hirdetés
hirdetés

A Charles de Gaulle a világ leghatékonyabb repterévé kíván válni

A nagy párizsi átváltozás

Nem kisebb célt tűzött ki maga elé az Air France és a Charles de Gaulle repülőtér, mint hogy a világ legjobb és leghatékonyabb reptéri kiszolgálását nyújtsa, aminek fontos mérföldköve a 2012 júliusában megnyíló, új szatelitterminál. Az S4 névre keresztelt szatelit az Air France közép- és hosszú távú schengeni zónán kívüli forgalmát bonyolító 2E termináljának kinyújtott karja.

hirdetés

Kulcsfontosságú évnek nevezte a Charles de Gaulle (CDG) repülőtér új szatelittermináljának megnyitó évét, 2012-t Pierre Graff, a repülőteret üzemeltető Aéroports de Paris (ADP) elnök-vezérigazgatója. A Hub 2012 program keretében megvalósult beruházás révén Pierre Graff szerint javul a Charles de Gaulle-ról alkotott kép, szelídülnek az átszállás körülményei. „Az átszálló utasokért folytatott verseny nagyon kemény” – állapította meg Graff. Ebben a versenyben kíván helytállni Párizs az ADP és az Air France által közösen jegyzett, hub2012 nevű fejlesztési programjával.

Vegyesek a Párizs Charles de Gaulle reptérrel kapcsolatos érzelmek. Van, aki számára az első találkozás során befogadhatatlannak és áttekinthetetlennek tűnő repülőtér az is marad. Mások úgy gondolják, bár hatalmas, van logika a felépítésében. Az Air France és az ADP pénteken a nemzetközi sajtó nyilvánossága előtt vázolt közös fejlesztési terveivel azon van, hogy előbbi csoport tagjai egyre inkább az utóbbihoz tartozzanak, Charles de Gaulle váljon annyira utasbaráttá, hogy a légikikötő tartsa, de akár javítsa helyezését az átszálló repülőterek nemzetközi versenyében. „Az utazás, repülés a földön kezdődik, amit számos versenytársunk megértett” – mondta Alexander de Juniac, az Air France elnök-vezérigazgatója.

hub2012

Hogy pozícióját megtartsa, vagy esetleg a legnagyobb vetélytárs és jelenleg első helyezett A CDG a tavalyi rekordév alapján, amikor is 61 millió utassal zárta az évet, a Föld 7., Európa 2. legforgalmasabb repülőtere. Ebből 60%-ot a SkyTeam-tag légitársaságok reptettek, míg csak az Air France 32 milliót vitt el. Az Air Fr ance-utasok 52%-a átszálló utas, míg a Charles de Gaulle teljes forgalmának több mint 30%-a száll át. Ráadásul a reptér az átszállások számában veri a német és brit vetélytársakat. Bár az összehasonlítás a két órán belül elérhető csatlakozó járatokat nézi. Ezek szerint a CDG 25 024, Frankfurt 12 250, míg a London-Heathrow 6471 ilyen csatlakozást ajánl közép- és hosszú távú járatok közt az ADP által közölt adatok szerint.

Hogy a London-Heathrow-t maga mögé utasítsa, az ADP az Air France-szal közösen még 2006- ban nagy ívű fejlesztési programba fogott. A 2011–2015 közötti időszakban 2,4 milliárd eurót költenek. A fejlesztési program egyik meghatározó állomása az 580 millió eurós beruházással épült, 2012 júliuásában nyíló S4, amelyet az Air France és SkyTeam partnerei használnak. A 2008-ban elkezdett S4 a meglévő S3 szatelit mögött épült. Kapacitása évi 7,8 millió utas, de akár 10 millió utasnyi többletet jelenthet hosszabb távon, mivel a 2F terminálon egyidejűleg kapacitások szabadulnak fel; az eddigi 14 milliós forgalom 16-ra nőhet. Graff tájékoztatása szerint úgy kívánják javítani a repülőtér szolgáltatásainak színvonalát, ahogy azt az utasok szeretnék. Az S4 esetében több felmérés is készült – derült ki.

A szatelitet azzal a masiniszta nélküli vonattal érjük el, mely már közlekedik a 2E–2F terminálok és az S3 között. A meghosszabbított vonalon négy kocsi közlekedik majd az eddigi kettő helyett. A hosszú távú járatok kiszolgálását valóban komolyan gondolhatják az S4-en; egyidejűleg 16 széles törzsű gép fér el a forgalmi előtéren, ebből hét darab Airbus A380-as állóhely. Jóllehet, az S4 be- és kiszállásra szolgál, de a várakozást izgalmasabbá teendő a közel 800 méter hosszú épület indulási szintjének szinte teljes hosszában lesznek üzletek és vendéglátó-ipari egységek. A legnagyobb, mintegy 3000 négyzetméteres Air France-lounge is itt nyílik. Párizsban járunk, aki kultúrára szomjazna, mielőtt továbbrepül mondjuk Indokínába, az S4-n nyíló múzeumban jeles francia alkotók munkáit elemezheti, amelyeket például a Louvre-tól kölcsönöznek majd.

4500 négyzetméternyi szolgáltatási területtel bővül az S3 szateliten már meglévő Galerie Parisienne második szintje. Kereskedelmi és vendéglátóegységek mellett egy 100 szobás, a terminálon belüli szálloda is várja majd a reptéren a szokásos várakozásnál hosszabb időt eltöltő utasokat. Az új szatelit alaposan átformálja a CDG központját alkotó 2E, 2F terminál utasforgalmi szerkezetét. 2012 végétől a 2F terminál kizárólag schengeni terminálként üzemel a jelenlegi vegyes üzemet követően. 2012 végétől a schengeni országok utasainak nem kell átesniük újabb biztonsági ellenőrzésen akkor sem, ha Schengenen kívüli országba repülnek tovább. Ez tíz perccel rövidíti az átszállási időt az előzetes becslések szerint. Ezzel kapcsolatban merült fel az az újságírói kérdés, hogy mi lesz, ha – ahogy azt Sarkozy elnök nemrég megpedzette – Franciaország kilép a schengeni övezetből. Erre reagálva Graff megnyugtatott, a politikai ötleteléstől függetlenül létezik B terv, amennyiben a jelenlegi határ-ellenőrzési rendszer csak átemenetileg is felborulna. Szintén a gyorsaságot fokozza az önkiszolgáló útlevél-ellenőrzés, melyet kétévnyi előkészítést követően néhány hónapja indítottak. A középponttól legtávolabb eső 2G terminál pedig 2008-as megnyitása óta viszi a regionális és rövid távú forgalmat. Így tulajdonképpen az Air France Charles de Gaulle-i tevékenysége a hub2012 keretében három terminálra – 2E, 2F, 2G – koncentrálódik.

Verseny Európán túl

Felmerült, mit kezd a CDG az egyre nagyobb teret hódító, öböl menti hubokkal. Nagyon kemény versenyként írta le az öböl mentiekkel vívott légi csatát Alexandre de Juniac. „Jóllehet hatalmas pénzügyi forrásaik vannak, de fel lehet venni velük a versenyt” – tette hozzá. Párizs előnye földrajzi helyzete és a legmagasabb szintű minőségi fejlesztés. Illetve az, hogy míg Párizsnak 15 milliós vonzáskörzete van, addig az öböl menti repterek körül sivatag – szemléltette Graff a földrajzi adottságokból származó utasforgalmi előnyt. Juniac elismerte: bizonyos útvonalakon azonban – így Délkelet-Ázsiában – komoly versenyelőnyük lehet.

Ki viszi be az utast Párizsba?

A termékfejlesztés tehát nagy erőkkel zajlik, de egy repülőtér szerves egységet alkot környezetével, például azzal a várossal, amelyik mellett fekszik. Ahova be kell jutni – hatékonyan. A Charles de Gaulleexpressz megépítését firtató újságírói kérdésre reagálva mind Graff, mind pedig Juniac nyugtatott, a közvetlen gyorsvasút meg fog épülni. Ez az Air France szerint is remek lenne – tette hozzá Juniac. Az egyébként a város közepéig közlekedő helyi érdekű vasút ugyanakkor számos – más reptéren nehéz reptéri ki- és bejutáshoz szokott – utas számára irigylésre méltóan hatékony kapcsolatot biztosít Párizzsal, különösen annak tudatában, hogy a francia fővárosban gyakoriak a dugók.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai