznak meg, száz-kétszázezer kártyabirtokossal. Azt is valószínűsítik, hogy 2012 csak részben lesz „az üdülés éve”, a felhasználás az étkezés irányába tolódik el. Ezért az éttermek, meleg konyhás vendéglők, ideértve a munkahelyi étkezdék terminállal ellátása lesz a legfontosabb feladat, és ha körükben sikerül széles elfogadói hálózatot kiépíteni, akkor a következő időszak stabil szolgáltatást fog eredményezni, jelentősen bővülő, milliós számú munkavállalóval.

A jutalék korrekt, az internet előretör

A szolgáltatók által fizetett jutalék mértéke jelentősen csökkent az üdülési csekkel kapcsolatos gyakorlathoz képest. A SZÉP-kártya esetében a szolgáltató, a szálláshely fizet 1,5 százalék plusz áfát, a munkáltatókat, a munkavállalókat nem terhelik költségek – húzta alá arra kérdésünkre az OTP szakértője. Az üdülési csekkel kapcsolatban az MKB szakértői kiemelték: a cégek és a szolgáltatók egyaránt öt-öt százalék díjat fizettek, most csak a szolgáltató fizet 1,5 százalékot, ám a kibocsátó ebből fizet még a POS-t bérbe adó banknak 0,3 százalék jutalékot.
A szolgáltatói hálózat kialakítása nem csupán a bank érdeke, hanem a szolgáltatóké is. A szolgáltatónak és a kártyakibocsátó intézménynek ezért kölcsönösen kell keresniük egymást, ennek során érdemes igénybe venni az internet által biztosított lehetőséget. Az MKB illetékesei megjegyezték, sok szolgáltató tévesen úgy gondolja, ha már szerződtek egy SZÉP kártyás kibocsátóval, akkor mással felesleges. Ám a forgalom növelése érdekében az összes kibocsátóval célszerű szerződni.

Felhasználás, fizetés, ellenőrzés

Az OTP a SZÉP kártya fizetési lehetőségei közé október közepétől beemelte a telefonon keresztül történő fizetést is, amelynek segítségével már az internetkapcsolattal nem rendelkező szálláshelyek is képesek lesznek elfogadóhellyé válni. Az MKB-nál a kártya POS terminálos, internetes, telefonos engedélyezéssel is működik. Szintén bevezetés alatt áll a virtuális POS, azaz a webshop típusú engedélyezés, utóbbinak olyan módosítását is tervezik, amikor a szolgáltató nem rendelkezik webáruházzal. Az interneten keresztül egyébként minden kártyabirtokos megtekintheti saját SZÉP kártyás számlájának állását, ellenőrizheti kártyás kifizetéseit.

MSZÉSZ: a keretösszeg fele szállásra menjen!

Ezt javasolja a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ). – A szövetség és a magyar szálloda- és vendéglátóipar nagy érdeklődéssel figyeli a SZÉP-Kártya bevezetését, a felhasználásával kapcsolatos jogszabályok változásait, így az Országgyűlés Sport –és Turizmus Bizottsága előtt bemutatott NGM javaslatokat is – fogalmaz októberi közleményük. - Megértjük a szeptember közepén történt bejelentés üzenetét, nevezetesen, hogy a feltöltési limit 450.000 Ft-ra történt emelésével egyidejűen 150.000 Ft alszámla meleg étkeztetésre, 75.000 Ft alszámla pedig egészségmegőrző szolgáltatások igénybe vételére jogosítja a felhasználót. Utalnánk azonban arra, hogy ezzel a rendelkezéssel a SZÉP-Kártya eddigi, kizárólag kereskedelmi szálláshelyi igénybevételre jogosító felső, 300.000 Ft-os maximális keretértéke 225.000 Ft-ra, azaz sajnálatosan 25 %-kal csökken – írja szövetség.

Ennél azonban a belföldi turizmus és a szálláshelyipar számára súlyosabb következményekkel járhat, ha a felhasználás szerkezete az új intézkedés következtében alapjaiban változik meg, s ezzel a SZÉP-Kártya bevezetésének eredeti kormányzati szándéka (is) sérül. A SZÉP-Kártya bevezetésének eddigi tapasztalatai szerint ugyanis a kártyafeltöltések rendre alatta maradnak a lehetséges felső határnak (ismereteink szerint a 75-100.000 Ft-os feltöltések a jellemzőek) és félő, hogy pont a szálláshely-szolgáltatásra, azaz a belföldi turizmus ösztönzésére, a SZÉP-Kártya bevezetésének egyik legfontosabb céljára marad a korábbiaknál lényegesen kevesebb forrás.

Az MSZÉSZ ezért javasolja, hogy a SZÉP-Kártya bővítésének szándéka úgy változzon meg, hogy a jogalkotók elképzelése ne konkrét alszámla Ft-keretek megállapításával (azaz 225.000 Ft szálláshely-szolgáltatásra, 150.000 Ft meleg érkezésre, 75.000 Ft egészségmegőrzésre) valósuljon meg, hanem úgy, hogy a mindenkor kártyára feltöltött keretösszeg fele (azaz 50 %-a) legyen fordítható szálláshely-szolgáltatásra, egyharmada (azaz 33,33%) a meleg étkeztetésre és egyhatoda (azaz 16,66%) pedig az egészségmegőrzésre- zárul a közlemény.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a Széchenyi Pihenőkártya kereteinek kialakításakor a minél szélesebb körű felhasználhatóságot, a piaci elterjedését és a teljes turisztikai szektor támogatását kell szem előtt tartani. A szaktárca az MSZÉSZ állásfoglalására reagálva azt írta: „A kártya "zsebeinek" keretösszegét az szja törvény módosítása fogja szabályozni. Jelenleg még zajlik az adótörvény vitája, így a juttatással kapcsolatban még nincs döntés.”


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.