Hogy érzi magát az új pozícióban?
Köszönöm, jól. Márcsak azért is, mert kimondottan sikeres évet zártunk, és ez szerencsére nemcsak a cégcsoportunkra, hanem az egész hazai szállodaiparra elmondható.
Hol tart ma a Danubius? És mi a cél? Hová szeretnének eljutni?
A hazai versenytársainkhoz képest jók az eredményeink, de az igazsághoz hozzátartozik, ha összevetjük a hazai szállodai számokat bármely más európai főváros adataival – már korántsem olyan szép a leányzó fekvése. Hiszen az európai átlagár a - több tízezer európai szállodáról jelentő STR (Smith Travel Research) legfrissebb, januári elemzése szerint 100 euró körül volt. Budapesten ezzel szemben nem éri el a 70 eurót se. Vagyis még mindig jócskán le vagyunk maradva a versenytársainktól. És tényleg ne olyan európai topdesztinációkra gondoljunk, mint mondjuk Párizs, London, Zürich esetleg Genf, ahol tényleg irreálisan magas, majdnem 280 euró volt az átlagár. Ha ezek alapján nézzük, hogy honnan indultunk, és hová érkeztünk – akkor nagyon örülhetünk, de Budapest még mindig alulértékelt. Volumenében nem vagyunk így lemaradva, hiszen Európában januárban 57 százalék volt az átlagos foglaltság, nálunk 52. Lefordítva mindez a cégünkre is igaz. Hiszen foglaltsági oldalon jók a számaink, vagyis nem arra van szükség, hogy még több vendég érkezzen a Danubius házaiba, hanem arra, hogy magasabb átlagárat fizető vendégeink legyenek.
Most válik ketté a cégük. Ez mit jelent?
Aki ismeri a céget, pontosan tudja, meglehetősen heterogén portfólió a miénk. Vagyis nem tudatos elvek alapján kiépített szállodavállalat a Danubius, hanem ha jött egy újabb lehetőség – a tulajdonosok eldöntötték, élnek-e vele vagy sem: A városi szállodáktól a gyógyszállodákon át akadt mindenféle ház nálunk. A balatoni Marinától kezdve a büki szálláshelyen át akár a budai Hiltonig. És ez csak Magyarország. Ehhez még hozzá kell számítanunk a nagy múltú gyógyszállóinkat a határon túl: Pöstyénben, Marienbadban, Szovátán, hogy a londoni franchise-házunkról ne is beszéljünk, ami a budapesti városi szállodákhoz hasonlítható leginkább. Különös módon a Danubiust itthon mindig is gyógyszállodaláncként tartották számon, a városi házaink nem kerültek a köztudatba. Ezeknek az üzemeltetését választja most szét a tulajdonos a city és a spa albrendekbe. Az előbbi csoportba 6 gyógy-, az utóbbiba pedig14 városi hotel kerül. Ez minden bizonnyal egy jóval homogénebb portfóliót eredményez, annak minden előnyével. A városi szállodákat én vezetem. A változtatásoknak köszönhetően várhatóan sokkal egyszerűbb lesz az üzemeltetés, a marketing kommunikáció és az értékesítés mindkét területen.
Különálló marketing kommunikációt folytatnak ezentúl?
Annyira, hogy egy új márkanévvel indul a spa-területünk.
Lehet már tudni ezt a nevet?
Nem, hiszen még csak a folyamat legelején tartunk.
Mit gondol, van-e hátránya annak, hogy szétvált az eddigi portfólió?
Továbbra is a Danubius Hotels Zrt. tulajdonosánál marad az összes magyarországi szálloda, csupán a menedzsment jogokat gyakorolja egy másik cég. Azért döntött így a tulajdonos, és azért vágtunk bele egy ilyen mérvű átalakításba, mert azt gondoljuk, hogy előnyős, hatékony lesz az új struktúra. Kívülről nézve persze a kisebb piaci méret hátránynak tűnhet, de nekünk mindenképp az a célunk, hogy például a beszerzéseknél a cseh, a szlovák és román szállodáinkat bevonva még kedvezőbb helyzetbe kerüljünk. Például adott esetben olyan regionális szállítókat találjunk, akik az összes házunkat magasabb minőségben és kedvezőbb kondíciókkal tudják kiszolgálni. És vannak olyan területek, amelyek változatlanok maradnak továbbra is: a számvitelt, a könyvelést stb. a jövőben is központilag végezzük a magyarországi házaknak függetlenül attól, hogy más menedzsmentjük lesz.
Mi lesz a Szent István téri központtal? Megszűnik?
Nem, a Danubius Hotels Zrt. vállalati központja továbbra is az marad. Az új spa rész pedig a Margitszigeten működik majd.
Tizennégy szálloda került közvetlenül az irányítása alá. Van-e köztük kiemelt jelentőségű?
Mindegyik egyformán fontos. A legfőbb szempont az, hogyan tudjuk mindegyiket a lehető legmagasabb színvonalon és legeredményesebben üzemeltetni. Minőségi üzemeltetés, vendégelégedettség, jövedelmezőség – ennek a 3-nak a mi esetünkben is mindig együtt kell mozognia. Ahhoz pedig, hogy ez megvalósulhasson, elégedett, motivált munkatársak kellenek. Ebben egyik szállodánkban sincs különbség.
Kihagyhatatlan kérdés a Danubius esetében a Gellért és az Astoria.
