Tönkreteheti a falusi turizmus egyes szereplőit az online pénztárgép

A kisléptékű termékelőállítók érdekképviselete ellenzi, hogy kötelező legyen az online pénztárgép használata a falusi turizmus szolgáltatóknál, termelői piacokon. Ha erre sor kerül, sok kistermelő inkább abbahagyja tevékenységét, a gépek üzemeltetése helyett.

Az online pénztárgépek használatára kötelezettek körének bővítésének fogadtatását célozza az a szakmai egyeztetés, melyre az Egyesület is meghívást kapott. Vizsgálják a gép bevezetését többek között a közterületi árusítók (piaci kereskedelem), termelői boltok, mozgó vendéglátás területén is. A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete (KISLÉPTÉK Egyesület) levélben megküldte véleményét a szakmai egyeztetést koordináló Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM-hez).

A KISLÉPTÉK Egyesület nem támogatja a falusi szállásadók online pénztárgép kötelezettségét. Az erre vonatkozó előírás visszavonását kérik. Számos idős, megélhetésükért, fennmaradásukért küszködő szolgáltató számára az 5000 fő lélekszám alatti kistelepüléseken, tanyákon ez aránytalanul nagy terhet jelet. Idény jelleggel tartanak többségében nyitva, és nem gyakorlott internet felhasználók. Sok helyen a hálózat is csak rossz minőségben elérhető.

Az érdekképviselet ellenzi az online pénztárgép kötelezettség bevezetését a piacokon, vásárokban, háztól saját terméket a fogyasztó részére értékesítő őstermelők, kistermelők, családi vállalkozások, kézművesek, civil szervezetek, szociális vállalkozások esetében.

Szabadkai Andrea, a KISLÉPTÉK elnöke elmondta: "Végeztünk egy próbaszámítást, hogy mit is jelentene ez az új kötelezettség a gyakorlatban. A példánk szerint a házi baracklekvárt árusító néninek legalább 667 üveg és évente még 70 üveg lekvárt kellene ahhoz eladnia, hogy csak az online pénztárgép beszerzési, fenntartási költségeit kitermelje. És akkor még nem keresett semmit. Ez életszerűtlen, ilyen körülmények között egy kistermelő vagy kézműves inkább befejezi a tevékenységét.”

Meg kellene különböztetni, és segíteni kellene a kisléptékű sajáttermék-előállítókat, értékesítőket, hogy vidéken, ahol a szükség nagy, boldogulhassanak, tudásukat átadhassák - javasolja a KISLÉPTÉK Egyesület. A vidéket hagyni kell fejlődni, és csak e mellett lehet sikeres a vidékfejlesztés.



A KISLÉPTÉK Egyesület Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárnak küldött levelét változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete (KISLÉPTÉK Egyesület) részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett szakmai egyeztetéseken, melyeken az elhangzottakkal kapcsolatban súlyos aggodalmaink fogalmazódtak meg. Ezeket jelentőségük miatt, az alábbiakban írásban is megküldjük.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában tartották 2015. június 9-én az online pénztárgépek használatának bővítésével kapcsolatos konzultációt az egyes szakmai érdekképviseleti szervezetek meghívásával, amelyre a KISLÉPTÉK is meghívást kapott. Ezt követően, 2015. július 8-án az NGM Vállalkozásfejlesztési Főosztálya szervezett munkacsoporti ülést, amelyre Egyesületünk is delegált képviselőt.

A pénztárgépekre vonatkozó, tervezett intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi megállapításokkal és javaslatokkal fordulunk a döntéshozókhoz:

1. Megállapítás:

A KISLÉPTÉK egyesület nem támogatja a falusi szállásadók online pénztárgép kötelezettségének bevezetését 5000 fő lélekszám alatti kistelepüléseken, az erre vonatkozó tervek visszavonását kérjük.
Indokolás:
Az online pénztárgép kötelezővé tétele nem életszerű 5000 fő alatti kistelepüléseken. A tanyákon, tanyás térségekben élő és működő, megélhetésükért, fennmaradásukért küszködő, jelentős számban idős szolgáltatók számára egy ilyen előírás teljesítése csak aránytalan nehézségek árán lenne lehetséges, mely magát a tevékenységet is ellehetetlenítheti. A berendezések kezelése kihívást jelent az olyan szolgáltatók számára, akik nem egész évben, hanem idény jelleggel tartanak nyitva (általában június-július-augusztus hónapokra koncentrálva), ezen kívül maguk nem gyakorlott internet felhasználók. Számos eldugott kis faluban maga az internet lefedettséggel is problémák vannak, hiszen sok esetben nincs térerő vagy nagyon szakadozik. Önmagát igazoló példa erre az, hogy még egyetlen falusi szállásadóhoz sem került kitelepítésre az online SZÉP kártya terminál – a kártya elfogadása is a fenti okok miatt problémát jelent a kistelepülésen élő emberek számára. A terminálokhoz kapcsolódó műszaki és gazdasági feltételek sem adottak, a terminál havi fenntartási költsége szokatlanul nagy terhet róna az ilyen településeken élők számára, amit alacsony árbevételük miatt nem tudnak kigazdálkodni. Az itt élő emberek számára kizárólag a papír alapú jelentések jelentenek megoldást, még a NAV-nál létrehozandó ügyfélkapun keresztüli adatszolgáltatás is nehézkes számukra, nem kezelhető és nem kivitelezhető.

2. Megállapítás:

Ellenezzük az online pénztárgép kötelezettség bevezetését a (nem nagybani) piacokon, vásárokban, háztól való saját terméket végfogyasztónak értékesítő őstermelői, kistermelői, családi vállalkozás, kézműves, civil és szociális gazdasági szervezek esetében.
Indokolás:
A rendszer mindenkire kiterjedő bevezetése aránytalan terheket róna (gépvásárlás, internet előfizetés, éves szerviz költségeit) a sokszor csak idényjelleggel értékesítő termék előállítókra.
Főbb tételek: új gép vásárlása: 120-150 000 Ft / használt gép vásárlása: 35-70 000 Ft-tól + 72 600 Ft adóügyi ellenőrző egység; üzembe helyezés 10 000 Ft + Áfa / bérlés: 6000 Ft + Áfa/hó + 72 600 adóügyi ellenőrző egység; internet előfizetés kb. 1900 Ft/hó. Az online pénztárgépeket az üzemeltetőknek évente felül kell vizsgáltatniuk a NAV nyilvántartásában szereplő szervizek valamelyikével. Éves szervízdíj: 13 000 Ft + Áfa.
A csatolt infografika még jobban szemlélteti ezeket a terheket.

3. Megállapítás:

Meggyőződésünk, hogy a vidéki kis- és mikrovállalkozások, családi gazdálkodók tisztességes körét támogatni, egyes adminisztrációs és egyéb fizetési terheit csökkenteni kellene szemben azokkal, akik megtévesztő módon, hamis, átcímkézett, ismeretlen eredetű termékeket hoznak forgalomba – akár online pénztárgéppel is.
Indokolás:
Több EU-tagországban közvetlen értékesítésnél nem kell számlát, nyugtát adni. Egyesületünk is kezdeményezte és javasolta már azt, hogy ne kelljen a saját előállítású termék végfogyasztói értékesítése esetén bizonylatot adni az áfa-mentességi határig. Több termelő már azt is kivitelezhetőbbnek találná, ha a külföldi példa alapján önbevallásos rendszerben, a termőterület ismerete, produktivitása (például akár egy almafa és annak becsült éves össztermése), (nem díjköteles) ellenőrzése alapján működne az adóbevallás és -befizetés, ezzel kiváltva a bizonylatolást. A javaslat természetesen nem azt jelenti, hogy (az elvárt minimálbér alkalmazásához hasonlóan) mindenkire egységesen, egyenlő a befizetési összeg kerüljön meghatározásra, hanem ennek a rendszernek az alapja épp a terület, benne az eltérő gazdaság méret és termelékenységi adottsága.

4. További megállapítások:

A minisztérium illetékes osztálya által, az online pénztárgép bevezetésével kapcsolatban vizsgált területek az alábbiak voltak:
orvosok, állatorvosok, közterületi árusítók (piaci kereskedelem), termelői boltok, gépjárműjavítók, fitneszklubok, testedzési szolgáltatás, mozgó vendéglátás, taxi szolgáltatás, pénzváltók, fizikai közérzetet javító szolgáltatások (szoláriumok, szaunák, gyógyfürdők), az egyéb humán-egészségügyi szolgáltatások (természetgyógyászati tevékenységet végzők és nem orvosként pszichológusi tevékenységet végzők, orvosi laboratóriumok), egyéb szórakoztatási szolgáltatások, a textil-, szőrmemosási, tisztítási szolgáltatás.

Az NGM képviselői a munkacsoportban elmondták, mérlegelendőnek tartják a piacon, vásáron árusítók között megkülönböztetni az esetleges vagy kismennyiségű saját termék értékesítőket (helyi termelők, kézművesek), mint nem pénztárgépre a kötelezetteket, de erre a könnyítésre még írásos megerősítést nem kaptunk.
A júliusi egyeztetés zárszavában elhangzott, hogy ismét áttekintik a több felhasználós pénztárgépek műszaki fejlesztésének lehetőségét, és az online pénztárgép egyeztetések eredményét megtárgyaló kormányülésre várhatóan még a nyár folyamán sor fog kerülni.

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete nyomatékkal kéri a szakmai és politikai döntéshozókat az online pénztárgép-rendszer kiterjesztésénél a fentiekben kifejtett 1-4. megállapítás-csomagban megfogalmazottak szíves figyelembe vételére.

Kérem Tisztelt Helyettes Államtitkár Urat, hogy a hivatalos szakmai véleményünk rögzítéséről, fentiekkel kapcsolatos álláspontjáról levélben szíveskedjen tájékoztatni.

Őrbottyán, 2015. augusztus 14.

Tisztelettel:
Szabadkai Andrea
KISLÉPTÉK Egyesület
elnök

Lázár János: nem lesz online pénztárgép a szolgáltató szektorban

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter július 16-i budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy nem terjeszti ki a kormány az online pénztárgépek használatát a szolgáltató szektorra - írja az MTI.

Az MTI megkeresésére Szabadkai Andrea hétfőn azt mondta: július 8-án a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vállalkozásfejlesztési főosztálya munkacsoporti ülést tartott a pénztárgépekre vonatkozó, tervezett intézkedésekkel kapcsolatban, amelyre az egyesület is delegált képviselőt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése óta semmilyen módon nem kaptak olyan tájékoztatást, hogy a tervezet már semmis, nem aktuális - hangsúlyozta az egyesület elnöke.


Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest

Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest 

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) újabb esélyt adna Magyarországnak.
Húsvéti szafari Nagykőrösön

Húsvéti szafari Nagykőrösön 

A tavaszi szünet első napján újra kinyitja kapuit Magyarország első és egyetlen autós szafari parkja.
Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben

Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben 

A 80 éve püspökké szentelt Mindszenty József egykori székhelye is megújul a beruházás során.
Banksy-kiállítás nyílik Budapesten

Banksy-kiállítás nyílik Budapesten 

A művész több mint száz alkotását lehet majd megnézni május 3-tól a Király utcai Komplex Kiállítóteremben.
Túrák és családi programok Székesfehérváron

Túrák és családi programok Székesfehérváron  

Íme a legjobb húsvéti programok és kirándulások a városban a hosszú hétvégén.
XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt

XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt 

A Wenckheim-pincét egy domb alá fúrták be, melyen a Csolt nemzetség által emelt monostor romjai állnak.
Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke?

Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke? 

Az április 30-ig véleményezhető terveken új stégek és a tóval kapcsolatot teremtő sétányok láthatók.
Húsvét a Skanzenben

Húsvét a Skanzenben 

Húsvétvasárnap és hétfőn a régi falusi húsvéti ünnepeket kelti életre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között

Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között 

A „Együttműködés a közösségekért" című magyarországi projekt célja egy multifunkcionális tér létrehozása a Józsefvárosban.
Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz

Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz 

A brit nézők körében közel két évtizede töretlenül népszerű BBC-műsor, "A Gyakornok" versenyzői legutóbb a magyar főváros turisztikai kínálatát is népszerűsítve versenyeztek egymással.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.