hirdetés

Törékeny iparág

Idén az MTA rendezte Magyar Tudomány Programsorozathoz a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szerdán egy nemzetközi konferenciával csatlakozott. Az előadások a fenntartható turizmus és a felelős érintettek bevonása körül forgott.

hirdetés

A rektor, dr. Heidrich Balázs professzor köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nem csak a tanári kar és az egyetem vezetősege, hanem a hallgatók számára is fontos. A jelentős létszámmal, 17 ezer hallgatóval büszkélkedő felsőoktatási intézmény felismerte, hogy nagy felelősséggel és lehetőséggel bír a szemléletformálás terén: a többi között kötelezővé tettek egy kurzust, ami a felelős üzletmenettel foglalkozik.  Az egyetem létrehozta  a Fenntartható Vendéglátás és Kiválósági Központot, melynek célja a kutatáson túl, hogy tudásmegosztó központként támogassa az ágazati együttműködést, érzékenyítést, és szemléletformálást.

fotó: 123rf

Első előadó Catherine Feeney a vendéglátóipar fenntarthatóságának holisztikus megközelítéséről beszélt. Kiemelte, hogy jobb egyensúlyra kell törekedni, és arra, hogy csökkentsük a globalizációs elértéktelenedést. A lényeg az, hogy a jövő generációját ne veszélyeztesse a jelenlegi fejlődés, fejlesztések. A vendéglátóipar túlmutat önmagán: kapcsolódik hozzá társadalmi felelősségvállalás, gazdasági, jogi és etikai kérdések is. Az előadó említette John Elkington elméletét, miszerint érdemes szem előtt tartani, hogy egy vállalkozás három szempontból is pozitív legyen: ennek csak egyik része a profit, a másik kettő az emberek és a bolygó.

Catherine Feeney kitért arra is, hogy a turizmus Magyarországon, és a világ többi részén is a GDP jelentős részét adja: hazánkban a 10,5%-át, míg a munkahelyek 10,3%-a köthető az ágazathoz. Ugyanakkor vannak a világnak olyan részei — például Hongkong —, ahol ez az arány 16,7%-14,5%. Kambodzsában a turizmus-vendéglátás az össz hazai termék 31,4%-át adja, a munkahelyeknek pedig 30,4%-át.

A turizmust rengeteg tényező befolyásolja; törékeny iparág. Ahogy a számok is mutatják, fenntartható módon kell kezelni, hogy az összgazdasági érdekeket megfelelően szolgálni tudja.

Az első előadásban szintén szóba került, hogy az egyes szállodaláncok, mit tesznek azért, hogy zöldebbek, fenntarthatóbbak legyenek. A cél érdekében egyebek mellett csökkentik széndioxid-kibocsátásukat, fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerekkel dolgoznak, kiiktatják a felesleges műanyagokat, valamint növelik a szociális- és környezetvédelmi beruházásaikat.

Hongkong, fotó: 123rf

A turizmus törékenységére világított rá a következő előadó, Robert Clark, aki a járványok hatásait a terrorizmushoz és a cunamihoz hasonlította. Hogy mi köze ennek a turizmushoz? A turizmusnak köszönhetően egy járvány, ami a 20. század első felében még 2 év alatt terjedt el, napjainkban néhány óra alatt képes ugyanerre.

Robert Clark előadásában a 2002-03-ban terjedő SARS-t vizsgálta (súlyos akut légzőszervi szindróma). Míg a 9/11-es terrortámadások kevesebb, mint 3000 ember életét követelték, a SARS 1000, a 2004-es cunami 250 000 emberét. Ezzel szemben az események miatt elvesztett állások száma a terrortámadás és a cunami kapcsán kevesebb, mint 300 000-re tehető, azonban a járvány terjedése már 3 millió állást érintett. 

Mielőtt pontosan lokalizálták volna a betegséget, kapott szárnyra a hír, hogy Hongkongból ered. Ez különösen rossz hatással volt a város turizmusára: az érkezések száma 77%-kal esett vissza, a szállidák kihasználtsága 79-ről 18%-ra zuhant. A járvány valójában a nem is oly távoli Kantonból indult. A vendégek számának csökkenése csak az egyik probléma volt. A turizmus-vendéglátás ágazatban sok embert fizetés nélküli szabadságra küldtek, de számolni kellett azzal is, hogy a dolgozók a családtagjaikat ápolták otthon, vagy meghaltak.

Éppen ezért a járványok elterjedésének megakadályozására nem árt, ha minden vendéglátóhelynek van terve. Ennek része lehet az, hogy a gyakori kézmosásra rávegyék az embereket, fertőtlenítsék a kilincseket és a lifteket, és legyen raktárkészleten kesztyű és maszk. Ez utóbbi azért fontos, mert egy járvány kitörése esetén ezekből az eszközökből gyorsan kifogynak az üzletek. Természetesen még rengeteg dolgon érdemes elgondolkozni, például a tüsszögési, köhögési etiketten, a személyes tér növelésén, ahogy a humánerőforrás kérdésein is. Azonban a lényeg, hogy senki se érjen felkészületlenül egy váratlan esemény.

Kottász Adél, online szerkesztő
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint az éttermesek/szállodások felkészültek a GDPR-ra?

Kiadónk társoldalai