Novemberben országszerte Márton-napi vigasságok, újborünnepek, lakomák veszik kezdetüket. A hónap kiemelt régiójában, a Közép-Dunántúlon, november 10–11-én Neszmélyen a Márton-napi Vigadalom ad ízelítőt a régió finom boraiból és helyi ételeiből. A neszmélyi történelmi borvidék népi hagyományaira alapozva Neszmély Község Önkormányzata, a Hilltop Neszmély Rt., valamint a Duna Eurorégió közösen rendezi ezt a fesztivált. A régióban meghirdetett receptverseny nyertesének kihirdetésére is ezen a hétvégén kerül sor. A borünnep több helyszínen, a Millecentenárium Parkban, a Hilltop borászatban, a Szöllősi-pincészetben, valamint a neszmélyi pincesoron zajlik. A programok résztvevői megismerkedhetnek a neszmélyi borvidék szőlőművelésének történetével, tanúi lehetnek a királyi borvidék borlovagrendjének alapításának és az első borlovagok avatásának. Az érdeklődő amatőrök közben a neszmélyi kis és nagy pincék kínálatát kóstolhatják végig a Mindennapok bora program keretében. A borhoz kötődő kulturális műsorok (bordalok, magyar nóták, népi játékok) gazdagítják a választékot; előadják a Dionüszosztól az Eucharisztiáig táncjátékot, amely a pogány ünnepektől a keresztény ünnepekig dolgozza fel a bor misztériumát. Mindkét napon nagy szerepet kapnak a Márton-napi finomságok. Helyi specialitásként a neszmélyi pecsenye számít feledhetetlen gasztronómiai ínyencségnek, de a kemencés ételek bemutatóján megkóstolhatjuk a vidék jellegzetességét, a sült libafertályt (likprádli) és a mencirétest. A kétnapos rendezvényt pedig hegyen-völgyön lakodalom – Márton-lagzi – zárja.

A régió borútjain

Négy történelmi borvidéken termelik a bódító nedűt a Közép-dunántúli régióban. Neszmély, az ászár-neszmélyi borvidék egyik kiemelkedő települése kezdeményezésére több szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó szakember fogott össze, hogy megalapítsák a neszmélyi Mátyás király borutat. A borút célja, hogy a borvidék jó hírét növeljék, és megőrizzék Európán belül sajátos szőlészeti, borászati értékeiket. Annak érdekében, hogy növekedjék a bel- és külföldi turizmus, a Nyitrai Királyi Borút Társasággal együtt létrehozták a Királyi Borutakat, amelynek tagjai közös rendezvényeket szerveznek és összehangolják programjaikat.

Az Etyeki borvidéken könnyű fehérborokat termesztenek, köztük a híres Törley pezsgő alapanyagát is. A manapság Etyeken működő csaknem ötszáz borospince két helyen is védett pincesort alkot. A szeptemberi „Kezes-lábos fesztiválra” sokan érkeznek minden évben. Ezen hungarikumnak számító termékek előállítói kínálják portékáikat: sajtosok, pékek, húsárusok, lekvárfőzők, méztermelők, dűlőszelektált borok és házi sörök készítői.

A móri borvidék testes borát, a híres ezerjót talán mindenki kóstolta már. Móron a bornapok rendezésének hagyománya 1936-ig nyúlik vissza. A szüreti felvonulás, a népművészeti kirakodóvásár és egyéb rendezvények sűrűjében megpihenhetünk az Öreg Prés étteremben, amelynek helységeit tájjellegű, főként sváb népművészeti tárgyakkal rendezték be. Itt biztosan kapunk borlevest kwirzedlivel, amely a móri kistérség jellegzetes étele. A kwirzedli magyar neve borba mártogató lehetne, ugyanis ez a lukacsos szerkezetű, piskótaszerű sütemény lényege a mártogatás. A svábok általában kevés alapanyagból, egyszerűen készítették tápláló és laktató ételeiket, az orjalevest, az izzasztott káposztát vagy a már említett borlevest kwirzedlivel. Az ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a XIX. századi filoxériajárványt követően lett a móri borvidék legjelentősebb szőlőfajtája. Az ezerjó kemény, későn érő borfajta – a móri borok magas savtartalmuknak köszönhetően egyébként is férfias karakterű borok, amelyek a szüretet követő harmadik évben érik el egyedi, karakteres ízüket.

Különleges helyszínek

A tatai vár és az Eszterházy sétány környékén minden év őszén az öreg-tavi Nagy Halászaton a rendezvényre látogatók képet kaphatnak a halászat kultúrájáról. A halételek népszerűsítése mellett a magyar halfőzőbajnokság győzteseinek különleges étkei is terítékre kerülnek. Reggel hálóvetéssel kezdődik a nap, délben már megehetik és megvehetik az Öreg-tónál kifogott halat s az abból készült ételkülönlegességeket.

Az abai kistérségben található Gorsium feleleveníti a római kori Pannónia kultúráját, gasztronómiáját. Minden év áprilisának végétől május elejéig Gorsiumban tavaszköszöntő ünnepet, Floraliát tartanak. Színházi előadásokat, gladiátorjátékokat rendeznek, mellettük virágvásár, mediterrán növények és fűszerek árusítása is színesíti a programot. A gasztronómiai csúcspont a római lakomasátor, amelyben Apicius, az első római szakácskönyvet megalkotó ínyenc korabeli receptjei alapján készült ételeket kóstolgathatnak a vendégek. A híres mézes bort külön e célra készített korhű borkupából kínálják a tunikás felszolgálók.

A római hagyományokra utal vissza Herenden a porcelánmanufaktúra Apiciusról elnevezett étterme is. Itt – magától értetődően – kizárólag herendi étkészletekkel terítenek, mégpedig minden asztalnál más és más mintájúval (Viktória, Rothschild, Apponyi). A terítékek összértéke közel 100 millió forint. Apicius receptjei szerint sok aszalt gyümölcsöt, olívabogyót, mediterrán fűszereket használnak a fogások elkészítéséhez.

Agostyánban, Ágostonligeten (Tata mellett) középkori fogadó működik. Ezen a helyen a régészek egy elpusztult középkori falu (Kovácsi) alapjait ásták ki. Egy 1993-ban létrejött alapítvány lelkes tagjai elhatározták, hogy felépítik a középkori település egy részletét. Az ökofaluban elsőnek a fogadó készült el. Odabent gyertyák világítanak, kecskebőrökön lehet ülni és nyitott tűzhelyen főzött ételeket kanalazni. Őseink egyik kedves étele a kutatók szerint valószínűleg a tárkonyos kecskehúsleves volt. A sült húsokhoz borszószt kínáltak, a lepénykenyereket mézzel ízesített lekvárszerűséggel ették.

A komáromi Monostori-erődben július első hétvégéjén péknapokat tartanak. A bemutató nem szokványos, inkább időutazásra emlékeztet. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kenyérsütés és a pékszakma fejlődésének fontosabb állomásaival.

A dunaújvárosi kistérségben találjuk Nagykarácsonyt. A magyar Mikulás otthonában 1992 óta advent első vasárnapján megnyitják a „szeretetpostát”. A településen téli rendezvénysorozatot szerveznek; a feltálalt karácsonyi népi ételeik közül legismertebb a gyümölcsös, mákos guba.

Csodás pálinkák Agárdról

Az ízek harmóniáját a különleges, gyümölcsös ízvilágáról híres agárdi pálinkával is teljessé tehetjük. A cég 70 millió forintos beruházással látogatóközpontot épített, ahol a látogatók megismerhetik a prémiumpálinkák készítésének és fogyasztásának „kulisszatitkait”. A központ modern felszereléseinek köszönhetően konferenciák, összejövetelek, klubnapok, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas. A Pálinkafőzde két termékcsaládot kínál: A „Premium” kategória a különleges alapanyagokból készült pálinkáké: cigánymeggy, birs, kökény, vadszeder, a „Miraculum” családhoz tartoznak a hagyományos ízek: a kajszibarack, a szilva, a muskotályos szőlő, a körte és az érlelt almapálinka.