Ez két külön téma. Egyrészt az Astoria állapotát nem lehet a Gellérttel összevetni. Nyilván elsősorban mindenkit a Gellért sorsa érdekel – arról egyelőre nincs új hír. Mint köztudott, tavaly megpróbáltunk társbefektetőt találni hozzá, akivel közösen megvalósítható lenne a ház felújítása, ami óriási összeget emésztene fel, de egyelőre nem sikerült találnunk megfelelő partnert. Most a tulajdonosok mérlegelik a további lépéseket.
Várható idei beruházások, fejlesztések?
A Hilton rekonstrukciója 2 éve indult, a szobák, közösségi terek teljes átalakítását idén is nagy erőkkel folytajuk, a vadonatúj bálterem például májusra készül el. Jelenleg zajlik a Radisson két emeletének felújítása, a Héliában a komplett konferenciaszintet alakítjuk át, a margitszigeti két házunk közül a Danubius Health Spa Resort első emeleti szobáinak modernizálását is elkezdtük. És vidéken sem állunk meg: a füredi Marinában is felújított szobákkal várjuk nyáron a vendégeket.
Végül arról, hogy óriási fejlesztések várhatók a fővárosban. Sorra indulnak az építkezések, új házak átadása várható. Hogy kezeli ezt a helyzetet az önök cégcsoportja?
Az elkövetkező években valóban elég sok szálloda nyílik. Nyilván a befektetők látják a potenciált a fővárosunkban, és ez jó. Míg 2007-2013 között azt látták, hogy Budapest szenved, addig az elmúlt időszakban nagyon megnőtt az érdeklődés irántunk. Ebben közrejátszott, hogy a szállodák teljesítménye ugrásszerűen megnőtt, és látnak bennünk fatáziát. Egyik oldalon persze lehet amiatt aggódni, hogy sokkal több szoba lesz, mint korábban, és ha nem növekszik a vendégek száma – nem árulok el ezzel újdonságot -, ez megint az átlagárakra lehet negatív hatással. A másik oldalon azonban ott vannak a luxus kategóriájú szállodaépítési projektek. Ez viszont pozitívan is hathat az árakra, mert új, jól fizető vendégkör érkezését generálhatja. Sokan elmondták már a szakmában, de a fentiek mellet valóban fontos lenne egy új kongresszusi központ is. Mert ennek megléte elengedhetetlen feltétele annak, hogy Budapestet a minőségi turizmus irányába tereljük.
Gyors Check-in
Fekete vagy fehér?
Egyik sem. Legyen inkább kék.
Sör vagy bor?
Csakis bor. Lehet vörös is, bár mostanában inkább fehér. Rozé viszont annál kevésbé.
Mobilon éjjel-nappal elérhető, vagy éjjelre azért kikapcs?
Ez is, az is. Az egyik készüléken éjjel-nappal elérhető vagyok, hogy akinek valóban szükséges, hívhasson, ha kell. Hétvége csak a családé, vagy munka is belefér? Vezető beosztásban szerintem kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a hétvége kizárólag a pihenésé legyen, így vagyok ezzel én is. De ez nem új keletű, hiszen amíg az értékesítési területen dolgoztam egy ötcsillagos szállodában, ahol főként a tengerentúlról érkeztek a vendégek – már csak az időzónák okán is bele-belecsúszott a munkám a hétvégékbe. Most meg pláne nincs különbség a hétköznapok és a hétvégék között.
Sí, snowboard, futás vagy más sport?
Negyven éve síelek, így nekem a sport a sí. És teljesen mindegy, hogy fekete, piros vagy kék a pálya – mindegyiket élvezem.
Kikapcsolódásként Magyarországon valamerre vagy egy távolabbi desztináció?
Igazán pihenni, kikapcsolódni külföldön tudok – ott is igyekszünk mindig újabb és újabb vidékeket felfedezni. Ezért sincs például nyaralónk: a családommal szeretjük a változatosságot. Ha Magyarországon belül utazunk, akkor is inkább szállodába megyünk – ilyenkor legalább a hazai piacot, kínálatot is jobban megismerem.
Gyógyszer vagy homeopátia?
Lehetőség szerint egyik se! Viszont a Danubius kínálatából már kipróbáltam egy-két természetes gyógymódot, és tapasztalatból mondom, tényleg hatnak, nyugodtan ajánlhatók.
Főzéstudomány? Vagy a konyhában való jártasság inkább felejthető?
Konyhai dolgok terén nem veszem el más kenyerét. A nyári grillezés viszont mindig az én reszortom, abból nem engedek.
Fogás, aminek nem tud ellenálni?
Nincs ilyen, mindenevő vagyok. A húsok különösen nagy kedvenceim, egy jól elkészített steak – hm, az mindig csodás!
Éttermek közül van kedvenc, vagy inkább új helyek felfedezése izgalmasabb?
Gyakran utazom, ilyenkor szívesen térek be egy-egy új helyre, de itthon sincs ok panaszra, Budapesten és másutt az országban is van jópár hely, ahová érdemes visszajárni, örömmel meg is teszem.
Pontosság vagy késés is belecsúszik?
Mindig igyekszem pontos lenni, mert engem is zavar, ha késik valaki valahonnét. Ám annyira kihegyezett – főleg mostanában – az időbeosztásom, hogy néha velem is előfordul, nem érek időben oda a megbeszélt helyre.
E-book vagy a jó öreg papír alapú könyv?
Csakis e-book, bár mostanában egyre jobban szeretem a hangos könyvet is – leginkább vezetés, futás közben.
E-mail, Facebookon posztolás és a többi közösségi oldalon jelenlét?
E-mail természetesen, mert az gyors és mindig látom. Közösségi oldalakat nem használok. Sose szerettem, így vagyok ezzel most is.
