hirdetés
hirdetés

Szász-Anhalt, Türingia, Szászország

Az ismeretlen kelet

Húsz éve, hogy a berlini fal és a két világrendszert kettészelő vasfüggöny leomlott. Az eltelt két évtized alatt Németország keleti államai jelentős idegenforgalmi pozíciót szereztek maguknak odahaza, bár a magyaroknak újra fel kell fedezniük őket.
hirdetés

A Német Turisztikai Hivatal (DZT) 2009-ben is kiemelt szerepet szán a keletnémet tartományoknak. Szükségük is van az erős marketingre, amint Ernst Hinsken, a német szövetségi kormány turisztikai biztosa GTM-en kifejtette: a nyugatnémetek közel fele még életében nem járt az új államokban. A külföld számára még inkább akad felfedeznivaló Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt, Szászország és Türingia szövetségi államokban. Németország keleti államaiban a fal leomlása óta eltelt két évtizedben az infrastruktúra is gyorsan fejlődött, azonban a keleti államok az ország 2008-as 56,5 millió külföldi vendégéjszakájából Berlint leszámítva alig több mint 4 millióval részesednek. Ez nagyjából feleannyi, mint ahány külföldi vendégéjszakát Észak- Rajna-Vesztfáliában regisztráltak 2008-ban.

Szász-Anhalt több települése – Wittenberg, Eisleben – lázasan készül a reformáció 500 éves évfordulójára, meglehet, ez csupán 2017-ben rendezik meg, de már események és a szervezett túrák sorozata közül választhatunk. Idén kiemelkedő jelentőséggel bírnak Szász-Anhaltban a 90 éves Bauhausévforduló eseményei. Az építészetben és a formatervezésben a mai napig meghatározó szerepet játszó, de hazájában tiszavirágéletű Bauhaus-iskolát Walter Gropius eredetileg a türingiai Weimarban alapította, de rövid működés után el kellett hagyniuk az akkor meglehetősen konzervatív ízlésű várost. Így került 1925-ben a mindenekelőtt építészetet, iparművészetet, formatervezést, fényképészetet, de még tipográfiát is oktató Bauhaus az Elba-parti Dessauba. Itt épült a modern építészet egyik, mai napig legmeghatározóbb épülete, maga a Bauhaus, amely ma ismét a művészeti oktatás helyszíne. Az épületet 2. világháborús sérüléseiből 1976- ban állították teljes mértékben helyre. A „Mesterek Házai”, ahol Gropius, valamint a Bauhaus legjelentősebb oktatói laktak családjaikkal, a Bauhaus épületével együtt 1996 óta a Világörökség védettségét élvezik. A Bauhaus mint mozgalom nem sokkal élte túl a nácik hatalomra kerülését, 1932-ben bezáratták a dessaui Bauhaust. Volt, aki néhány évvel később a közeli Buchenwald koncentrációs táborában végezte, de többeknek, így Gropiusnak, valamint a Bauhaus asztalosműhelyét vezető Breuer Marcellnek és a fémműhelyért felelős Moholy-Nagy Lászlónak sikerült az USA-ba emigrálnia. A Bauhaus tevékenységében több más magyar művész is érintett volt. Ezért is lehet érdekes számunkra a 90. évforduló alkalmából rendezett számtalan program; Weimartól Dessaun át Berlinig az állandó Bauhaus-tárlatok mellett számos, Moholy- Nagy művészetét is bemutató időszaki kiállítás tekinthető meg, illetve a Bauhaust bemutató tematikus túrákon vehetünk részt. Wiemarban a 90 éves évforduló alkalmából 15 euróért ún. „Bauhauscard” vásárolható, amellyel az összes, a témához kapcsolódó kiállítást megtekinthetjük.

A Németország kulturális szívének is nevezett Türingia számos szálon kapcsolódik a magyarokhoz; az élete jelentős részét Wartburg várában töltő Árpád-házi Szent Erzsébetnek legalább akkora kultusza él itt, mint hazánkban 2011-ben a weimari központú 200 éves Liszt-évforduló eseményeire Türingia Idegenforgalmi Hivatala reményei szerint sok magyar érkezik majd. További kulturális vonzerőt jelentenek a Weimar jeles lakóinak – Goethe és Schiller – munkásságát és életét bemutató tárlatok. A szövetségi állam fővárosa, a több mint 1200 éves Erfurt 1392-ben alapított egyetemén az egyik leghíresebb diák maga Luther volt, így itt is nagy kultusza van az Újszövetséget lefordító reformátornak.

A félmilliós szász főváros, Drezda egyik jelképe a Zwinger. A világháború szörnyű pusztítása után az egyik első történelmi épület volt, amelyet köszönhetően a helyiek ragaszkodásának 1965-re újjáépítettek. Két évtizede folyamatosan épülnek a barokk fénykorát idéző épületek a háborúban szétbombázott városközpont sokáig üresen tátongó telkein is, de az eredeti drezdai barokk hangulatot teljesen visszahozni már nem lehet. A háborúban leégett barokk Frauenkirchét az évekig üszkösen roskadozó két falmaradványból 2005-re a kupola tetejéig felépítették. Világszerte 100 millió eurót adtak össze az emberek, főleg az USA-ból, illetve Nagy-Britanniából, így kapta a templom nem hivatalosan a „Megbékélés Temploma” nevet.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai