Az ásványvizet nem kell tisztítani

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács közzétette legfrissebb adatait, amelyből kiderül: Magyarországon 2010-ben – az előző évi 110 literhez képest alig változott, azaz – 109 liter volt az egy főre jutó ásványvízfogyasztás. Egyúttal a fogyasztók és az ásványvízgyártó cégek védelmében a szervezet fel kíván lépni azok ellen, akik a víztisztító berendezések értékesítése során téves információkat terjesztenek, illetve valótlanul állítják, hogy kizárólag a „desztillált” vagy a fordított ozmózis elvén kezelt víz egészséges. A szövetség meggyőződése szerint a magyarországi ásványvizeket nem szabad a napjainkban divatossá vált víztisztító készülékkel kezelni, mert ásványvizeink eredendően tiszták, egészségesek, és az eljárás során éppen a legértékesebb ásványi anyagokat vonják ki belőlük, ami hiánybetegségekhez, kirívó esetben halálhoz vezethet. A szövetség elsődlegesnek tartja a magyar ásványvizek hazai és nemzetközi jó hírnevének megőrzését és a fogyasztók megfelelő és korrekt tájékoztatását.

A magyarok is kénytelenek lesznek változtatni nyaralási szokásaikon - elérkezett az északi utak kora?
Mire számíthatnak a magyar turisták Németországban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Czeiszing Miklóssal -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetőjétől!

2024. március 21. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács a fogyasztók és az ásványvízgyártó cégek védelmében fellép azok ellen, akik a víztisztító berendezések értékesítése érdekében téves információkat terjesztenek, így keltve rossz hírét a kiváló hazai ásványvizeknek. Ezek a cégek üzletüket arra az elméletre alapozzák, miszerint kizárólag a „desztillált” vagy a fordított ozmózis elvén kezelt víz egészséges. Állításuk igazolására a készülékforgalmazó ügynökök gyakran félrevezető kísérleteket mutatnak be leendő vevőiknek, hogy azt bizonyítsák: az ásványvizek „szennyeződéseket” tartalmaznak. Ilyenkor valójában az történik, hogy a vízből elektrolízissel kiválasztják a benne oldott ásványi anyagokat, amelyek a természetellenes manipuláció hatására sötét, barnás üledékként jelennek meg a folyadékban. Ugyanezt a kísérletet a tisztított vízen elvégezve természetesen nem csapódik ki semmi, hiszen abban már semmiféle ásványi anyag és nyomelem nem található. Ezzel a víztisztítót forgalmazók azt a valótlan következtetést sugalmazzák, hogy míg a tisztított víz tökéletesen tiszta, az ásványvizek szennyezettek.

A valóság ezzel szemben az, hogy az ásványvizek eredendően tiszták, a bennük jelen lévő ásványi anyagok és esszenciális nyomelemek nem szennyező anyagok, hanem az alapvető életműködésekhez nélkülözhetetlen összetevők, amelyek előállítására szervezetünk önállóan nem képes. Ha az ásványvízből ezeket eltávolítjuk, úgy járunk, mintha kivonnánk a narancsléből a C-vitamint, a legfőbb értéket. Az ásványvizeket ilyen módon tisztítani ezért felesleges és az egészségre egyenesen káros.

Közismert, hogy a desztillált vagy fordított ozmózissal kezelt víz huzamosabb ideig történő fogyasztása esetén az esszenciális nyomelemek (Co, Cr, Cu, Fe, Se, stb.) hiánya miatt hiánybetegségek, zavarok léphetnek fel a szervezet működésében. Míg ha nagyobb mennyiséget fogyasztunk rövid idő alatt, a létfontosságú ionok (pl. Na, Ca, Mg, K) fokozott kiürülése miatt izomgörcsök, idegrendszeri zavarok, súlyosabb esetben akár kóma is kialakulhat. A víztisztító készülékkel kezelt vizek gyakran baktériummal fertőzöttek, mivel a készülékek körültekintő karbantartásához szükséges ismeretekkel a legtöbb vevő nem rendelkezik. Az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) 2009-ben végzett vizsgálata is igazolta, hogy nyolc – különböző típusú víztisztító berendezéssel kezelt – vízmintából hétben a baktériumok száma meghaladta az egészségügyi határértéket.

Bár forgalmazói manapság minden háztartásba ajánlják, a víztisztító készülékeket eredetileg egészen más célokra fejlesztették ki: háborús területeken, ahol csak szennyezett víz volt elérhető, ezekkel az eszközökkel ihatóvá tudták tenni a vizet a katonák számára. Napjainkban elsősorban a fúrt kutas, vidéki környezetben tehetnek jó szolgálatot, ahol valóban szükséges lehet a gyakorta szennyezett víz tisztítása.

A természetes ásványvizek ma a Földön fellelhető legtisztább élelmiszerek közé tartoznak, kiváló minőségüket és tisztaságukat éppen annak köszönhetik, hogy manipulációtól mentesek. Az ásványvíz a földalatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik, termelését szigorú előírások szabályozzák. Az egyes források, kutak hatóságilag elismertek, a termékek minősége pedig folyamatosan ellenőrzött.

2010-ben hazánkban a palackos kiszerelésű ásványvízből 1 087 millió liter, a ballonos kiszerelésűből 22 millió liter fogyott. Az ásványvíz fajták megoszlása szénsav-tartalom szerint a következőképpen alakult: szénsavas ásványvíz 57%, enyhén szénsavas ásványvíz 6%, szénsavmentes ásványvíz 37%.

A Magyarországon elfogyasztott palackozott vizek 93%-a ásványvíz, 5,9%-a forrásvíz, 0,1%-a gyógyvíz, 0,9%-a ízesített ásvány- és forrásvíz alapú ital.

A víztisztításra „szakosodott” cégek motivációs hátterében legtöbbször üzleti érdekek dominálnak: egy-egy általuk kínált berendezés többszázezer forintba is kerülhet, a vízből kivont, az élő szervezet számára szükséges elemeket pedig táplálék-kiegészítő kapszulákkal és pezsgőtablettákkal javasolják pótolni. Azon túl, hogy tevékenységükkel negatív színben tűntetik fel az ásványvízmárkákat, valótlanságokat állítanak és megtévesztik a fogyasztókat.

Az Ásványvíz Szövetség felhívja mindenki figyelmét, hogy eljárást ezen cégek ellen minden esetben az érintett cég indíthat! Nyugat-Európában a fenti elven működő víztisztítók már kiszorultak a piacról, a hazai terjesztőkkel ellentétben ott valóban olyan berendezéseket kínálnak, amelyek csapra szerelhetők, és csupán a tartósítószert, vegyszert (pl. klórt) szűrik ki a csapvízből.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.