Saját bevallása szerint is „szerencsés periódusban” érkezett a tárcához a helyettes államtitkár, hiszen a vendégforgalmi statisztikák folyamatos növekedést mutatnak 2010 óta. 2014-ben minden idők rekordját döntötte meg a magyarországi turizmus: 9,6 millió vendég 24,4 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a szállásdíjbevételek közel 14%-kal nőttek egy év alatt.

Az idén folytatódott a növekedés, az első fél év során 10,5 millió vendégéjszakát regisztráltunk, ami ismét látványos emelkedést jelez. (A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 10-én kiadott adataiból az is kiderül, hogy júliusban folytatódott a forgalomnövekedés.)

Az utóbbi egy hónap során kialakult migrációs válság a helyettes államtitkár szerint nem tesz jót általában a turizmusnak, de remélhetőleg komolyabb mennyiségű lemondás nélkül túl leszünk előbb-utóbb ezen a krízisen.

Az utóbbi másfél év sikereihez több tényező is hozzájárult. Az egyik legfontosabb, hogy lezárult a 2007–13-as időszakban kiírt uniós pályázatok túlnyomó többsége, és ezek az új és megújult fejlesztések immár hozzájárulnak a hazai turizmus teljesítményének növeléséhez, a minőség emelkedéséhez.

1122 turisztikai jellegű projekt jutott támogatáshoz az említett időszakban, összesen 314 milliárd forint értékben, ebből végül 310 milliárd forintra szerződtek a pályázók. Eddig már 248 milliárd forintot ki is fizettek a közreműködő szervezetek 908 projekt számára. A fennmaradó több mint 200 projektet be kell fejezni legkésőbb az idei év végéig.

Ruszinkó Ádám elmondta azt is, hogy mennyi pénz jut direktben turizmusfejlesztésre az új, 2014–2020-as uniós ciklusban. A GINOP keretében 123,5 milliárd forintra lehet pályázni, ebből 111 milliárd jut a kiemelt jelentőségű természeti és kulturális örökség helyszínek, illetve a tematikus hálózatok fejlesztésére, 2 milliárdra pályázhatnak a TDMszervezetek, 8,35 milliárd fordítható turisztikai marketingre (Magyar Turizmus Zrt.). Elhangzott, hogy a GINOP energiahatékonysági-, kutatásfejlesztési- és pénzügyieszköz-prioritástengelyei keretében turisztikai fejlesztések is pályázhatnak támogatásra. 33 milliárd forint jut tartósan állami tulajdonú kulturális örökségünk – várak, kastélyok, egyházi emlékek – turisztikai hasznosítására. A program szakmai egyeztetésében folyamatosan részt vesz az NGM, a Nemzeti Kastély- és Várprogram megvalósítására kidolgozott első felhívás már meg is jelent. Az országos aktívturizmus-hálózat (Bejárható Magyarország) kialakítására, gyógyhelyek, nemzeti parkok fejlesztésére 10 milliárd forint jut, ez a pályázati felhívás októberben jelenik meg. A gyógyvizek egy részét K+F fókusszal hasznosítjuk – hangsúlyozta Ruszinkó Ádám.

Készül a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció. Jelenleg az anyag véglegesítése folyik, utána kiküldik az NTK-t a szakmai szervezeteknek véleményezésre.

Hazánk számos fontos lépést tett az utóbbi időben a turizmusdiplomácia terén is, ezek közül kiemelkedik a Kínával való kapcsolatok magasabb szintre emelése. Kína és a kelet- és közép-európai országok turisztikai együttműködésének koordinációs központja Budapesten jött létre. A központ első projektjeként 2015 márciusában a részt vevő országok közötti találkozóra került sor Budapesten, majd elindult egy közös honlap. 2015. május 1-jén újraindult a Budapest–Peking közvetlen légi járat. Nem utolsósorban a járatnyitásnak köszönhetően a Magyarországra kiadott kínai turisztikai vízumok száma a második negyedévben több mint megkétszereződött az előző évhez képest, három hónap alatt közel annyian folyamodtak schengeni beutazási engedélyért turisztikai céllal, mint az egész elmúlt évben összesen. A kínai fél kérésére Magyarország – az NGM kezdeményezésére – ratifikálta az ENSZ Turisztikai Világszervezetének alapszabály-módosítását, amely szerint a kínai is hivatalos nyelve a szervezetnek, így téve fontos gesztust partnerünknek. 2016 elején budapesti központtal nyílik meg a Kínai Turisztikai Hivatal (CNTA) közép-európai irodája.

Az oroszországi turistaforgalom visszaesésére adott válaszlépéseket firtató kérdésünkre megtudtuk, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a meghatározó hévízi szolgáltatókkal, az önkormányzattal, valamint a három legnagyobb orosz beutaztató irodával együttműködésben szeptember végén 26 millió forint értékű forgalomélénkítő kampányt folytat Moszkvában az elszenvedett visszaesés mérséklése érdekében.

Az évértékelőn szóba került továbbá a vendéglátás-szakképzés modernizálásának és az ágazat stratégiai szemléletű fejlesztésének kérdése. Készül egy gasztronómiai cselekvési terv, amely a képzést érintő javaslatok mellett egységes kormányzati stratégiát javasol a vendéglátásszektor fejlesztésével és elemeinek népszerűsítésével kapcsolatosan. Elemei: kereskedelmi alapszabályozás, oktatás, alapanyagok, nemzeti marketing – hallhattuk a helyettes államtitkártól. Azt is megtudtuk, hogy sikeres a Szép-kártya-program, a kártyabirtokosok száma 2015. július 31-én megközelítette az 1,2 milliót. Az idei feltöltések 15,7%-kal (59,2 milliárd forint), a költések 11,8%-kal (48,6 milliárd forint) növekedtek az év első hét hónapjában.

Ruszinkó Ádám egy érdekes elgondolást is kifejtett. Kijelentette, fontosnak tartaná, hogy a lakosságnak az a 60%-a is tudjon belföldön üdülni, pihenni, amely jelenleg nem teszi. Erre megoldást jelenthetne szerinte egy olyan program, amelynek keretében a kevésbé felkapott vidéki üdülőhelyeken általában üresen álló családi nyaralókat hasznosítanák a tulajdonosok és a helyi önkormányzatok bevonásával.

A szakma által régóta várt több ezer fős kongresszusi központ megvalósításához kapcsolódóan a helyettes államtitkárság elkészítette a budapesti konferencia- és programturizmus fejlesztésének középtávú koncepcióját. Az erről szóló előterjesztés közigazgatási egyeztetés előtt áll. Előterjesztés készült az új budapesti konferencia-központ megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról – aláírásra történő felterjesztése két kormányülés között várható.

A különböző szálláshely-kategóriákban működő védjegyek mellett az elmúlt egy évben három új védjegy is bejegyzésre került: a fürdőké, az ifjúsági szálláshelyeké, valamint a lapátos vízi megállóhelyeké. Jelenleg nyolc nemzeti tanúsító védjegy segíti az utazókat a kiszámítható, egyenletes minőségű szolgáltatások kiválasztásában. A nyolcféle védjegyet már több mint 1537 szolgáltató alkalmazza.

A szakmával való rendszeres konzultáció érdekében megalakítottuk a Nemzeti Turisztikai Fórumot, amely a jövőben negyedévente fog ülésezni – közölte végezetül kérdésünkre Ruszinkó Ádám.