hirdetés
hirdetés

Áfacsökkentést, nagyobb marketingkeretet kér a szállodaszövetség

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ismét elkészítette "A magyar szállodaipar helyzetének értékelése" című anyagát, amely bemutatja az ágazat 2011-12 évi, 2013. I-VII. havi teljesítményének alakulását, a megmutatkozó tendenciákat, a szállodai vállalkozások fenntartható működésére ható körülményeket, javaslatot tesz a hotelek teljesítményének javítására.

hirdetés

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége 2010-ben készítette el először a magyar szállodaipar helyzetét átfogóan értékelő szakmai anyagát, amit rendszeres időközönként aktualizál. Ebbe a Szövetség a havi rendszerességgel készített és a versenytársak teljesítményét is bemutató Trendriport megállapításait is beépíti. Ezek a helyzetértékelő anyagok és havi trendriportok a www.hah.hu oldalon olvashatóak. 

Az összefoglaló megállapítja, hogy 2000 óta alapvetően megváltozott a magyarországi szállodák minősége, mennyisége és drámai állapotromlás következett be jövedelmezőségükben. A magyar szállodaipar jövedelmezőségének ijesztő csökkenését jelzi, hogy a 2012 évi nettó reál REVPAR (azaz egy szállodai szobára eső szobaárbevétel inflációval, ÁFA változással korrigálva) a 2000 évinek csupán 66,8 %-a, a 2012 évi reál TREVPAR (egy szállodai szobára eső teljes bevétel inflációval, ÁFA változással korrigálva) a 2000. évinek 87,9 %-a.

A hazai szállodaipar jelenkori problémáinak szubsztanciája a legszemléletesebb módon leírva a fenti visszaesésből ered.

Megállapítható, hogy ugyan 2012-ben 2011-hez képest a hazai szállodák teljesítménye javult, a 2012 évi eredmények még mindig elmaradnak a 2007 évitől. Ezt az állítást igazolja, hogy minden fajlagos szállodai mutatószám romlott az öt évvel korábbihoz képest. Miközben a szállodák szobafoglaltsága, átlag szobaára, REVPAR- és TREVPAR mutatója csökkent, az üzemelési költségek drasztikus mértékben emelkedtek és az infláció kumulált indexe is meghaladta a 30 %-ot.

A fajlagosan (azaz egy szállodára vetítve) csökkenő bevételek és radikálisan emelkedő költségek az alábbi következményekkel jártak a hazai szállodaiparban:

- minőségromlás

– versenyképesség csökkenése

- létszámleépítések

Azzal számol a szövetség, hogy idén a fő szállodai bevételt kifejező mutató számok / szobafoglaltság, bruttó átlag szobaár, bruttó REVPAR, TREVPAR / nominálisan el fogják érni, esetleg meg is fogják haladni a válság előtti év, 2007. eredményeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azokat reálértéken is elérik és az időközben bekövetkezett inflációs veszteséget kompenzálni tudják, azaz legjobb esetben is a jövedelmezőség kis mértékű javulása várható idén.

Jelentős eredményjavuláshoz több éves, az üzemelési költségek emelkedését meghaladó, további dinamikus növekedésre lenne szükség a bevételekben. Az idei eredményekben, a szállodák jövedelmezősége alakulásában nagy szerepe lehet az EURO/HUF árfolyama változásának. Bizonytalan az is, hogy az állami intézkedések / tranzakciós adók, e-útdíj, online pénztárgépek bevezetése és üzemben tartásának költségei, stb. /hogyan hatnak az üzemelési költségekre.

Megoldási javaslatok

A helyzetértékelés alapján az MSZÉSZ konkrét javaslatai olvashatóak. Alapvető cél, hogy a hazai szállodák szobafoglaltsága a következő 3 évben ismét meghaladja a kritikus szintnek tartott 50 %-ot és a REVPAR mutató (egy kiadható szobára jutó árbevétel) legalább az inflációt meghaladó mértékben emelkedve részben behozza az elmúlt 6 évben elszenvedett veszteségeket. A budapesti hotelek esetében cél, hogy a következő három évben a főbb versenytársakhoz (Bécs, Prága) képest csökkentsük versenyhátrányunkat.

