hirdetés
hirdetés

Vallásturisztikai programokkal vár a megújult mátraverebély-szentkúti kegyhely

Átadták a megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet szombaton. Az ünnepi szertartás keretében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek felszentelte az új szabadtéri oltárt és megáldotta a felújított zarándokházat, valamint az újonnan épített közösségi tereket.

hirdetés

A beruházás részleteit ismertető pénteki mátraverebélyi sajtótájékoztatón Szili Károly Attila, a pályázatot elnyerő Fons Sacer vállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta: a fejlesztést 99 százalékban támogatta az Észak-magyarországi Operatív Program. A másfél évig tartó munkák során négyezer négyzetméternyi területen újítottak fel, és ugyanekkora területen építettek új létesítményeket, ezek a zarándokok kényelmét, a kegyhely jobb használhatóságát biztosítják.

Az új fogadóépületben és a közösségi terekben tematikus vallásturisztikai programokkal, étteremmel, galériával, vetítőteremmel és kávézóval is várják a búcsújárókat, a zarándokokat és a turistákat - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Szili Károly Attila, a Fons Sacer - Ferences Rendtartomány szervezete - ügyvezető igazgatója, Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató és Panyi Zsolt, a zarándokközpont igazgatója (b-j) a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely új fogadóépületében (MTI Fotó: Komka Péter)
Szili Károly Attila, a Fons Sacer - Ferences Rendtartomány szervezete - ügyvezető igazgatója, Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató és Panyi Zsolt, a zarándokközpont igazgatója (b-j) a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely új fogadóépületében (MTI Fotó: Komka Péter)


A szabadtéri misézőhely új burkolatot és utcabútorokat kapott, a lourdes-i barlangot immár nagyméretű mozaikkompozíció, Marko Rupnik jezsuita szerzetes munkája díszíti. A betegek már lépcsőzés nélkül is meg tudják közelíteni a barlang támfalában lévő fülkében elhelyezett Szűzanya szobrot.

A templomban az átalakítás révén jobban látható, és könnyebben megközelíthető lett a kegyszobor és a restaurált kegyoltár.

A Nógrád megyei kegyhelyen komfortosabbá tették a zarándokházat, és további zarándokszállásokat építettek. A három új épületben 140 ember szállásolható el. A fejlesztés része a kétszáz négyzetméteres, teraszos rendezvényterem, a 250 adagos konyha, az új mosdócsoportok, parkolók, kerékpártárolók, és a kegyházüzlet kialakítása, valamint a tereplépcsők, gyalogoshidak felújítása is.

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely új zarándokháza (MTI Fotó: Komka Péter)
A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely új zarándokháza (MTI Fotó: Komka Péter)


A zarándokszállás (Forrás: szentkut.hu)
A zarándokszállás (Forrás: szentkut.hu)


A zarándokszállás (Forrás: szentkut.hu)
A zarándokszállás (Forrás: szentkut.hu)


Az étterem (Forrás: szentkut.hu)
Az étterem (Forrás: szentkut.hu)


Az étterem (Forrás: szentkut.hu)
Az étterem (Forrás: szentkut.hu)


Panyi Zsolt, a zarándokközpont igazgatója elmondta: a központ tavaszra lett "üzemképes", és azóta már 3 ezer vendégéjszakát regisztráltak, és újabb 3400 átutazó zarándok vette igénybe a szolgáltatásokat.

Kálmán Peregrin, a kegyhely igazgatója elmondta: a kommunizmus alatt a vallásosságot háttérbe szorítani igyekvő rendszer felélte a nemzeti kegyhelyet. Az 1950-es deportáláskor elvett területeket a rendszerváltás után vásárolták vissza.

Most érkezett el az idő, most értek meg a társadalmi folyamatok arra, hogy a nemzeti kegyhely egységes felújítására gondolhassunk; így valósulhatott meg Nagy Tamás építész tervei alapján a szent terek felújítása, alkalmassá tétele a 21. századi zarándokok számára, a kiszolgáló épületegyüttesek pedig azt segítik, hogy a zarándokok hosszabb ideig tartózkodjanak Szentkúton - tette hozzá a kegyhelyigazgató.

Forrás: szentkut.hu
Forrás: szentkut.hu


Forrás: szentkut.hu
Forrás: szentkut.hu

Szombaton átadták a nemzeti kegyhelyet

A mintegy 2,8 milliárd forintból megújult kegyhely átadásán részt vett Áder János köztársasági elnök és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a szentmisén koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja.

Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: a templom nem csupán az emberi közösség találkozásának a helye, nem pusztán imaterem, amelyet bárhol berendezhetünk, hanem valóban az Isten háza, az oltár pedig valóban az Úr asztala és áldozatának helye, a vele való találkozás különleges lehetősége.

"Ezért vagyunk hálásak a Gondviselésnek, hogy a megújult kegyhelyen oltárt szentelhetünk. Ezért köszönjük meg azt is, hogy Isten csodálatos imameghallgatásokkal mutatta meg irgalmát itt, Szentkúton hosszú évszázadok óta" - fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter szólt arról, hogy a szent és a profán, az isteni erőknek fenntartott és a közönséges között, mióta vallás van a világon, mindig különbséget tesz az ember. A régi vallások megpróbáltak kiszakítani a térből egy szigetet vagy bekeríteni egy területet, mondván, "ez itt a szent". Itt van az Istennek, az isteni erőknek, a szentnek a lakása, ezen kívül pedig a közönséges, hétköznapi, profán világ - idézte fel.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond (MTI Fotó: Komka Péter)
Áder János köztársasági elnök beszédet mond (MTI Fotó: Komka Péter)


Jézus tanítása szerint azonban nincs a világnak szent és profán része, hanem a teremtett világ viszonyul valahogyan viszonyul az Istenhez, és a kapcsolat lehet szent vagy profán, tiszta vagy tisztátalan - mondta, hangsúlyozva, hogy az ember többé nem földrajzi helyekben vagy fizikai tárgyakban kell, hogy bízzon, hanem az Istennel való személyes kapcsolatában. Ugyanakkor térben és időben élünk, szükségünk van szavakra, képekre, jelekre, tárgyakra. "Maga a Teremtő megtestesült, emberré lett, így akart szólni hozzánk. Ezért ebben az emelkedettebb értelemben áldunk és szentelünk meg helyeket és tárgyakat" - tette hozzá Erdő Péter.

Szentkút a mi közös örökségünk Szent László királlyal, a Nagyboldogasszonynak tett felajánlásokkal, az itt élő szerzetesek közösségerősítő, lélekerősítő munkájával - mondta Áder János. A köztársasági elnök felidézte, hogy a hagyomány szerint a Nógrád megyei kegyhelyen fakasztott vizet Szent László lovának patkója, Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel itt.

Áder János azt mondta: két éve abban bízva rakták le a beruházás alapkövét, hogy az építkezés a nagy európai zarándokhelyek sorába emeli Mátraverebély-Szentkutat, és ma már otthonos zarándokház, rendezett környezet, megújult szabadtéri misézőhely szolgálja az idelátogatókat.

Emlékeztetett arra, hogy közel két évvel ezelőtti találkozójuk alkalmából Magyarország ajándékaként többek között egy üveg szentkúti forrásvizet adott át a Szentatyának, és a pápát mélyen megérintette az ajándék.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond (MTI Fotó: Komka Péter)
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond (MTI Fotó: Komka Péter)


Őszentsége a víz és a környezeti fenntarthatóság jövőnket érintő kérdéseinek szentelt új pápai enciklikában úgy beszél a vízről, mint a "méltóság forrásáról" - mondta. Hozzátette, Assisi Szent Ferenc himnuszához csatlakozva hirdeti, hogy csak úgy tisztelhetjük a másik embert, ha elfogadjuk a természethez tartozásunk közösségét. Szentkút mindkettőhöz közelebb segít minket - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A szertartás végén a kihelyezett kegyszobor előtt Erdő Péter Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot.

A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztését az Észak-magyarországi Operatív Program támogatta. Megújult a kegytemplom, a rendház, a kültéri miséző oltár, komfortosabbá tették a zarándokházat, 140 új zarándokszállást alakítottak ki, új fogadóépület várja a látogatókat. Átalakították a templom belső részét és a lourdes-i barlangot, így megközelíthetőbbé vált a kegyszobor, a restaurált kegyoltár és a Szűzanya szobra.



Kegyszobor
Kegyszobor

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai