hirdetés
hirdetés

A múzeum és a színház szerelemgyereke a Skanzen új Erdély tájegysége

A májusban nyíló, várva várt új attrakció bejárására a Magyar Utazási irodák Szövetsége tanulmányutat szervezett tagjai számára, amelyre lapunk is meghívást kapott. Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy maga a főigazgató, dr. Cseri Miklós vezetett körbe bennünket, így első kézből kaptunk információkat, ráadásul a szakember egyedülálló stílusával és humorával fűszerezve.

hirdetés

Erdély a 9. tájegység a Skanzen „gyűjteményében” és 15 hektáron terül el. Kialakítása mintegy 10,1 milliárd forintos ráfordítással valósult meg 20 éves kutató és négy és fél éves építőmunka eredményeként. Első üteme a városi rész május 22-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, a falu egység 2025-ben lesz kész a tervek szerint. Az új tájegység létrehozása a főigazgató szerint megkerülhetetlen feladat volt, mivel az erdélyi táj, építészet, hagyományok, gondolkodás, életmód, viselet és zene annyira a magyar kultúra szerves részét képezi, hogy nélküle csorbulna a honi népi örökséget felvonultató múzeum egysége.

Még mindig szorong, amikor átlépi a határt?

A Haranglábtól nyílik a bejárás az új területre egy az 1970-es évek építészetét idéző beton határátkelőn keresztül, ahol az áthaladó utasok megtapasztalhatják milyen volt annak idején a „határfrász”, amikor órákig „csuklóztatták” a román oldalon az Erdélybe tartó magyarokat, többek között a rokonoknak szánt, ott hiánycikknek számító ajándékok után kutatva. Egy preparált Ikarusz és egy Dacia tárja fel majd a titkos zugokat, ahová a leleményes utasok annak idején a vámköteles illetve illegális árukat rejtették. A pecsételő bódékban 113 valós határtörténetet ismerhet meg a közönség audiorendszerek segítségével és beöltözött színészek idézik majd meg a nem éppen barátságos szolgálati személyek viselkedését. A határt elhagyva egy alagúton át „érkezünk meg Erdélybe”. „A Skanzent és az új tájegységet kettészelő autóút ily módon az építészeti és művészeti koncepció része lett, szimbolizálva a kettévágott nemzettestet”– magyarázza dr. Cseri Miklós, aki már közel 30 éve dolgozik a szabadtéri múzeum főigazgatójaként.

Minden ház egy létező épület pontos mása

A tájegység kapujaként koromfekete, modern, minimalista épültben kapott helyet a terület látogatóközpontja, amely a korszellemhez igazodva az írott információk helyett látványos filmekben, mozgó hangulatképekben foglalja össze mindazt, amit Erdély jelent, jelentett az emberek számára. A Partiummal, Bánsággal, Moldvával, Havasalfölddel és Bukovinával is kiegészülő, összesen 103 ezer négyzetkilométernyi terület múltja is megelevenedik az animációs filmeken ikonikus történelmi alakokkal a kezdetektől napjainkig. A tájegység magját a tipikus erdélyi városka adja a ’10-es, ’20-as évekből, amely még éppencsak az iparosodás jeleit mutatja, és kiszolgálja a környékbeli falvak lakosságát is. A kisvárost létező épületek másai alkotják. A postahivatal egy székelyudvarhelyi, a  rőfös bolt egy kézdivásárhelyi, az ügyvédi iroda egy sepsiszentgyörgyi, a patika egy székelykeresztúri, a nyomda és a kávéház egy-egy marosvásárhelyi épület replikái, amelyeknek ráadásul az eredeti funkcióját is továbbörökítették.

Tobzódhatnak a szecessziós lakáskultúra szerelmesei

Az ügyvédi iroda épülete Kós Károly tervezése, a csodálatos szecessziós homlokzattal büszkélkedő nyomda pedig Kecskemétről lehet ismerős: akárcsak a Cifrapalotát, ennek az eredetijét is Keleti Béla tervezte. A marosvásárhelyi Korzó Kávéház minden szegletét épületszkennerrel derítették fel a Skanzen munkatársai, így sikerült rekonstruálni még az átépítés előtti állapotot. A bútorzat, sőt a mennyezetfestés is teljesen az eredeti belsőt mintázza. A divatáruüzlet készletéhez, amely valós személyé, egy örmény kereskedőé volt anno „odaát”, a korhűség kedvéért muzeális értékű angol gyapjút és kelméket sikerült beszereznie a múzeumnak egykori skót és új-hebridai szövőgyárakból. A bolt felett kialakították a kereskedő és családja elképzelt polgári otthonát is a korból megmaradt antik tárgyakkal, amelyek minden egyes darabja valóságos iparművészeti műremek.

