hirdetés
hirdetés

„Akkor jut eszükbe Budapest, amikor Londonra, Párizsra nincsen pénzük”

A november 26-án, a Hilton Budapest Hotelben, a Diplomacy&Trade Conferences által megrendezett MeetingPlaceBudapest konferencián a hivatásturizmus szakemberei egymásnak panaszkodtak. Az NGM és a Főváros illetékesei idő előtt távoztak. A nagy befogadóképességű kongresszusi központra pedig még várhatunk.

hirdetés

Sajnos a Főváros és az NGM a panelbeszélgetésre sem maradt, így érdemi vita sem alakult ki. Holott régóta vissza nem tért alkalom volt az esemény, mint azt a moderátor szerepét vállaló dr. Faragó Hilda egyetemi docenstől megtudtuk. Legutóbb 2001-ben rendeztek hasonló konferenciát, de szerinte a jövőről most értekeztek először.

Fehér folt és Bazár

Szalay-Bobrovniczky Alexandra, fotó: Harangozó Dávid
A sort a főpolgármester-helyettes Szalay-Bobrovniczky Alexandra, az esemény fővédnöke nyitotta kicsit tördelve a kezét mondván, hogy hiányzik a megfelelő állami és fővárosi fellépés. Pedig a számok impozánsak, még akkor is ha „piaci viszonyok alakítják”. Kiemelte Budapest kedvező ár-érték arányát, a hozzáértő szakembergárda meglétét, a létesítmények megfelelő felszereltségét. Szerinte azonban Budapest fehér folt, de legalább „nem elcsépelt desztináció”. A kulcs egy Budapest-stratégia lehet, amiről konkrétumokat az idő rövidsége miatt nem tudhattunk meg, és később sem, mivel a főpolgármester-helyettes előadását követően azon nyomban elhagyta a helyszínt. „Nagyon számítok a szakmára” - búcsúzott hallgatóságától.

Dr. Ruszinkó Ádám, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára sok konkrétumot szintén nem hozott tarsolyában. Némi önkritikát azonban ő is megfogalmazott egy tréfás ábrával elismerve hogy a szakma és az államapparátus nem mindig talál egymásra. Örömteli hírként említette az uniós adófizetők pénzéből - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében - turizmusmarketingként új piacok és akár MICE-vendégek elérésére 2018 végéig elkölthető mintegy 9,5 milliárd forintnyi összeget. A pozitívumok közé sorolt olyan új rendezvényhelyszíneket, mint a többször átadott Várkert Bazár, ami a szakma szerint rendezvényszervezésre csak korlátozottan alkalmas. Egyik megkérdezettünk arról tájékoztatott, hogy az elmondása szerint alkalmanként 1,5 millió plusz áfát számlázó intézménybe nekik kell vinni a cateringet, technikát, takarítást. Ha mindez egyáltalán befér a Rácsai Ágnes által is idézett 3 darab, egyenként két méter széles ajtón.

„Van dolgunk a területtel”

- ismerte el Glázer Tamás, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese. Üdvözölte, hogy a belföldi hivatásturizmus a vidéki helyszínek legnagyobb örömére növekszik, ugyanakkor figyelmeztetett: a nemzetközi konferenciák száma 2014-ben mindössze 0,3%-kal nőtt. „Ez a statisztikai hibahatáron belül van” - fogalmazott. A nemzetköziek átlagos 162 fős létszáma tavaly 17,3%-kal csökkent.

Panel, beszélgetés, fotó: Harangozó Dávid
„Akkor jut eszükbe Budapest, amikor Londonra, Párizsra nem elég a pénzük” - dobta vissza őszinte előadásában az ár-érték arány labdát Rácsai Ágnes, a Microcosmos DMC Kft. tulajdonos-ügyvezetője az eddigre már eltávozott főpolgármester-helyettesnek. Szerinte amíg az olcsóságával tündököl a főváros, addig esélye sincs nagy költségvetésű rendezvényeket elnyerni. „A felsőbb ligához magasabb szolgáltatási színvonal szükségeltetik” - véli. Ehhez szerinte a dolgozói bérek mértékén is el kellene gondolkodnia az érintetteknek. A nem megfizetett és olykor nem megfelelően képzett humán erőforrás dilemmája a konferenciát záró panelbeszélgetésen is felmerült, kiegészítve azzal, hogy aki teheti, inkább külföldre távozik a magasabb fizetés reményében. „Lehet nekünk akármilyen kongresszusi központunk, ha nem lesz, aki kiszolgálja a vendéget!” - vetített elő dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke egy kevésbé szívderítő jövőképet.

