Az októberben benyújtott adócsomagból kitűnik, hogy a hiánycél tartása érdekében a kormányzat a forgalom erősebb adóztatása mellett immár a legváltozatosabb formában vezet be adózási szigorításokat. Ezek nem csupán a lakossági, hanem a vállalkozási szférától is jelentős forrásokat vonnak el, jelentősen korlátozva a növekedés beindulásának lehetőségét. Mivel a bérkompenzáció rendszere hiányzik a tervezetből, a BDO Magyarország szerint a következő hetekben még további fontos intézkedésekre számíthatunk.

Egyelőre tovább zsugorodik a lakosság jövedelemszintje

A lakossági szegmensben két ellentétes hatású intézkedés, az adójóváírás teljes, illetve a szuperbruttó félig történő kivezetése a személyi jövedelemadón belül jelentős jövedelemátcsoportosítást eredményez. Tovább bonyolítja a képet egy, a világban is egyedülálló megoldás: formailag megmarad az egykulcsos adó, ugyanakkor az adóalap sávos lesz: a 202 ezer forint feletti havi jövedelmet kell majd 1,27-es szorzóval megnövelni. Mivel ezzel párhuzamosan egy százalékponttal, 8,5 százalékosra nő a munkavállalókat sújtó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék is, összességében jelentős körben számíthatunk a nettó jövedelmek csökkenésével 2012-ben.

„Különösen az egyedülálló minimálbéresek járnának rosszul, akik havonta mintegy tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mint eddig – hangsúlyozza Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adópartnere. – Ennek ellensúlyozására emelné a kormány a minimálbért az idei havi 78 ezerről 92 ezer forintra. Ahhoz azonban, hogy abból a jelenlegihez hasonló összeg maradjon, a munkaadóknak kell 18 ezer forintos többletköltséget bevállalniuk.” Az előző hatások legalább részbeni ellensúlyozására az eddigi nyilatkozatok szerint az állam kétféle kompenzációt vállalna. Egyrészt az alacsonyabb keresetű munkavállalóknál jelentkező nettó jövedelemkiesés, másrészt a munkáltatókra hárított béremelés miatti költségnövekedés ellentételezését. Ennek megvalósítási módjáról, illetve az erre szánt összegről azonban még nincs információ.

Komoly szigorítások a vállalkozói szférában is

A vállalkozói szférában még sokszínűbb módon szigorodnak az elvonások. Néhány fontosabb változás. Az egészségbiztosítási és munka-erőpiaci járulék alapja a társas vállalkozásoknál a minimálbér másfélszeresére nő (–29 milliárd forint). A cégautó adója a teljesítménytől és környezetvédelmi besorolástól függően majd akár a háromszorosára is nőhet, egyes cégeket arra is késztetve, hogy eladják a járműveket. Ráadásul a befizetés ütemezése is negatívan változik: a jelenlegi negyedéves ütemezés helyett január 20-ig kellene teljesíteni az egész évi befizetést (–20 milliárd + félmilliárd forint kamat).

Csak a folyó évi adóalap feléig lesz érvényesíthető, illetve szervezeti és tulajdoni váltásnál újabb korlátozások lépnek be (–31 milliárd forint). Adókötelessé válik a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása: a juttatás értékének 1,19 szeresét az általános 16 százalékos kifizetői személyi jövedelemadó is terhelné, sőt ezen felül további 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni (–15 milliárd forint).

Kedvező hatás, hogy a lízingelt autók esetében az Európai Bizottság felszólítását figyelembe véve levonható lesz ezek forgalmi adója (ez akár 30-40 milliárdos kiesést is jelenthet a költségvetésnek a visszamenő hatás miatt). A vállalkozók helyzetét jelentősen befolyásolja majd, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok változása miatt az állam milyen, a munkavállalókat kompenzáló intézkedéseket kíván bevezetni.

Jelentős adóterhek hibernálják a gazdaság egészét

A gazdaság egészére alapvető hatást gyakorol az uniós csúcsra, 27 százalékra emelt általános áfakulcs (+150 milliárd forint). Jelentős, 42 milliárdos hatása lesz a jövedéki adók emelésének, valamint a speciális különadóként alkalmazandó baleseti adó alkalmazásának is (+27 milliárd forint). Kisebb mértékű, de érzékelhető tehernövekedést jelent az illetékek emelkedése és a népegészségügyi adó további kiterjesztése is.

Egyelőre nehezen belátható, hogy az önkormányzatok számára kiszélesített adózási lehetőségekkel (az eddigieknél több fajta települési adó kivetésére nyílik majd lehetőség) milyen mértékben tudnak és akarnak élni az önkormányzatok. Az adózási és járulékhatásokból összességében 445,5 milliárd forint pluszbevételre számít a kormányzat, miközben további 350 milliárdot a költségvetési kiadások csökkentésével remél megtakarítani. A bérkompenzáció ígért rendszere és hatásai ugyanakkor még nem ismertek.

„A fentiekből arra lehet következtetni, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozói szféra jövedelmeinek jelentősebb része a költségvetés felé csoportosul át – ad összefoglalást Szolnoki Béla. – Változatlan nemzetközi környezetet feltételezve egyértelmű, hogy a forgalmi és fogyasztási adók emelése az infláció, illetve a környező országokba átszivárgó fogyasztás miatt érezhetően visszafogja majd a növekedést, főként mivel ezzel párhuzamosan a fogyasztók jelentős részénél jövedelemcsökkenést is fogunk tapasztalni. Így a növekedés alapvetően a külső tényezőktől, az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától függ majd.”