Élő skanzen, hús-vér színészekkel

A marosvásárhelyi egykori Korzó Kávéház másának falai között üldögélve a finom kávé és sütemények mellett a kora 20. századi erdélyi polgárság és parasztság mindennapjaiból is ízelítőt kapunk. Egy tucat amatőr és profi színész korhű kosztümökbe öltözve népesíti be a városka üzleteit, tereit, és párbeszédeikből sok mindent megtudunk az elfeledett ántivilágról. Ezek a színes-szagos flashmobok már ismerősek lehetnek a Skanzen egyes tájegységeiből, de itt most állandó és meghatározó élményelemeivé válnak a storytellingnek. Az igazi paradigmaváltás azonban abban rejlik, hogy számos olyan család- és élettörténet elevenedik meg a színészek tolmácsolásában, amelyek valóban megtörténtek egykor emberekkel, így személyes és hiteles perspektívából lehetünk szemtanúi Erdély sokszor tragikus történelmi pillanatainak a szászok kitelepítésén át a folyamatos asszimiláción keresztül a Ceausescu-idők legsötétebb eseményeiig. Egyfajta közös szembenézés ez múzeum és látogatója számára, amely feltárja, mi történt egy kisebbségi sorba került nemzettesttel az elmúlt 100 év során – magyarázza csapatunknak a skanzen vezetője.

Egy százforintos boltból került elő az 1899-es patikabútorzat

A gyakorlott színészek számos karaktert formálnak meg összesen 33 jelenetben a városka különböző helyszínein Végh Ildikó, a Katona József Színház dramaturgjának munkája nyomán, aki Szép Ernő és Móricz világának figuráit, beszédmodorát gyúrta a néhány perces előadásokba.  A sokszereplős nagyobb jeleneteket fix időpontokban újra és újra eljátsszák, így azok tervezhetők lesznek a látogatók számára. A rőfös boltban az örmény tulajdonost játszó színész beszél majd az üzletmenetről, a patikában pedig – amelyet a valóságban három generáción át a Jager család vitt – egy pattanásos menyecske problémás arcbőre körül forog majd a közjáték. Itt egy preparált mikroszkópba rejtett képernyőn a jellegzetes erdélyi gyógynövények is láthatók lesznek. Érdekesség, hogy amikor a múzeum nagy bajban volt, honnan vegyen korhű berendezést a gyógyszertárbelsőhöz, egyszercsak kaptak egy „fülest”, hogy egy budapesti vietnámi vegyesboltban a paraván és a salgó polcok egy múlt századi, fából készült, teljes patikaszekrénysort rejtenek. Ez a csoda találta meg itt a helyét.

Patak szeli ketté

A városból kisétálva a falu felé indulunk. Az erdélyi falvakra tájképileg oly’ jellemző patak sem fog hiányozni a területről: ez választja majd el a két településtípust egymástól. A völgyben egy tavacskát alakítanak ki, onnan pumpálják fel a vizet a domb tetejére, ahonnan az patak formájában csörgedezik majd vissza. Egy 3000 darabos napelemparkot is telepítenek, ezek adják majd az energiát a szivattyúk üzemeléséhez. A falu egyelőre csak részlegesen készült el, de szíve, az erdélyi kistelepülések elhagyhatatlan eleme, az unitárius templom már teljes pompájában áll. Az egyetlen magyar, azonbelül is erdélyi alapítású vallás volt az unitárius, amelyet Dávid Ferenc a reformáció folytatásaként hozott létre. Alapítása évének 1568-at tekintik, amikor a tordai országgyűlés Európában elsőként kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az addigi három elismert felekezet (katolikus, lutheránus, református) mellett, legitimálva az unitáriust is. Valaha ez volt az erdélyi magyarság meghatározó vallása, mára mindössze a lakosság 5-6 százaléka vallja magát ilyen felekezetűnek.

Atlantiszként süllyedt el az egykor virágzó vallás

A nyárádszentmártoni unitárius templomról készült a pontos minta az épülethez, amely high-tech megoldásokkal hozza közelebb a látogatóhoz az egykori szokásjogot. Volt, amikor pontos ülésrend jellemezte a templomokat korra, nemre, rangra való tekintettel. Ennek a templomnak az ajtajában arcfelismerő szkennert helyeztek el, ez osztja majd ki a fenti paraméterek alapján a látogatónak kijáró helyet, és fények jelzik majd, pontosan melyik padsorban, hova ülhet le. Még egy digitális vívmány: a templom belső tere a mozgásérzékelős árnyékolók segítségével elsötétül majd, és a félhomályban, a hófehérre meszelt falakon olyan tükröződések jelennek meg, mintha mi szemlélők hirtelen víz alá kerültünk volna. Ez a fényjáték utal szimbolikusan a Ceausescu-éra idején véghez vitt tudatos falu- és egyben identitásrombolásra, amelynek egyik legmegrázóbb példája az elárasztott Bözödújfalué. A völgyben fekvő településről egy tollvonással döntöttek: lakóit kitelepítették és víztározót csináltak a kisközség helyén úgy, hogy épületeit még csak el sem bontották. Hogy valaha ott egy közösség élt, a hatalmas víztömegből kikandikáló templomtorony jelezte csak, de az is összeomlott néhány éve.

János vitéz és a darabokból varrt terítő

„Tudatos koncepció mentén, a templom szomszédságában alakítottuk ki a kultúrházat és az iskolát, hiszen ez a hármas egység lehetett csak a letéteményese a magyar identitás megőrzésének a politikailag erőltetett asszimiláció idején” – teszi hozzá dr. Cseri Miklós. Az épület a kiskadai közösségi ház másolata, ahol a skanzen kutatói fellelték az 1948-as helyi János vitéz előadás díszleteit, amelyeket pontosan lemodelleztek és ezekkel adják majd elő a színészek az ismert Kacsóh Pongrácz darabot a skanzen látogatóinak. A tájegység megnyitójára készül egy aktualizált változat is abból a régi patchwork abroszból, amelyet az Erdély közepén található unitárius kistelepülések készítettek összetartozásuk jeleként a 20-as évek derekán. A szakember kritikus hangokra reagálva kiemelte, hogy 25 ezer olyan tárgy „költözött át” ide Erdélyből, amelyekre - a muzeológusok megdöbbenésére - nem tartottak már igényt a helyiek. Mindegyik az ottani tulajdonosok, közösségek, illetve az örökségvédelem beleegyezésével került át, ami egyben azt is bizonyítja, hogy értékmentés és nem „kirablás” történt.

Rendkívüli nyitva tartás az új tájegységben

Az új tájegység előzetes becslések szerint 80-100 ezer plusz látogatót vonz majd a szabadtéri múzeumba, így míg az utolsó békeévben 210 ezer embert köszöntött a Skanzen, idén már akár 300 ezer fölötti létszámmal számol az intézményvezetés. A legjobb piac a garantált piac, fogalmaz a főigazgató, aki elérte, hogy a Lázár Ervin program keretében kötelező legyen az iskolások számára a tájegység meglátogatása ismeretterjesztő, szemléletformáló céllal. A Skanzen általában március 15-én nyit és november elején zár, idén azonban azt tervezi a múzeum, hogy még Márton napkor is tartanak programokat, sőt az az elképzelés, hogy Erdély az adventi időszakban is nyitva tart még.

Programcsomagok gyerekeknek és felnőtteknek

Az új rész a régi Skanzentől függetlenül, önmagában is látogatható lesz szervezett csoportok számára 2000 forint/fős úgy nevezett turisztikai jeggyel, amelynek feltétele, hogy a csoportot hozó utazási irodával legyen szerződése a múzeumnak. Egy-másfél órás tárlatvezetés is rendelhető elsősorban magyar és angol nyelven legfeljebb 20 fős csoportok számára – ennyien férnek be kényelmesen az épületekbe egyszerre - 18 ezer forint + áfáért. Napokon belül frissül az új tájegységgel kiegészülve a skanzen túravezetést kínáló applikációja is. A Gyerekskanzen program keretében ki lehet majd próbálni, milyen lehetett dolgozni anno egy postahivatalban, korhű ruhákba is belebújhatnak a kisebbek, és a hétfajta korabeli közlekedési eszközre is fel lehet pattanni a fahajtánytól kezdve a velocipéden át a tricikliig. A felnőtteknek szóló programcsomag a belépőt és a skanzenben közlekedő kisvonatra szóló jegyet, a tárlatvezetést, az ebédet a Fogadóban, a kávét és süteményt a Korzó Kávéházban és a szállást az új Skanzen Hotelben foglalja magába.

Forrás: skanzen.hu
Forrás: skanzen.hu

Már most sok a visszatérő vendég a szállodában

A múzeum egyszerű, de tiszta, 104 férőhelyes szálláshelye éppen két éve március 15-én nyitott volna meg, másnap azonban zárlat kezdődött az egész ország számára. Tavaly júniusban végül sikerült elkezdeniük az üzemelést, és azóta komoly érdeklődést tapasztalnak nemcsak az eredetileg megcélzott belföldi diákcsoportok, hanem az egyéni külföldiek részéről is. Kétágyas szobákra nagyobb az igény, mint ahogy tervezték, ezért most számos négyágyasukat alakítják át franciaágyas szobává. Reggelit biztosítanak a szálláshoz, félpanziós ellátásra a Skanzen Fogadójának bevonásával van lehetőség. Egy 60-70 fős konferenciateremmel is rendelkeznek és hamarosan sportpályákkal bővül a kínálatuk. A szálloda vezetése bízik a termék és az idei szezon sikerében: tavalyi vendégeik sorra jelentkeznek be hozzájuk újra.

 

Tóth Réka Anna
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Figyelem - új mailcímek!

Felhívjuk figyelmüket, hogy email-címeink megváltoztak. Közleményeiket, híreiket, meghívóikat a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  és a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  email-címekre várjuk. Központi email-címünk: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. .

A korábbi email-címeinkre küldött tartalmak nem jutnak hozzánk. Kérjük, az új email-címekre frissítsék a listáikon a nevünk mellett az adatokat. Köszönjük!

hirdetés
hirdetés