Jobban sikerült a vártnál az idei év a fürdőkben

A Magyar Fürdőszövetség 47 fürdő körében végzett felmérést az év első 8 hónapjáról és a nyári szezonról. A 2013-as év a fürdők számára a szélsőségekről szólt, ezzel az üzemeltetők az éves tervek meghatározásánál nem számolhattak. A február és március hónapokban tapasztalt hideg időjárás és a havazás okozta országos katasztrófahelyzet, a júniusi árvíz következtében időszakosan bezárt fürdők és az előző évinél változékonyabb nyár (átlagos időjárás és kánikula) kihívások elé állította a fürdőüzemeltetőket. Összességében azonban sikeres volt az év mögöttünk álló része.

A fürdők többsége az idei évre vonatkozóan 3-5% közötti árbevétel növekedést és kismértékű látogatószám változást tervezett. Az év első nyolc hónapjának adatai alapján átlagosan 5,6%-os árbevétel emelkedést értek el, a felmérésben részt vevő 47 fürdő esetében az összesített nettó árbevétel meghaladta a 14,8 milliárd forintot.

Az adatok a fürdőüzemeltető társaságok fürdőszolgáltatásaira vonatkoznak (pl. belépőjegyek, gyógyszolgáltatások, stb.), azonban a fürdőket üzemeltető társaságok árbevétele némileg nagyobb mértékben, 6,9%-kal 24 milliárd forintra emelkedett.

 

A nyári szezon (június-július-augusztus) fürdőszolgáltatásokból származó árbevétele átlagosan 3,4%-kal emelkedett, mely értékben nagy eltérés tapasztalható az országon belüli növekmény tekintetében. Kelet-Magyarország fürdői átlagosan 1,6%-kal növelték árbevételüket, addig a Dunától nyugatra található fürdők 7 %-kal. Budapest és az agglomerációjában található fürdők árbevétele 3,9%-kal emelkedett.

A nyári szezon bevétel aránya az év első nyolc hónapjában átlagosan 58,9%-ot tett ki. A nyári szezon forgalmának leginkább kitett fürdők az ország keleti felében találhatók, ahol a nyári szezon bevétel aránya meghaladta a 68%-ot, míg a Budapest és agglomerációban található fürdők bevételének 48,9%-a koncentrálódott a nyári időszakra.

 

Stagnált a fürdőzők száma

A látogatószám tekintetében beigazolódott a régi szakmai tapasztalat, mely szerint átlagárat és forgalmat egyidőben növelni nem lehet. A látogatószám az év első nyolc hónapjában stagnált, míg a nyári időszakban 0,8%-al csökkent, így a vizsgált fürdők 9,3 millió (I-VIII. hó) és 5,7 millió (VI-VIII. hó) regisztrált fürdőzőt fogadtak. Nyári szezonban növekedni a nyugati országrészben található fürdők tudtak, átlagosan 1,7%-kal, míg a Budapest és agglomerációjában találhatók forgalma 3,8%-kal esett vissza.

Az átlagár tekintetében jelentős különbségek tapasztalhatók az országrészek között. Átlagosan 4,3%-kal növekedett az átlagár, melyen belül a keleti országrészben a nyári időszakban 2,1%-kal, míg Budapesten és környezetében 8%-kal. Az átlagár értékeken belül is jelentős trendek figyelhetők meg. A keleti országrész fürdői alacsony szinten tartják a belépőjegyek és szolgáltatásaik értékét (1.234,- Ft), addig Budapest és környezetében az átlagár közelít a 2.400 forinthoz, mely közel dupla különbség.

 

A fürdőszolgáltatások 11%-át SZÉP Kártyával fizették

Hogy alakultak a munkabérek?
A kutatás kiegészítéseként a Fürdőszövetség 36 tagja körében felmérte azt is, hogy hogyan alakult nyolc munkakör bérezése, hogy meghatározhassák a bérszínvonal országos átlagát, az egyes területek közötti különbségeket. A felmérésben nyolc munkakört vizsgáltak. Kiderült, hogy például az uszodamestereket, fizioterápiás asszisztenseket, gyógymasszőröket a nyugati országrészben jobban megfizetik, mint a fővárosban. A területileg a pénztárosok bérezésénél a legkisebb a különbség. Jellemző, hogy a műszaki területeken dolgzókat fizetik meg a legjobban: a vízgépészek, karbantartók átlagosan 142-144 ezer forintot keresnek, őket a fizioterápiás ápolók követik 138 ezer forinttal.

A Széchenyi Pihenőkártya forgalma kedvezően hatott a forgalomra az év első felében, míg a nyári időszakban a SZÉP forgalmat tovább növelte a fürdőszolgáltatások mindhárom zsebből történő térítésére történő áttérés. Országosan a SZÉP összesített felhasználása az év első 8 hónapjában 48,5 milliárd forintot ért el, melyből a szabadidő zsebről történő összesített költés meghaladta a 6,7 milliárd forintot.

A Szövetség felmérésében résztvevő fürdők ugyanezen időszak alatt 1,3 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, mely a szabadidő alszámla 20%-os lekötésének felel meg. Júliusban a többi alszámlára is kiterjesztett fürdőszolgáltatások tovább növelték a felhasználás arányát, a nyári hónapokban az első nyolc hónap 70,5%-a teljesült.

A fürdők 2012 első negyedévében csatlakoztak a SZÉP kártya elfogadók közé, így éves összehasonlításban a növekmény többszöröse az előző évinek. Az értékelés kiindulási alapjaként a nyári adatokat tudjuk venni, melyek a vizsgált 47 fürdőben 66,1%-kal haladták meg az előző évit, elérve a 963 millió forint forgalmat.

 

Az egy fürdőlátogatóra eső SZÉP kártya felhasználás tekintetében érdekes trendek figyelhetők meg. Átlagosan a fürdőszolgáltatásokhoz kapcsolódóan 167 forintos átlagos SZÉP felhasználást regisztráltak a fürdők a nyári időszakban. A nyugati országrész fürdőinél 197 forint, míg az ország keleti felében található fürdőinél 155 forint.

 

Az elmúlt években az Üdülési Csekk felhasználásának csúcsán a fürdőszolgáltatások árbevételének 17-18%-át tette ki áltagosan a cafeteria elem. A 2011 és 2012-es évben történt változások miatt a turisztikai költést ösztönző béren kívüli juttatás jelentősen visszaesett, melynek következtében folytatott a Szövetség lobbitevékenységet az alszámlák közötti átjárhatóság érdekében. Az idei nyári szezonban a korábbi trend megfordult és a fürdők árbevétel arányos SZÉP forgalma közelít a korábbi értékekhez. 2013 nyarán átlagosan a fürdőszolgáltatások árbevételének 11%-t fedezték SZÉP kártyával, az átlagot Budapest és agglomerációja rontotta 7,6%-os átlagértékkel, míg az ország további fürdői árbevételük 12,3-13,5%-át fedezte a SZÉP kártya forgalma.

 

A felmérést a Magyar Fürdőszövetség tagjai körében végezte, melynek eloszlása a megnevezett országos lehatárolások tekintetében: Kelet-Magyarország 22 fürdő, Nyugat-Magyarország 10 fürdő, Budapest és agglomerációja 15 fürdő.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.