2011 áprilisában fogadták el a SZÉP kártya létrehozását célzó rendeletet. A cél, az Üdülési Csekknél (ÜCS) korszerűbb, a belföldi üdülést elősegítő rendszer volt.

Most, 2012. május végére az 630 ezer kártya került már forgalomba. A három kibocsájtó bank 27300 elfogadóhellyel kötött szerződést, a munkaadók 32 milliárd forintot töltöttek fel eddig a kártyákra a három felhasználási területre az alábbi arányokban (szállás 33%, vendéglátás 54%, szabadidős szolgáltatásokra 14%). (Az írásos előterjesztés április végi adataihoz képest jelentős megugrás érzékelhető). A SZÉP kártyát a bizottság az Üdülési Csekk korszerűbb és a visszaéléseket kiküszöbölő, kedvezőbb árú változatának tekinti. ( Az Üdülési Csekkek ez év október végéig még beválthatók).

Folyamatos a rendszer finomítása, reklámozása és a részletesebb tájékoztatás: Nem kell lemondaniuk a SZÉP kártyáról a kisebb szolgáltatóknak sem. Nem szükséges sem egy, főként nem három kártyaleolvasót vásárolniuk, mert telefonon és interneten is be lehet jelenteni a SZÉP kártyát. A három kibocsájtó pedig egyetlen kártyaleolvasóval elérhető. A FATOSZ megoldotta tagjai számára a kártya befogadási lehetőséget. A SZÉP kártya a munkavállalónak ingyenes, a szolgáltatónak az ÜCS-nél lényegesen olcsóbb, 1,5 %-os jutalékfizetéssel jár. Ugyanakkor a munkáltatót már nem az induló 19, hanem 33 százalék rárakódó költség terheli.

A rendeletalkotók szétválasztották a forgalomélénkítő és szociális szempontokat, így a rászoruló nyugdíjasok most az Erzsébet utalvánnyal üdülhetnek. Továbbra sem tervezik a felhasználási terület lényeges kibővítését, egyedül a sétahajókázás került be a körbe. A visszaélések kiszűrése érdekében új módosítást vezetnek be, a TEÁOR számok alapján.

Hotelstars, mint magyar szállodai védjegy

A korábbi önminősítési rendszer megszüntetésének az volt a szakmai indoka, hogy a külső szervezet ellenőrzése nélkül végzett besorolás sok esetben megtévesztő volt.

A szállodákra vonatkozóan e hónapban született megállapodás arról, hogy a Hotelstars védjegyet egyben nemzeti szálláshely védjegyként ismerik el Magyarországon. A szállodákra vonatkozó védjegyrendszert a Magyar Szállodaszövetség Ausztria, Csehország, Németország, Hollandia, Svédország, Svájc szakmai szervezetével együtt a Hotelstars Union keretében dolgozta ki. A Hotelstars védjegyrendszer már 11 európai országban, 18 ezer szállásegységnél elfogadott, így a külföldi vendégek számára összehasonlítási alapul szolgál, egyben megbízható mérce a belföldi turisták számára is. Eddig 360 szálloda jelentkezett be és 225 már meg is kapta a minősítést. Együttesen a magyar szállodai kapacitás 40 százalékát képviselik, főként a magasabb kategóriákban. Az NGM és az MSZÉSZ megállapodtak a közös működtetésben, az egységes védjegytábla külalakjában (rajta mindkét fél logója) és a közös marketingben is. A szállodai védjegyrendszer harmonizál az unióval, növeli a versenyképességet és a minőségre való törekvést, piaci versenyelőnyt jelent a szolgáltatónak, megbízható eligazítást a turistáknak.

A védjegy odaítéléséről több lépcsőben születik döntés, és a bíráló bizottságban a minisztérium szakemberei is tagok. A szállodák új nemzeti védjegye csak a minőséget ismeri el. Az akadálymentesítés Magyarországon nem kötelező feltétel, de plusz pontokat jelent. A típusokra (wellness, golf, stb.) ajánlásokat fog megfogalmazni a szövetség.

Egyéb védjegyek

Az egyéb szálláshelyekre vonatkozóan az illetékes szakmai szövetségekkel együttműködve eddig négy védjegy jött létre és került az állam tulajdonába.

• A „falusi szálláshely napraforgóval (vendégszoba, lakrész, vendégház, sátorozóhely)” (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége),
• A „vendégszoba, vendégház, apartman koronával” (Magánszállásadók Országos Szövetsége),
• A „kemping csillaggal” (Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége), valamint
• Az „üdülőháztelep, osztállyal” (Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége)

A védjegyhasználati (védjegy licencia) odaítélési folyamatának adminisztratív teendőit, így a szerződés megkötését is a szakmai szövetségek látják el.

Fontos tudnivaló, hogy a védjegyek elfogadása nem kötelező: azonban amelyik szálláshely nem él a lehetőséggel, az a korábbi önkényesen meghatározott besorolásokat nem alkalmazhatja; vagyis a védjegyekben rögzített jelölések (csillagok, napraforgók, stb.) helyett másként kell megfogalmaznia magát.

A fürdők nemzeti védjegye és az ifjúsági szálláshelyek nemzeti tanúsító védjegyének megalkotása folyamatban van. A gyógyszállók kötelező. szolgáltatásait már törvény szabályozza.