Bevezető előadásában Szőllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy hazánk természeti kincseinek, erőforrásainak hasznosítása különösen fontos napjainkban a foglalkoztatás bővítésében. Méltatta a kis- és a középvállalkozások szerepét, melyek sokszínűségét Győr-Moson-Sopron, Pest és Borsod-Abaúj Zemplén megyei példákkal is bizonyította. Szólt az Új Széchenyi Terv jelentőségéről, amely több mint 500 milliárd forint pénzügyi forrást biztosít a vállalkozások fejlesztésére. Kijelentette, hogy a VOSZ és az iparkamara kezdeményezésére kiterjesztik a 2010 nyarán beindított Széchenyi Kártya Programot is.

A gazdaságunk helyzetét tette patikamérlegre elemzésében Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Elmondta, hogy egyszerre többféle válság érezteti hatását. A konjunktúra mutató az elmúlt időszakban drasztikusan visszaesett és az üzleti bizalom is csökkent. A kamara veszélyhelyzetet lát az exportpiacokon, a fizetőképességben, a változó árfolyam-, illetve a bürokrácia miatt. Véleménye szerint a feszültségek ellenére végre kell hajtani a kormányprogramot - egyebek között - konkrét akciótervekkel, határidőkkel, ellenőrzésekkel és értékelésekkel.

Szólt a kamaráknak a gazdaságszervezésben való közreműködéséről. Ebben kontinentális európai modellt kell létrehozni, felhasználva - többek között - a német, az osztrák, a holland kamarai tapasztalatokat. Kijelentette, hogy tavaly októberben javaslatukra az Országgyűlés elé terjesztették a vállalkozói regisztrációra vonatkozó jogszabályt, amelyet a T. Ház elfogadott és idén január 1-jétől lépett életbe. Eszerint a vállalkozók kamarai tagsága továbbra is önkéntes marad, a regisztrációjuk viszont kötelező. Ez azért fontos, hogy pontos nyilvántartást készíthessenek a vállalkozások valós számáról, amelyet jelenleg hétszázezerre becsülnek. Az idei nyáron már teljes adatbázissal rendelkeznek majd - erősítette meg Parragh László-, s ehhez hamarosan megteremtik azt a számítástechnikai kapacitást, amely lehetővé teszi a pontos regisztrációt.

A vizet egyre inkább a "jövő kék aranyaként" emlegetik - utalt ennek a stratégiai fontosságára Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte az álló-, a ivó-, az ásvány- és a gyógyvizek jelentőségét, amelyben hazánk világviszonylatban is erős. Az állóvizeink közül külön is méltatta a Kelet-Magyarországon található és a turizmusáról nevezetes Tisza-tavat, a felszín alatti vizek hasznosításában pedig a Bükkben levő Lillafüredet. A gazdag ásványvíz források közül kiemelte a balfit, amelyet már a rómaiak is ismertek. Nem kevésbé méltatta parádi, illetve a bükkszéki Salvus vizet is, amelyek a töretlen hírnévnek örvendenek. A kamarai elnök a hévvizekre épült gyógyfürdőkultúrára is utalt, amely az utóbbi időszakban jelentősen fejlődött. Példaként emelte ki a Heves megyei fejlesztések közül az egri, a demjéni, az egerszalóki, a bükkszéki gyógyfürdőket.

A gazdasági évnyitó zárásaként Pakuts Tamás, a házigazda négycsillagos La Contessa Kastélyhotel igazgatója mondott pohárköszöntőt és méltatta a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított eredményes szakmai együttműködésüket.