Miért ennyire népszerű ma a drónozás?
Mert egy elképesztően látványos, nagyon gyors, nagyon hangos és könnyen érthető sport. Tavaly decemberben a Miami Dolphins amerikaifutball-csapat stadionjában rendezték meg a világ egyik első hivatalos, ám akkor még nézők nélküli, The Drone Racing League nevű drónversenyét, elképesztő show-ként prezentálva a sportot. Ott, akkor egy új technikai sportág született. Idén tavasszal pedig a dubaji World Drone Prix verseny volt az első, amelyet már egymillió dolláros összdíjazással rendeztek meg, és csak az idei évre több száz hivatalos versenyt jelentettek be akkor. A nemzetközi sajtó a jövő Forma1-es versenyeként emlegeti látványossága és népszerűsége miatt.

Innen az ötlet egy hazai drónverseny-sorozat megrendezésére is?
Reklámfilmes csapatként régóta filmezünk drónokkal, de amikor megláttuk a 25 perces videót a Miami Dolphins drónversenyéről, tudtuk, hogy valami hasonlót nekünk is csinálnunk kell. Így rendeztük meg többek között a világ első drón gyorsulási versenyét a tököli reptéren, és augusztusban a világon elsőként mi húzhattunk el a Balatonon vitorla helyett drónnal egy szörföst – amit a Guinness-világrekordok közé is szeretnénk majd bejegyeztetni. Az ilyen eseményeket és videókat is azért csináljuk, mert minél több embernek szeretnénk megmutatni, hogy mennyi elképesztően látványos dologra használhatók a drónok. Az a célunk, hogy az is közelebb kerülhessen egy kicsit a drónokhoz, aki eddig csak YouTube videón látott ilyet. Ezért a rendezvényeinken például mindig van drónsimogató, ahol egy kifeszített háló alatt bárki kipróbálhatja a játék-koptereket. Ugyanakkor ez egy nagyon komoly technikai sport, ami sokaknál csak hobbiként indul, végül mégis egy saját drón építésébe kezdenek, hogy aztán azzal versenyezhessenek.

Mennyire mérhető ebben a versenyző teljesítménye?
A drónoknak időre kell megkerülni az összes, kapukkal, zászlókkal jelzett különböző pálya-elemet. A versenybírók azt nézik, hogy senki semmilyen elemet ne hagyjon ki, és ne vágjon le egyetlen kanyart sem, ami azért a pilótán múlik. A versenyek nézőként is látványosak. A pilóta nem szabad szemmel, hanem egy szemüvegen keresztül irányítja a koptert, így csak azt látja, amit koptere kamerája mutat akár 100-150 km/órás sebesség mellett. A rendezők ezt a First Person View kameraképet közvetítik több kivetítőn keresztül, ami nagyon könnyen be tudja szippantani a közönséget. De hasonlóan népszerű versenyszám a Pick Up is, amikor a versenyzőknek egy 60 grammos kis gúlát kell felemeltetniük a drónnal, majd néhány tereptárgyat megkerülve, nagyon precíz mozgással a célpontba helyezni.

Hogyan lehet egy ilyen versenyre készülni?
Az FPV-pilóták kimennek egy mezőre, a kisebb gépes Pick Up emelőversenyzők pedig akár otthon is gyakorolhatnak. De ma már számos ingyenes és fizetős gyakorló-szimulátort találnak, amely a drónok valós fizikáját tudja lemodellezni. Sőt, van olyan szoftver, amelynél a távirányítót a számítógépre csatlakoztatva irányítják a virtuális drónt a képernyőn.

Vagyis csak pénz és idő kérdése hobbiról a profi versenyzői szintre eljutni?

Így van, semmi más. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok többsége a karácsonyra kapott szupermarketekben 20-30 ezer forintért vásárolt jellemzően négyrotoros helikopterekkel kezd, aztán ahogy ráéreznek, eljutnak a versenyzésre még alkalmatlan, de jóval erősebb motorból és drágább cuccokból összerakott gépekig. Végül addig építgetik és cserélgetik mindig jobbra a komponenseket, hogy egy verseny junior, haladó majd profi kategóriájába is be tudnak nevezni. Nagyon gyors a fejlődési folyamat, ha megvan rá az anyagi forrás, a fiatalabbak akár fél év alatt is eljutnak erre a szintre. De egyre több 35 év feletti keresi ezt a sportot, akik korábban már játszottak valamilyen repülő modellel vagy helikopterrel. Egy profi helikopter nagyjából másfél millió, egy hasonlóan profi drón három-négyszázezer forint, miközben már nyolcvanezerért is lehet kapni egy komplett racer-gépet távirányítóval együtt. A drónozás nemcsak olcsóbb, de az FPV-kamerás megoldás miatt sokkal élvezhetőbb is.

Kötnek ma már biztosítást is drónokra?
Sőt, olyan biztosítást, ami nemcsak a drónra, a környezeti károk megtérítésére is vonatkozik. Mert a baj nemcsak az ügyességen, a technikai hibákon is múlik. Ha például egy quadrokopternek az egyik rotorja leáll, az bizony le fog esni. Magyarországon csak két biztosító foglalkozik ezzel, de a jelenlegi szabályozás szerint magánemberként nem, csak például a Drónpilóták Országos Egyesületének tagjaként lehet biztosítást kötni. Mivel nagyon gyorsan fejlődött technikai sportággá a drónozás, így a törvényi háttere még elég képlékeny. A hatóság ígérete szerint idén ősszel elkészül egy módosított törvénytervezet, ahol reméljük megfelelő módon el fog különülni a hobbi- és versenypilóta tevékenység az üzleti célú felhasználástól. Abban bízunk, hogy a törvényhozók meghallgatják a szakértőket is, és egy olyan törvény születik, amelyben a hobbi dróntevékenység is legális lehet.

Japánban már középiskolai szakirány indult drón- és robotika képzésre, mi a jövő?
A hétköznapi felhasználóktól kezdve, a személy-, áruszállításon át a hadiiparig ma már tényleg mindenhol ott vannak a drónok. Hazánkban is számos cég üzemeltet hőkamerával és érzékelőkkel felszerelt drónokat, amelyek feltérképezik, hogy egy több ezer hektáros erdőben hol voltak vadkárok, vagy, hogy milyen állapotban vannak egy adott területen a termények. De a súlyemelő drónokat is használják már itthon kisebb árumozgatásra két gyárépület között.
Kínában még csak tesztelik, de Németországban már légügyi engedély előtt áll egy 18 rotoros elektromos, személyszállító drón. És ebben a nagyon gyors fejlődésben a drónos sportnak, a versenynek és a közvetítéseknek is komoly szerepe van. A robotika világa még előbbre jár. Japánban például már a fogyasztói kiszolgálás irányába fordultak, ahol az egyedül élő idősek mellé beszélgető robotokat fejlesztenek, amelyek baleset esetén a kórházat is értesítik. És akkor a Google, az Uber és számos startup robotalapú önvezető autóit nem is említettem.

A szombati versenyre Közép-Európa legnagyobb versenypályáját ígéritek, ez mit jelent számokban?
Idén már túl vagyunk négy versenyen, így a szeptember 10-i döntő lesz a harmadik olyan versenyünk, ahova 3000 négyzetméteres led-pályát építünk. A Hungexpo egyik besötétített pavilonjában számítógépes űrjátékhoz hasonló módon repkednek majd a drónok. De lesz majd virtuális valóság kocka, amelyben bárki egyből egy drónháború sűrűjébe juthat; számos interaktív stand - köztük különböző robotokkal, virtuális gokarttal -, és persze ide is elvisszük a drónsimogatónkat.

A Telenor őszi Okostelefon Akadémiáját is megrendezik a szeptember 10-i Drónverseny & Robotika Show-n, amelyre a Telenor az esemény kiemelt támogatójaként minden korábbi Okostelefon Akadémia látogatónak early bird áron (3490 helyett 1990-ért) kínálja az első négyszáz kedvezményes belépőt. A jegyekért ezen az oldalon lehet regisztrálni.