El kell érnünk, hogy az európai városok sorrendjében - az STR riport által mért 31 európai város szállodai paramétereiben - a jelenlegi 28-29-ik helyről a középmezőny irányába lépjünk előre. Célkitűzéseinket csak akkor tudjuk elérni, ha sikerül emelni a jelenlegi, az Európai Unióban mért egyik legalacsonyabb szállodai árszínvonalat. Ehhez nagyobb felkészültségre, tudatos, professzionális marketingre, a jelenleginél jobb értékesítési munkára, igényesebb szolgáltatásokra van szükség.

A szállodai szolgáltatások minőségének javításában a Nemzetgazdasági Minisztériummal megkötött együttműködési megállapodás is segíthet, amely a Hotelstars szállodaminősítési rendszert beemelte a Nemzeti Védjegy rendszerbe.

Az MSZÉSZ javasolja, hogy kedvezményes fejlesztési forrásokat biztosítsanak a meglevő szállodák színvonalának emelésére. A „hardware” mellett az emberi tényezők, a „software” minőségét is emelni kell. Ennek érdekében az MSZÉSZ szükségesnek tartja a közép- és felsőfokú oktatás javítását a szakmai igények és javaslatok figyelembevételével, hogy javuljanak az elhelyezkedési lehetőségek.

A törzsanyag harmadik részében az MSZÉSZ az alábbiak szerint tesz javaslatot a magyar szállodaipar elmúlt öt évében bekövetkezett visszaesés megállítására, a súlyos pénzügyi helyzet javítására és az ágazat ismételt fenntartható növekedési pályára állítására: -

Szükségesnek tartjuk új turizmus fejlesztési stratégia kidolgozását - a szakmai szervezetek bevonásával. Legfontosabb célunk az legyen, hogy az ágazat potenciáljának kihasználása érdekében jelentős vendégéjszaka növekedés valósuljon meg. Az új turizmus stratégia tárgyilagosan és valósan vegye figyelembe országunk meglévő turisztikai adottságait és a megfelelő szabályozási feltételek megteremtésével teremtse meg a fenntartható turizmus feltételeit. Az új turizmus törvény az új turizmus stratégiával összhangban készüljön el – minél hamarabb.

- A kereslet élénkítésének szükségessége – belföldön és külföldön egyaránt. A belföldi kereslet élénkítésére javaslatunk, hogy megfelelő marketinggel folyamatosan támogatni kell a SZÉP kártya előnyeinek megismertetését a munkaadók, s felhasználásának módját, technikáját a munkavállalók, kártyatulajdonosok körében. Fontosnak tartjuk, hogy ne történjen olyan állami szabályozó változás, amely más cafetéria eszközök – elsősorban az Erzsébet utalvány - felhasználási körének bővítésével, könnyítésével hátrányos helyzetbe hozza a SZÉP kártyát, aminek következtében annak forgalma csökkenhet. Fontos az is, hogy a SZÉP kártya felhasználása csak az eredeti funkcióiban (szálláshely, klasszikus vendéglátás és szabadidős pihenés) legyen lehetséges és az elfogadóhelyek köre ne híguljon fel.

A külföldi kereslet élénkítésére javaslatunk az MT ZRT és a TDM szervezetek marketing költségvetési forrásainak emelése, s olyan jogi szabályozás / Turizmus törvény /, amely garantálja azok rendszeres és folyamatos biztosítását, s azt, hogy ezeket más célra ne tudják felhasználni.

Budapesten annak a megállapodásnak az érvényesítése, hogy a kerületek által beszedett IFA megfelelő hányada – az állami költségvetési támogatással együtt – átadásra kerüljön marketing célú felhasználásra az MT ZRT, illetve a Főváros részére. Javasoljuk annak megfontolását is, hogy – más EU tagországok mintájára – Magyarország is folyamodjon EU – s forrásokért nemzetközi marketingjének erősítésére

- Új szállodai fejlesztéspolitika szükséges. Javasoljuk, hogy új magyarországi szállodák létesítésére a következő években állami támogatást, EU forrást szelektíven - alapos piaci elemzés, tényadatokon nyugvó jövedelmezőségi számítás alapján - csak kivételes esetekben biztosítsanak. Új szállodai kapacitások helyett nemzetközi vonzóképességű turisztikai attrakciók fejlesztését kell támogatni, melyek a jelenleginél fizetőképesebb, új vendégkört hoznak. Emellett támogatásra javasoljuk a meglevő szállodák felújítását / teljes, vagy részleges rekonstrukciót, modernizálást, fürdőszobák, vendégszobák felújítását, a bútorok cseréjét, energiatakarékossági rendszerek, szélessávú internet létesítését /, minőségjavítását, szolgáltatásainak bővítését.

- Budapest turizmusának kiemelt fejlesztése. Javasoljuk külön, hosszú távú turizmus fejlesztési stratégia kidolgozását Budapestre. Kívánatos, hogy a főváros infrastrukturális fejlesztéseinél – Duna partok eddigiektől eltérő, komplex fejlesztése, „múzeumi negyed” stb. – vegyék figyelembe a turizmus szempontjait, a koncepciók, a részletek kidolgozásába vonják be a turizmus mértékadó szakmai szervezeteit, képviselőit.

A fenti folyamatban levő beruházások mellett ismét felhívjuk a figyelmet egy nagy kapacitású – 4.000 – 6.000 fős – kongresszusi központ megépítésének szükségességére, jelentőségére.

Köztudott, hogy Budapest igen népszerű helyszín kongresszusok, konferenciák, un. MICE rendezvények lebonyolítására. Fővárosunk minden adottsággal – páratlan panoráma, történelmi épületek, kulturális hagyományok, világörökségi helyszínek, megfelelő kapacitású és kategóriájú szállodák, világszínvonalú repülőtér, szakértelem stb. - rendelkezik nagy volumenű nemzetközi rendezvények lebonyolítására. Az évek óta javasolt nagy befogadóképességű kongresszusi központ megépítése a meglevő kapacitások jobb kihasználását segítené elő, jelentősen növelné a magas költőképességű vendégek arányát Budapesten, s így foglalkoztatás, adóbevételek szempontjából is nagyot lendítene a fejlődésben.

- MALÉV csődje, s annak hatása. A magyar gazdaság, a magyar turizmus eminens érdeke, hogy a Liszt Ferenc repülőtérnek minél több külföldi célállomással legyen légi kapcsolata, minél több légitársaság használja annak szolgáltatásait, s ennek eredményeként az egész világról könnyen tudjanak, minél többen ide utazni és utasforgalma növekedjék. Ennek elősegítésére az MT ZRT bevonásával, s egyéb eszközökkel támogatni szükséges a légi kapcsolatok bővülését, a Liszt 6 Ferenc repülőtér tevékenységének sikeres működését, hogy a korábban tervezett – de időközben leállított - repülőtéri beruházások megvalósításával tovább bővüljön, korszerűsödjön Magyarország első légikikötője.

- Kiemelt regionális repülőtereink támogatása. Az egyes régiók Önkormányzatainak, szolgáltatóinak, az MT ZRT – nek a további összefogása szükséges, hogy a külföldi vendégforgalom növelése érdekében fenntartható módon tudjanak működni a vidéki repülőterek. Ez jelenti olyan vonzó szolgáltatási csomagok összeállítását, amelyek alapján egyes légitársaságok nemzetközi járatokat indítanak. Emellett szükséges az induló járatok marketing támogatása. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az állam milyen eszközökkel / határőrség, vámőrség működtetésének díjmentes biztosítása stb. / tudná segíteni a regionális repülőterek beindítását, majd a fenntartható működésüket.

- Új kihívások a szállodák számára a marketing és értékesítés területén. Erősíteni kell a szállodások szakmai tudását, hogy olyan honlapot hozzanak létre, s magas szakmai színvonalon működtessenek, hogy ezzel versenyképesek tudjanak lenni az önálló szobafoglalási portálokkal. Az MSZÉSZ Közgyűlésein, szakmai rendezvényein évek óta folytat e téren is szakmai képzést. Emellett régiónként, üdülő és gyógyhelyenként a szolgáltatók összefogásával non profit alapon működő az adott terület turisztikai értékeit, szolgáltatásait bemutató portálok létrehozása és működtetése szükséges, amelyeken szállodai szobafoglalásokat, különféle szolgáltatásokat is meg lehet rendelni. Ugyanezt szükséges lenne létrehozni az MT ZRT közreműködésével országos szinten is. Javasoljuk egy olyan jogi szabályozás bevezetésének megfontolását, hogy a szobafoglalási portálok szálláskínálatukban az érvényes szabályozásnak megfelelő elnevezésekkel, szimbólumokkal, összhangban azok működési engedélyével / az egyes szálláshely típusokra elfogadott nemzeti védjegy szerint / szerepeltessék a különféle szálláshelyeket.

- ÁFA-csökkentése a szállodaiparban és a vendéglátásban - az MSZÉSZ legrégebbi és legfontosabb javaslata. A magyarországi szállodai vállalkozások egyik legnagyobb problémája – a kínálat fejlődésétől elmaradó mértékű, s főleg alacsony fizetőképességű vendégekből álló kereslet mellett – az ágazatot terhelő nagyszámú, s helyenként nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas adó. Ezek közül különösen nagy terhet jelent az ÁFA, amely hazánkban a szobakiadásnál 18 %, a vendéglátásnál, egyéb szolgáltatásoknál / wellness szolgáltatások, terembér, rendezvénytechnika, sportszerek kölcsönzése, parkolás stb. / 27 %, ami a jelenleg már 28 tagú Európai Unióban a legmagasabb. A törzsanyagban részletesen elemezzük, hogy a szállodaipar az egyetlen ágazat, ahol az ÁFA külpiaci versenyképességi tényező és abszurd gyakorlatként exportvámként funkcionál.

Javasoljuk a szállodaipar és vendéglátás teljes adórendszerének felülvizsgálata, az adó mértékek csökkentése, az adórendszer egyszerűsítése. Különösen fontosnak tartjuk – turizmusunk versenyképességének védelme érdekében – a szobakiadás ÁFA szintjének csökkentését, a vendéglátás esetében annak az EU átlaghoz való közelítését.

- IFA mértéke, felhasználása és az állami kiegészítése. Javasoljuk a készülő Turizmus törvényben olyan szabályozás életbe léptetését, ami biztosítja, hogy az Önkormányzatok az IFA–t s annak állami kiegészítését – aminek mértékét normatív alapon javasoljuk megállapítani - turisztikai célokra használják fel. Fontos, hogy Budapest esetében az idegenforgalmi adó meghatározott részét az Önkormányzatok átadják – a Fővárosnak, az MT ZRT–nek turisztikai marketingre. Jó megoldásnak tartanánk, ha az IFA mértékét maximálnák, s az egész országban - Budapesthez hasonlóan – a szállásforgalom százalékában állapítanák meg.

Ez utóbbi megoldással a fizetendő IFA arányos lenne a szoba árral, azaz a magasabb kategóriájú szállodában lakó vendég magasabb adót fizetne. Ugyanakkor a Fővárosban alkalmazott 4 % idegenforgalmi adó mérték is roppant magas, nem fogadható el annál magasabb felső korlát megállapítása.

- Önkormányzati és egyéb adók adók, járulékok: Javaslatunk az építményadó maximalizálása, az iparűzési adó mértékének, továbbá a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításánál foglalkoztatási követelményként megállapított 5 %-os mérték csökkentése a szállodaipar sajátosságainak figyelembe vételével. - OEP támogatások – 2006 óta nem változott az OEP kezelések TB támogatása. A Szövetség javasolja ennek felülvizsgálatát és a támogatási összegek időarányos, inflációt követő emelését. - Hitelfeltételek javítása. Javasoljuk a szállodák hitelfelvételi lehetőségeinek javítását, az elmúlt években szállodafejlesztésekhez felvett devizahitelek kedvezményes forint hitelekkel való kiváltásának elősegítését

- Egyéb témák. A 2012 – 2013 – ban több olyan állami intézkedés történt, melyek a szállodaiparra, vendéglátásra pénzügyileg hátrányosak, s melyeknél a negatív hatást még pontosan nem számszerűsíthető: pénztárgép csere. tranzakciós adó, bankadó, e-útdíj bevezetése, minimál bér, egyéb adók (telekommunikációs adók, „kocsma adó”). Fontosnak tartjuk ezeket helyzetértékelésünkben is nevesíteni, hiszen a következő év(ek)ben ezek tovább rontják a hazai szállodaipar jövedelmezőségét.

A törzsanyag megállapításait részletes számításokkal 20 db melléklet támasztja alá illetve indokolja – a HOTREC, a KSH, az STR adatgyűjtése és publikációi alapján illetve saját adatgyűjtések és szakértőink elemzésének eredményeképpen. A teljes anyag a kapcsolódó fájlok menüpontból teljes terjedelmében letölthető. 

 

hirdetés

Letölthető fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint megszavazzák a VII. kerületi lakók, hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig lehessenek nyitva a kerületben?

Kiadónk társoldalai