Rácsai Ágnes nehezményezte a szakma érdekeit nem teljes mértékben figyelembe vevő, szigorodó közlekedési szabályokat. „Mi várunk a vendégre, nem ő ránk” - utalt a busszal való megközelíthetőség nehézségeire. Szűkülnek a lehetőségek a helyszínkínálatban; míg jól bevált helyek bizonytalan ideig vagy végleg bezárnak (Iparművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria), addig a szakmával való konzultáció nélkül nyílnak újak - utalt a fentebb már említett Várkert Bazárra és a korlátozott befogadóképességű Bálnára. Hasonlóan nem kergetik a szakma szereplőit az asztal körül véleményükért a Liget-projekt esetében - számolt be. Szintén kifogásolta, hogy egyes, állami fenntartású helyszínek esetében a kötelezően választandó catering cég csak igen borsos lelépési díjért engedi át a terepet. Mindeközben a szakma - mint azt Niklai Ákos a panelbeszélgetés során megfogalmazta - úgy érzi, hogy „az NGM nem látja, hogy (a MICE-ban érdekelt, zömében) kis- és középvállalkozások, mit tesznek a desztinációért.” Szerinte a túladóztatott szektorra nagy nyomás nehezedik, hogy még nagyobb mértékben járuljanak hozzá a marketinghez.

Megkésve 

 
A magyar turizmus régi és nem beteljesült álmainak egyike a nagy befogadóképességű kongresszusi központ. Az évtizedek óta a szakma által szorgalmazott és az állam által választási kampányonként megígért központ számára már számos helyszín kijelöltetett és bukott meg. A Syma csarnok lehetett volna az egyik esélyes. Bővítésének önerőből finanszírozott első üteme 2011 májusára megvalósult, de a naggyá váláshoz szükséges második ütem már nem. Az uniós támogatásból és hitelből finanszírozni kívánt fejlesztéshez a Magyar Fejlesztési Bank ajánlatában Szántó András igazgató szerint kitermelhetetlen mértékű kamatot számított volna fel a kölcsönért. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az állam tulajdonát képező, Syma által bérelt Körcsarnok és környékének területen akkor az állam nem adta meg a tulajdonosi hozzájárulást. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból és magántőke bevonásával tervezték 2007-ben megvalósítani a lágymányosi Tüskecsarnokban tervezett kongresszusi központot. 2009 szeptemberében azonban - amikor is a SYMA-csarnok mellé tervezett konferencia-központ megkapta építési engedélyét, a Tüske reményei szertefoszlottak.

„15-18 éve társalgunk egy nagy befogadóképességű kongresszusi központról” - mondta Faragó Hilda, mielőtt átadta volna a szót Guczogi Györgynek, a központ tervezését közbeszerzésen elnyerő Finta és Társa Építész Stúdió vezető tervezőjének, akitől sajnos csak azt nem tudtuk meg, hogy a látványterveken egész pofás, a MÜPA tőszomszédságában tervezett komplexum mikor lesz kész. Az elképzelések szerint 75 ezer négyzetméteres, 4000 fős plenáris és 8000 fős kapacitású szekció termeket magában foglaló központnak azonban egyelőre se költségvetése, se építési engedélye, sem pedig üzemeltetője nincs. Ennek tudatában már értelmet nyernek Glázer Tamás előadását záró azon szavai, melyek szerint 2018-ra legalább a bokrétaünnepet megüljük és 2019-ben megtartjuk az első nagy rendezvényt. Ha ez netán így is lenne, Ganczer Gábor MaReSZ-elnök, a Hungexpo vezérigazgatója szerint már nagyon el vagyunk késve azzal, hogy vendéget hozzunk. A nagy létszámú szövetségi konferenciák helyszíneit évekkel előre lekötik. Szerinte sürgősen dönteni kellene a központ ügyében, különben üres hodályként áll majd az egész épület. 

„Egy ötemeletes polcon hol helyeznék el a magyarországi hivatásturizmust?” - szegezte utolsó kérdését Faragó Hilda a panelbeszélgetés résztvevőinek. Bár hármasnál jobb helyezés nem született, de a hat résztvevő fele bízik a pozitív elmozdulásban.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai