A magyar turizmus jelenlegi helyzete nem ad okot optimizmusra. Az idegenforgalom mélyrepülése elsősorban annak tulajdonítható, hogy korábban az állam nem megfelelően kezelte az ágazatot a válságban - állítja Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának elnöke. A régióban a turizmus talán Magyarországon van a legrosszabb helyzetben, hiszen míg máshol adócsökkentéssel és a marketingköltségek növelésével lendítették fel ezt az iparágat, nálunk az ilyen kiadásokra szánt összeg évek óta mérséklődik - idén újabb félmilliárddal, 4,5 milliárd forintra csökkent. Az idegenforgalomban főleg kis- és középvállalkozások tevékenykednek, ám az adóterhek ellehetetlenítik őket, mert az európai versenytársaikhoz képest sokkal többet fizetnek. A környező országokban a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa 5 százalék, míg nálunk ez 18 százalék.

A szakember szerint versenyképességüket jelentősen növelné, ha az adók és az adminisztrációs terhek csökkennének. A belföldi turistaforgalom szempontjából igen meghatározó volt az üdülési csekk, azt előszeretettel használták a cafeteria-rendszer elemeként a munkáltatók. Az idei évtől bevezetett megadóztatása így a gazdasági problémák mellett jelentősen hozzájárult a visszaeséshez. Az európai országok többsége hozzánk képest lépéselőnyben van, Ausztria az elmúlt időszakban 4 millió euróval növelte a turizmusra fordítható marketingbüdzséjét. Nálunk viszont az említett mérséklésen túl, ami mintegy 2 millió eurónak felel meg, azzal is szembesülni kell, hogy a működési kiadásokra túl sok pénz megy el - hangsúlyozta Bánki Erik.

A Magyar Turizmus Zrt. működésére a 4,5 milliárd forintos magyar büdzsé egyharmada, vagyis 1,5 milliárd forintot költenek. Sokkal inkább arra kellene a pénz, hogy hatékony marketingeszközökkel javítani lehessen a helyzeten. Az internetre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, gerillakampányokra és meghökkentő akciókra kellene építeni. Ha speciálisan egyes ágazatokra koncentrálnánk, sokkal nagyobb sikert érhetnénk el. A turisztikai bevételünk közel kétharmada, több mint 60 százaléka a budapesti és a balatoni turizmusból származik, érdemes belőlük a maximumot kihoznunk. Az előző időszakban számtalan fejlesztési lehetőséget elszalasztottunk - mondta a szakpolitikus.

Persze akadnak ellenpéldák is, Balatonfüreden egy komplex termékfejlesztést sikerült megvalósítani, azaz a turisztikai attrakciók mellett magát a települést is megszépítették. A Balatonnál kiemelten fontos a kikötők modernizálása, hiszen így több vitorlás hajót fogadhatna a magyar tenger, ugyanis a víz a mostani hajóterhelésnek akár a két és félszeresét is elbírná. A dinamikus kikötőfejlesztések eredménye nem lenne más, mint hogy még több vitorlázót vonzana a Balaton. Ezek a turisták sokat költenek és hosszú ideig maradnak a Balatonnál. A cél, hogy megduplázzuk a következő tíz évben a kikötők számát, ezt mind uniós, mind nemzeti forrásokból megtehetjük - világított rá az elnök.

Az egészségturisztikai fejlesztésekre is érdemes áldozni, ez is egy kitörési pont lehet, hiszen a válság ellenére ezen a területen az elmúlt években növekedés volt tapasztalható. A fedett vizes felületek számát kellene növelni, hogy rossz idő esetén is élvezhessék a látogatók gyógyvizeinket. A kongresszusi turizmusban szintén van fantázia, mert a Balatonnál csodás természeti környezetben találhatók az ilyen szolgáltatást nyújtó szállók, de a balatoni régió esetében a bor- és kulturális turizmus vonzerejéről sem feledkezhetünk meg. Az elérhetőséggel is egyre kevesebb probléma akad, a déli part mellett autópálya húzódik, repülőgéppel pedig vagy a siófoki sportrepülőtérre, vagy a sármelléki nemzetközi repülőtérre érkezhet a vendég. (Napi Gazdaság)