A Pilis Bike nyomvonalak 350 kilométeresre bővültek

2018-ban újabb 530 hektárral nőtt az örökerdők területe a Pilisi Parkerdőben, ahol számos természetvédelmi együttműködés, többek között a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszának UNESCO általi megerősítése is az év mérlegéhez tartozik - közölte hétfőn a Parkerdő.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A főváros környéki erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszt térségében újabb 530 hektárral növelte az örökerdők területét, így a kezelt terület 40%-án nagyterületű fakitermelések nélkül végzik gazdálkodási feladatukat a pilisi erdészek. Az erdészeti szakmunkák minél magasabb szintű elvégzését szolgálják a 2018-ban megvalósult oktatási együttműködések, amelyek közül kiemelkedik a piliscsabai FM KASZK Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnáziummal közösen megvalósuló képzési program. A Pilisi Parkerdő szakemberei részt vesznek a szakterületüknek megfelelő gyakorlati és elméleti képzésekben, így segítve a jól képzett munkaerő helyi jelenlétét.

A korábbi évekhez képest rekord mennyiségű tölgy- és bükkmakk termett a pilisi erdőkben. A természetközeli erdőgazdálkodásban az erdész szakemberek a természetes úton, az idős fákon jelentkező magtermésre alapozzák az erdő megújítását. A főváros környéki erdőkben az őshonos fafajok közül a tölgyek, a magasabb régiókban a bükk alkotják az erdők vázát. A Pilisi Parkerdő területének közel kétharmadán uralkodóak az ide tartozó fajok: a kocsányos, a kocsánytalan, a molyhos és a csertölgy, valamint a bükk. Azonban mivel időszakosan, egyes fajok esetében csak 5-8 évente teremnek, ezért a szakembereknek különösen fontos feladata a termés nyomon követése, ami az idei évben igen bőséges volt. Az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából különösen fontos, hogy a helyben termett makkok, és a belőlük növekvő csemeték az eredeti állomány genetikai információit hordozzák. Ezt a természetes újulatot nevelve az erdészek megőrzik az erdő genetikai változatosságát, ami hosszú távú ellenálló képességet eredményez. A bőséges makktermések hasznosítása adja az alapját annak a szakmai folyamatnak is, amely során a gyengébb egészségi állapotú és minőségű sarjerdőket mag eredetű erdőkre cserélik le az erdőgazdaságnál. Az 50 éve következetesen zajló munka eredményeként idén tovább csökkent a sarjerdők aránya, a mageredetű erdőállományok uralják már a Pilisi Parkerdő erdeinek 56,2%-át. Mindez azért fontos, mert a múlt század közepéig jellemző nagy területű tarvágásos erdőgazdálkodás következtében lecsökkent őshonos mageredetű erdők arányát lassan, folyamatosan sikerül növelni. Természetesen nem baj, ha van sarjeredetű fa a faállományban (különösen természetvédelmi szempontból), de az problémát jelent, ha nagy területen csak sarjeredetű fák találhatóak. Az ilyen állományok sérülékenyebbek, és hosszú távon átalakításra szorulnak. Megerősítették a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszának, amit az UNESCO a tájhasználati jelleg, valamint a turisztikai és települési partnerségek szerepének kiemelése után tett meg. A természetjárásban is számos eredmény született a 2018-as évben.

Az Országos Erdészeti Egyesület által végzett országos reprezentatív közvélemény kutatás adatai megerősítették, hogy a főváros környéki erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartoznak, amelyekben évente mintegy 25 millió látogatási alkalmat regisztrálnak a szakemberek. Az egyre növekvő érdeklődést megerősítik az új turisztikai létesítményekben elhelyezett látogatottság-számlálók, amelyek adatai szerint például a Prédikálószéki-kilátóban 2018-ban közel 40 ezren, a budapesti Kis-Hárs-hegyen található, októberben felújított Makovecz Imre-kilátóban két hónap alatt hét és félezren, azaz naponta átlagosan 100-an jártak. A gyalogos természetjárás mellett a kerékpáros és a lovas turizmus fejlesztésében is jelentős előrelépések történtek 2018-ban a Pilisi Parkerdőben: átadták a Pilis Ride 56 kilométernyi lovas túraútvonalat és négy nyári istállót magában foglaló hálózatát, a kerékpáros turizmust szolgáló Pilis Bike nyomvonalak pedig 350 kilométer hosszúságúra bővültek, és közvetlenül csatlakoztatták az esztergomi vasútvonalhoz.


Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart problémáit

Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart problémáit 

A fővárosi önkormányzat kitiltaná a hajók nagy részét a pesti rakpartról.
Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen

Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen 

Új zenei és művészeti fesztivállal bővül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programkínálata.
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival

Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival 

A Google Utcakép autói idén tavasszal újra visszatérnek a magyar utakra.
Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák

Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák 

Túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetők meg Burger Barna az Országos Kéktúrán készült fotográfiái a Természettudományi Múzeumban
Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez 

A nagyobb rugalmasságra már a pandémia idején is volt igény.
Kertek a turizmusban,  turizmus a kertekben

Kertek a turizmusban, turizmus a kertekben 

Kétnapos, "Kertörökség a turizmusban" címmel konferencia vette kezdetét szerdán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat

Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat 

Több mint 80 kerékpárosbarát szolgáltató készül akcióval hétvégén a Föld napjára. 
Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került

Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került 

Az Év Tájházvezetője elismerést és a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége életműdíjat adták át Szentendrén, a Skanzenben.
Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont

Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont 

Esztergom minden korábbinál színesebb rendezvényszezont nyit az idei évben.
Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón

Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón 

A fesztivál során immár negyedszerre osztották ki a rangos NEB díjakat, amelyek innovatív és fenntartható európai projekteket díjaznak

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.