Isten hozta a szelek városában – köszöntik a Michigan-tó partján fekvő Chicagóba érkezőt, decemberi utamon ugyanakkor szélnek nyoma sincs. Annál meglepőbb a szikrázó napsütés és a decemberhez képest hihetetlen meleg. Bár utóbbit sem osztja mindenki; Mark, aki a texasi Houstonból költözött az Egyesült Államok Illinois államának északkeleti csücskében elterülő városba, aggódva érdeklődik: „Kesztyűd van-e?” Plusz tíz fok környékén még nem kell – felelem. Megborzong. Ha ránézünk a térképre, és a szélességi körök mentén Európáig húzzuk az ujjunkat, azt látjuk, hogy Chicago nem fekszik annyira északon, hogy a télen valóban normálisnak számító kemény mínusz fokok legyenek. Csakhogy Grönland felől a Labrador-félszigeten át és a Nagy-tavak felszíne fölött a sarki hideg légtömegek élénk szél formájában akadálytalanul zúdulnak rá a városra.
Égig érő házfalak
Ám a szelek városa elnevezést nem a büszke chicagóiak aggatták magukra. Azok a „fránya” New York-iak találták ki azokban az időkben, amikor ment a bokszmeccs az 1893-as világkiállítás rendezési jogának megszerzéséért. De hiába minden, és próbálták elgáncsolni a chicagói lobbit a helyi időjárás sajátosságait negatív színben tálalva, nem sikerült nyerniük. A világkiállítás a város modern kori életének mindenképpen egyik csúcspontja volt. Nem sokkal azt követően, hogy az 1871-ben tűzvészben elpusztult, az alig negyvenéves Chicago újjászületett. Innentől datálódik a különösen a belváros üzleti negyedében, a Chicago Loopban megfigyelhető szabályos négyzethálós utcaszerkezet.
Az expó idején már állt a világ első felhőkarcolója, a Home Insurance Building. Meglehetősen ambiciózusnak tűnhet egy 42 méteres épületet azzal gyanúsítani, hogy a felhőket karcolja, de különlegessége nem az esztergomi bazilika mellett eltörpülő magasságában rejlik, hanem a világon ilyen magasságig elsőként felhúzott acélszerkezetében. Öt évig tartotta vezető pozícióját. Ha ma is létezne, még a tetejéről is gukkerral kellene kémlelni Chicago egyik, ha nem a legismertebb látványosságát, a Willis, illetve 2009-ig Sears Tower tetejét.
Az 1973-ban emelt ház magasságának nem elhanyagolható mértékben a légügyi hivatal szabott határt, így a tévéantennákkal együtt 527 méteres épület fölött kis túlzással még pont elférnek a Chicago OʼHare repülőtérre leszállni készülő gépek. Ez a magasság 25 évig volt elég a világvezető pozícióhoz. Azonban a mai állás szerint 13. helyezett Willis iskolát teremtett, eltérő magasságú hasábokra épülő szerkezete a jelenlegi világverő Burdzs Kalifához is mintául szolgált. Ezzel a magassággal a Willis Tower néha tényleg karcolja a felhőfoszlányokat. Tiszta időben azonban a Skydeck kilátóterasz alul-felül üveg, a homlokzatból kilógó üvegkalitkáiból a tériszonyosok, ha lehet, csak a horizont felé nézzenek. Aligha volt tériszonyos Spider Dan, vagyis Dan Goodwin, aki 1981-ben némi hegymászófelszereléssel és tapadókorongokkal kívülről mászott fel az épület tetejére, hogy a szerinte a toronyházakkal kapcsolatos tűzoltási anomáliákra hívja fel a figyelmet. Cserébe majdnem lesittelték.
Vásárlás, tópart, kerékpár
Visszatérve az utcaszintre, érdemes nekivágni a Loopon belül egy nagy sétának, és elmélyülni a huszadik század első felében emelt toronyházak építészeti részleteiben. A Chicago folyó északi partján álló, historizáló Chicago Tribune épülete vagy a Wrigley Building (igen, az a Wrigley) láttán tátva marad a száj. De azt sem nehéz nem elképzelni, ahogy a helyi szesztilalomsztár Al Capone egy barátságtalan téli napon fehér kamásliban kiszáll egy hatalmas fekete autóból, és két, a ballonja alatt dobtáras géppisztolyt szorongató gorillája társaságában nekivág a Magnificent Mile-nak. Ez a város első számú, prémiummárkákat felvonultató bevásárlóutcája, a North Michigan Avenue.
Ha már kezdünk zavarba jönni az égig érő házak sokaságától és a csillogó boltoktól, elég néhány száz métert keleti irányba, a Michigan-tó felé sétálni. Chicagót a vizek helyezték a térképre; a folyók és a Nagy-tavak révén kapocs a kontinens belseje és az óceán között. A tenger méretű tó télen – ha nem fagy be – fűt, a harmincfokos nyarakon hűt, főleg amikor az ember a tucatnyi strand valamelyikén a vízbe veti magát. A strandokkal párhuzamosan kilométereken keresztül zöldellnek a parkok; mindez így együtt az egyébként meglehetősen sűrűn beépített belváros lélegeztetőgépe, amelyre manapság talán nem is annyira szorul a város.
Az utcákon európai városhoz mérhető mennyiségű ember közlekedik kerékpárral, a helyi buszok orrán pedig két-három bringa szállítására alkalmas csomagtartó lóg. A Loopon belül és túl a helyi közösségi bicajhálózat dokkolóinak százai. A Loop neve az előző századfordulón kiépült magasvasút nyomvonalából származik; a sínek egy hurkot vetnek a belváros körül, mielőtt folytatják útjukat az agglomeráció felé. A kék vonalon a központból nagyjából háromnegyed óra alatt egészen az OʼHare repülőtérig juthatunk. A régi belvárosi metró- és magasvasútmegállók önmagukban megérnek egy túrát; nem csak tömegközlekedés-rajongóknak!
Nem csak hipsztereknek
Egészen távolinak tűnnek a belváros felhőkarcolói a nem is messzi Logan Square-ről. Chicago hipszter-Mekkája, amelyet a „cool café chicago” szókapcsolat beütésére nagy eséllyel dob ki az internetes kereső. De nem csak a kávézók kúlak a Michigan Avenue-tól kék metróval fél óra alatt elérhető kerületben. Színesebbnél színesebb graffitik, kis műhelyek, könyvesboltok, éttermek szegélyezik az utcákat, amelyeken egysebességes városi bringákon tekernek az arcok. Hipszterségét le sem tagadhatná a Gaslight sarki kávézó, ahova a száz méterekről érezhető, saját kávépörkölő illata mágnesként odavonzza a híg, meleg barna italok hazájában a presszóra szomjazó utazót.
Chicago a jazz és a blues egyik fellegvára, köszönhetően az afroamerikaiak 1910-es években kezdődött Délről Északra történő vándorlásának. Az illinois-i nagyváros az ipartól megélhetést remélő feketék jelentős részét szippantotta fel. Közülük sokan váltak zenéjük révén halhatatlanná. Loganben számos remek helyen kóstolhatunk bele a város jazz- és bluesmúltjába kezünkben egy helyi, kis sörfőzdéből csapra vert szűretlennel. A kerület a megfizethetőségével is reklámozza magát.
