Az álomállások kora: így lehetsz jó ''száguldó riporter''

Egymilliós fizetése is lehet annak, aki jelentkezik a Nemzeti Turisztikai Ügynökség által meghirdetett balatoni álomállásra. Manapság az "álommelók" korát éljük, de mi kell ahhoz, hogy valaki elnyerjen egy ilyen megbízást, és a rá bízott feladatokat színvonalasan tudja végezni?

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy száguldó riportert keresnek a Balaton partjára, aki 25 olyan kulturális eseményről tudósít, ahová érdemes a nyár folyamán ellátogatni. Az állásra bárki jelentkezhet, aki úgy érzi, hogy elég jól tudja kezelni a közösségi média eszközeit, otthon van a Facebook és az Instragram világában, és képesnek érzi magát arra, hogy posztjaival, blogbejegyzéseivel, fotóival újabb turistákat csábítson a tó partjára és a Nagyon Balaton eseményeire.

Álomállások itthon és a világ másik felén

Hasonló állásokat már hirdettek a világ számos országában, az elsőt Ausztráliában, ahol 2009-ben a Nagy-korallzátonynál fekvő Hamilton-szigeteken 150 ezer ausztrál dolláros (22 millió forint) fizetésért lehetett valaki hivatásos turista. Az első hazai állomállást ugyanebben az évben a sárvári fürdőben hirdettek meg. A különös, első látásra beugratásnak tűnő, úszómestert kereső hirdetésre 150 lány jelentkezett. E szerint a sárvári „álomállás” betöltésére mindazon nők pályázhattak, akik már elmúltak 16 évesek, de még nem töltötték be 99. életévüket. A munkára csak olyan jelentkezők leveleit várták, akik beleillenek a „természetes szépség” kategóriájába. A nyertesnek a nettó negyedmilliós fizetés mellett, egy exkluzív szállodai elhelyezést kínáltak a munka 10 napja alatt. A sárvári Baywatch-lány munkaköri leírásában szerepelt, hogy figyelemmel kell kísérnie a fürdőbe érkező turisták viselkedését a vízben és a medencék körül egyaránt. Amennyiben a vendégeknek információra van szüksége a fürdő szolgáltatásairól, abban is segítséget kell adnia – elemzi az álomállások történetét Éskovács Péter turisztikai kommunikációs tanácsadó.

Azóta több állomállást is meghirdettek szerte a világban, legutóbb az angol királynő mellé kerestek olyan munkatársat, aki 140 karakterben, a Twitteren tudósítja a nagyvilágot II. Erzsébet útjairól. A munkáért pedig elég meghökkentő fizetést kínáltak: 71 ezer dollárt, vagyis több mint 19 millió forintot egy évben. Itthon néhány hete hirdették meg Füred kapitány gyermekeknek szóló álomállását, amelyben kölyök éttermi kritikusokat keresnek a Balaton partjára.

Nem árt képben lenni

A legújabb magyar álomállás annyiban új, hogy a jelentkezőnek nem csak szórakoznia kell az eseményeken és posztolnia azt, miért érzi jól magát a Balatonon. A nyertesnek újabb turistáknak kell kedvet csinálnia az utazáshoz. Nem csak magáról kell írnia. A rendezvények mellett azzal is tisztában kell lennie, hogy a környéken milyen természeti és épített nevezetességek vannak, hova érdemes kirándulni, ha valaki nem csak a zenei eseményekre kíváncsi.

Éskovács Péter szerint idén is biztos nagy médiafigyelem övezi majd az akciót. Különösen azért, mert az új turisztikai ügynökségnek ez lesz az első komolyabb balatoni akciója.

A kommunikációs szakember szerint az akció akkor lenne tökéletes, ha az álomállás betöltője tisztában lenne azzal is, hogy a fesztiválok környékén milyen híres éttermek, borászatok vannak. Blogbejegyzéseiben erről is tudósítani kellene. Fontos volna, hogy az álomállás betöltője munkáját ne egyedül végezze. Nem ártana, ha sofőrt, autót és gyorshajót kapitánnyal is kapna munkájához, hiszen a Balaton elég nagy kiterjedésű, a közlekedés szempontjából meglehetősen töredezett.

Miután az újságírás komoly szakma, ajánlatos volna, hogy az állás elnyerője rövid tanfolyamon vegyen részt, ahol turisztikai és kommunikációs szakemberek, újságírók, fotóriporterek, operatőrök közösen készítenék fel a nyertest a munkára. A szakemberek egy-egy útjára is elkísérhetnék a Balaton száguldó riporterét, és élesben is tanácsokat adhatnának a nyertesnek.

A PR-szakember fontosnak tarja azt is, hogy a „buli” mellett az új száguldó riporter tisztában legyen azzal, hogy ez a munka nem csak egy játék, nem csak egy nyaralás. Nem árt például, ha tudja, ki is volt az első száguldó riporter, akiről most elnevezték az új eseményt, vagy azt, kik azok, akik hasonló állást töltenek be a világban. Mindezt azért kellene tudnia, hogy a nyertes is átlássa, milyen fontos szerepet töltenek be a média szereplői a világban. Tudja, hogy a szavaknak milyen ereje van még abban is, hogy hány ember érkezik az idén nyáron a Balaton partjára.

Innen ered a száguldó riporter név
A modern oknyomozó újságírás első évtizedeinek egyik legnagyobb alakja, Egon Erwin Kisch kapta a közvéleménytől a „száguldó riporter” becenevet. Riporteri módszerei és szakmai etikája mindmáig a publicisztika egyik oktatott mintája. 1923-ban antológiát adott ki Klasszikus újságírás címmel, ebben a szakma 400 éves történetét dolgozta fel Luthertól Zoláig. Egyik könyve címe nyomán kapta a "a száguldó riporter" nevet. “Nincs nagyobb szenzáció, mint a kor, amelyben élünk” – írta könyve bevezetőjében. A szakember ott volt szinte mindenütt, ahol valami fontos dolog történt. Riportútjain beutazta Kínát, Japánt, Észak-Afrikát, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Ausztráliát. Magyarországon is járt, minden bizonnyal a Balatonra is eljutott. Egyes cikkek arra is rávilágítanak, hogy a híres újságírónak magyar felmenői is vannak. Noha ő maga Prágában született, szülei azonban magyar felvidékről származtak. Munkásságát a szakma is elismeri. 1977-ben a Stern magazin alapította a rangos Egon Erwin Kisch-díjat a “száguldó riporter” emléke előtt tisztelegve.

 


Jöhetnek az ötletek, hogy mivel dobjuk fel Budapestet!

Jöhetnek az ötletek, hogy mivel dobjuk fel Budapestet! 

Jó hír a vállalkozó kedvű, városukat szerető budapestieknek: 2024-ben ismét lesz Budapest Tuning ötletpályázat!
Túrázni hívja a fiatalokat a Valmart és a Pick

Túrázni hívja a fiatalokat a Valmart és a Pick 

A PICK tavaszi kampánya arra buzdítja az embereket, hogy mozduljanak ki a négy fal közül
Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart gondjait

Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart gondjait 

A fővárosi önkormányzat kitiltaná a hajók nagy részét a pesti rakpartról.
Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen

Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen 

Új zenei és művészeti fesztivállal bővül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programkínálata.
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival

Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival 

A Google Utcakép autói idén tavasszal újra visszatérnek a magyar utakra.
Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák

Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák 

Túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetők meg Burger Barna az Országos Kéktúrán készült fotográfiái a Természettudományi Múzeumban
Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez 

A nagyobb rugalmasságra már a pandémia idején is volt igény.
Kertek a turizmusban,  turizmus a kertekben

Kertek a turizmusban, turizmus a kertekben 

Kétnapos, "Kertörökség a turizmusban" címmel konferencia vette kezdetét szerdán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat

Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat 

Több mint 80 kerékpárosbarát szolgáltató készül akcióval hétvégén a Föld napjára. 
Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került

Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került 

Az Év Tájházvezetője elismerést és a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége életműdíjat adták át Szentendrén, a Skanzenben.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.