Ahogy lehajtunk a sztrádáról, mesebeli városka tárul elénk: ez Bonn. Mennyit szólt annak idején a rádióban, hogy Bonnban Willy Brandt, Helmut Schmidt, Helmut Kohl bejelentette, hogy…
Amióta az újraegyesített Németország fővárosa 1991 óta Berlin, Bonn nevét jóval ritkábban hallani. Pedig politikai élet a mai napig zajlik itt, a minisztériumok fel lettek osztva 10:6 arányban a régi és az új főváros között. Amelyik minisztérium meg nem itt van, az rendelkezik irodával. A mára szövetségi várossá (Bundesstadt) nemesülő Bonnban ma is csaknem 10 ezer állami alkalmazott dolgozik, de a mindenkori kancellárnak is jut itt dolgozószoba a Schaumburg-palotában. A palota ma részben múzeum, a Németország nyugati részét, a volt NSZK-t újjáépítő Konrad Adenauer kancellárról szóló legjelentősebb gyűjtemény. A szigorú kancellár volt az, aki az NSZK első emberének munkahelyévé tette az 1860-ban eredetileg egy textilkereskedő által emelt villából lett palotát. A határozott politikusnak különös szokásai voltak; mesélik róla, hogy a kalapjában aludt. Talán ha ez nem is így volt, bizonyára ragaszkodott a rendkívül egyszerű külsejű, fekete fejfedőhöz. Nem véletlen, hogy ki is állították a palota folyosóján.
Adenauer nem ismert tréfát, ha munkaidő volt.
A kabinet üléstermének folyosóra nyíló ajtajait pontban reggel kilenckor bezáratta, de a teraszra nyílókat nem. Ilyen esetben a pontatlan miniszter a kerten keresztül kéredzkedhetett be szégyenszemre az ülésterembe – egyszer.
Adenauert követte a poszton Erhard, Kiesinger, Brandt, Schmidt, Kohl, Schröder és jelenleg Merkel. Az ő munkásságuknak egyaránt emléket állít a palota kiállítása. És persze elmaradhatatlan kiállítási darabok a kancellároknak hozott ajándékok is, amelyek közt ott fénylik a Kádár János által 1977-ben hozott Herendi tányér, rajta a Hősök tere képével. 1976-tól új épülettel bővült a schaumburgi munkahely. Ekkor lett kész a ma már gazdaságfejlesztési minisztériumként üzemelő új épület a szomszédságban. Ennek előterében áll az a szobor, amelyet Helmut Schmidt rendelt meg Henry Moore-tól. A jeles szobrász a Két nagy alak nevet adta művének, amely kellő távolságból és szögből nézve egy női fenékbe harapó, gigantikus szájat formáz.
Föld alá vonul a kormány
Az ember gyakran elgondolkodik, hogy a vasfüggöny nyugati oldalán miket mesélhettek a népeknek a túloldalról, mit tudtak és akartak elhitetni a politikusok a Varsói Szerződés arzenáljáról és haditerveiről. Akárhogy is volt, az atomháborúra készültek. A nyugatnémet társadalom krémjének, köztük tél elől 17 kilométeres atombunkert építettek.
Az ember el sem tudja képzelni a romantikus Rajnán, várkastélyok és napsütötte szőlők közt hajókázva, ott, ahol az Ahr folyócska a Rajnába torkollik, hogy a rettegés mit vájt 1962–71 között az ártatlannak tűnő hegyoldalba. Az eredetileg a 20. század kezdetén a Ruhr-vidék bányáit, gyárait Bonnal és a Rajna völgyével összekötő vasút alagútjaként kihajtott járatot 1971-ig alkalmassá tették 3000 ember 30 napi befogadására egy kommunista atomtámadás esetén.
Menetközben azért kiderült, hogy a Hirosimára ledobott bomba erejéhez méretezett bunker már kevésbé bírta volna ki az akkoriban a szovjet Novaja Zemlja fagyott talajába 500 méter átmérőjű krátert robbantó atombomba megatonnáit. Azonban az NSZK titkosügynökeinek jelentései szerint a Varsói Szerződés államai, de különösen az NDK felől legfeljebb hat megatonnás bombákkal szórtak volna. Ezt bőven kibírják azok a 25 tonnás betonkapuk, amelyek 10 másodperc alatt zárják le légmentesen a bunkert, ahol aztán megkezdhette volna 30 napos tartózkodását az alig 20 kilométerre lévő Bonnból idemenekített német vezetés. De nem kezdte, csak elpróbálta hadgyakorlat formájában, utoljára 1989-ben, milyen is lenne a 936 szoba valamelyikének vasrugós emeletes ágyán aludni vagy a 897 iroda valamelyikében dolgozni, miközben kint nukleáris fegyverek rajzolnak villogó gombákat az égre. Mindenre berendezkedtek itt, kórház, mozi, kávézó várta az embereket a 7x8 méteres, ovális csőben, a kor legmodernebb haditechnikája mellett. Annak idején 6-800 millió márkás építési költségekről volt szó, a végösszeg 4,7 milliárd lett. Került, amibe került, egy – remélhetőleg – örökre letűnt kor mementójaként mint elsőrangú turisztikai attrakció idővel behozza az árát a turisták belépődíjaiból. Ahol egykor a szigorúan titkos bejárat állt, ott ma rendkívül puritán, de németesen modern bejárat várja a látogatót. Utóbb egyszer még felmerült a bunker katonai hasznosítása; a 2001-es, USA elleni terrortámadásokat követően a német vezetés fontolóra vette a dolgot, végül maradt a turisztikai hasznosítás.
A demokrácia ösvényén
Bonn egykori kormányzati negyedéhez kulcs az úgynevezett Demokrácia Útja turisztikai útvonal. A csaknem kétórás túra során, amelyhez a bonni turisztikai hivatal információs irodájából leírás is vásárolható, 22 állomáson keresztül ismerkedhet a közelmúltra éhes utazó a szövetségi főváros történetével. De képzett idegenvezető is rendelkezésre áll, akár egyéni, akár csoportos igényről van szó. A helyszínek közül mára nem egy más funkciót kapott a berlini költözés miatt. De mindegyik épület falán elolvasható annak szerepe, jelentősége a fővárosi évtizedek alatt. Az épületek egy része azonban belülről is látogatható, így a Schaumburg-palota is előzetes bejelentkezés alapján.
Köszönjük a DZT, Német Turisztikai Hivatal megívását.
|
Dobogós helyen a német turizmus Rendhagyó helyszínen, a kölni dómban nyitotta meg Petra Hedorfer, a DZT, a Német Turisztikai Hivatal igazgatótanácsának elnöke a 37. Germany Travel Mart (GTM) német beutaztató vásárt. A vásárnak idén otthont adó Köln első számú nevezetességét, a dómot évente csaknem annyi turista látogatja meg, mint amennyi akár egyik-másik európai országot. Több mint 6 millióan fordulnak meg itt a világ szinte minden országából, de volt időszak, amikor főleg az amerikai légierő gépei fordultak meg felette a Ruhr-vidék irányába, hogy alaposan megszórják bombákkal. Navigációs fordulópontként a 600 éven át épült, roppant katedrális megúszta a háború pusztítását. A Rajna-parti város 2001 után idén másodjára rendezte meg Európa legnagyobb B2B beutaztató vásárát. Tavalyhoz képest ugyan emelkedett a résztvevők száma mind a vevők, mind pedig az eladók esetében, de ezek a számok igazából nem adnak alapot az összehasonlításhoz, mivel tavaly az izlandi vulkán hamuja rendesen keresztbetett különösen a tengerentúli vevőknek, illetve azoknak at eladóknak, akik elsősorban ezen vevők miatt vettek volna részt – figyelmeztetett Petra Hedorfer. A természeti esemény által kialakult közlekedési káosz miatt elmaradt tengerentúli vevők számára ugyanakkor a DZT még tavaly ősszel rendezett egy workshopot. Mindenestre 5%-kal több vevő érkezett, míg az eladók száma 3-4 százalékkal emelkedett, így összesen 610 résztvevő jelent meg, amelyből 338 az eladó. A német turizmus 2010-ben az európait messze, de a világátlagot is meghaladóan teljesített. Mi több, megelőzték a tavaly stagnáló franciákat is az érkezések 11 százalékos növekedés melletti 40 milliós számában. A dobogón feszítő három ország Spanyolország, Németország és Franciaország. A vendégéjszakák száma 60,3 milliót tett ki, amelyből jelentős arányban veszik ki részüket a szomszédos országok, különösen Hollandia 10,5 millióval. Őket az Egyesült Államok követi 4,8 millióval. Mi pedig a 20 és 25 hely között állunk 510 ezres teljesítményünkkel. Nem elhanyagolható a német gazdaság turizmusból származó bevétele sem: 2010-es 185 milliárd euró volt.A DZT hosszú távra tervez, 2020-ra előre belövi küldőpiacai elérendő számait, hazánktól az évtized végére 550 ezer vendégéjszakát vár – összességében 80 milliót. Idén már az első negyedév is igen erősre sikeredett „németéknél”. A külföldi vendégéjszakák száma 9,5%-os növekedés mellett meghaladta a 11 milliót. Ebből csak márciusban mintegy 4,1 milliót termeltek a beutas vendégek. Jelentős növekedést produkált Svájc, Franciaország és Belgium, de ránk nézve hízelgőbb, hogy a kelet-európai régióból mi vezetünk 36,7%-os emelkedéssel. A tartományok közül továbbra is Bajorország viszi el a pálmát: a legnagyobb szövetségi államban 13,4 millió vendégéjszakát „hagytak ott” tavaly a külföldiek. A bajorokat Berlin követi bő 8,7 millióval, majd alig néhány százezerrel lemaradva, a harmadik helyen az idei GTM-nek is otthont adó Észak-Rajna-Vesztfália áll. Ez nem is csoda, ha felidézzük a kölni dóm fenti, 6 milliós látogatószámát. A külföldiek 57%-a száll meg hotelben. Ez köszönhetően annak, hogy a szállodai átlagárak elmaradnak a Nyugat-Európa más nagyvárosaiban megszokottaktól. A német szállodai átlagár 90 euró körül mozog. Az idei év kiemelt turisztikaimarketing- témái Németországban az automobil 125. születésnapja és a női labdarúgó-világbajnokság. Ebben nehéz lenne felvenni a németekkel a versenyt. Ugyanakkor kiemelt hangsúlyt kap az egész 2011-es évben a wellness- és egészségturizmus. A 350 gyógyfürdőjében és gyógyhelyén magas színvonalú szolgáltatást kínáló Németországnak ezen a területen fő vetélytársai Ausztria, illetve Magyarország – derült ki egy, a vásár megnyitója alkalmából prezentált felmérésből. Németország legjelentősebb egészségturisztikai piaca az Egyesült Királyság, ahol egy-egy kezelésre, műtétre akár hónapokat is várnak a páciensek; ezt elkerülhetik a németeknél – tájékoztat Petra Hedorfer. Mint mondja: az Arab-öböl országai kiemelt figyelmet kapnak továbbra is mint potenciális küldőpiacok. Jövőre május 13–15. között Lipcsében rendezik meg a GTM-et. |
