Beutaztatók szövetsége: aktív első fél év

A tavalyi év novemberében megalakult Magyar Beutaztatók Szövetsége (Mabeusz) rendületlenül halad előre céljai elérése érdekében. A szervezet eddigi eredményeiről Rácsai Ágnest, a szervezet elnökét, a Microcosmos Utazási Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Lassan fél éve létezik a szervezet, milyen a fogadtatás?

Igen pozitív, mindenhol örömmel fogadtak minket. Felvettük a kapcsolatot a Maresszel és a szállodaszövetséggel, velük nagyon sok a kapcsolódási pontunk. Úgy érzem, a szakpolitika is komolyan vesz minket, de van, ahol az illetékesekre még „rá kell erőltetnünk” magunkat. Mivel még új a szervezetünk, ezen nem sértődünk meg. A marketingszervezetekkel – BTSZK, MT Zrt., – a legélőbb a kapcsolatunk. Ők látják, érzik, hogy adott kapacitásukat bőven ki lehet terjeszteni, ha felhasználják a mieinket is. Folyamatos párbeszédet folytatunk az MT Zrt-vel, havonta találkozunk Horváth Gergellyel, a tanácsadó testületben magam is ott ülök. A Kongresszusi Irodával szintén szoros együttműködésben dolgozunk, és így alkalmunk nyílt véleményezni a Budapest Meetings promóciót még a kialakítás alatt. Mindenki örül, hogy valami történik.

Nagy érdeklődéssel várjuk az új külképviselők kiválasztását, ők sokat segíthetnek abban, hogy desztinációnk bekerüljön a küldőpiac köztudatába. Találkoztunk a BTSZK vezetőségével is; fontosak vagyunk egymás számára, hiszen tagjaink zömében Budapestet értékesítik. Örömmel hallottuk, hogy kialakítás alatt van egy kongresszusi Budapest-kártya, megtettük javaslatainkat ebben a témában is: fontosnak tartanánk, hogy a BKV-járatok mellett kedvezményt biztosítson taxira, jobb belvárosi éttermekben, szórakozóhelyeken, rövidebb programokon. A BTSZK-nak fontos lenne, hogy új, más statisztikai adatokat kapjon, mint amelyek eddig rendelkezésre álltak, ezen a területen is szeretnénk támogatni munkájukat, amellyel egyben a beutaztató irodák tevékenységét árnyaltabban tudnánk bemutatni és számokkal is alátámasztani, illetve kimutatni, hogy a Budapestre szervezetten beutazó turista mennyit időzik Budapesten, illetve Budapesten kívül.

Megkerülhetetlen a kérdés: hányadán állnak a MUISZ-szal?

Nem kívánunk a MUISZ ellenfelei lenni, számos területen biztos vagyok az együttműködésben, ugyanakkor úgy gondoltuk, a beutaztatást önálló ágazatként, szakmaként, külön jelenítjük meg.

Lázas munka folyt az eltelt idő alatt?

Ellentétben más szakmai szervezetekkel, ahol az elnökség aktív, a tagság passzív, legfeljebb eljár a közgyűlésekre, mi olyan demokratikus szervezet vagyunk, amelyben a szervezet minden tagja aktív. Olyan tagokat várunk szervezetünkbe, akik tenni akarnak és tesznek is a beutaztatásért.

A Mabeuszon belül öt munkacsoport: marketing, szállodai, pénzügyi, politikai és biztosítási működik; ezek az induláskor meghatározott legfontosabb területek. A munkacsoportokban mindenki teszi a dolgát, egy fő akár több munkacsoportban is vállalhat szerepet – ha bírja.

Milyen sikereket értek el a munkacsoportok?

Múlt szerdán tartottunk gyűlést, eddigre a biztosítási munkacsoport szinte elvégezte feladatát.

Célja a beutaztatók felelősségbiztosításának megoldása volt. Cél és felvételi követelmény, hogy minden tagunk rendelkezzen tevékenységi felelősségbiztosítással, amelyhez meg kellett találni a megfelelő biztosítót és terméket. A külföldi partnereink egyre inkább elvárják, hogy rendelkezzünk felelősségbiztosítással, sőt ennek megléte mutatja egy-egy cég komolyságát is, de a magyar piacon eddig nem létezett ránk szabott termék. Az Aegon Biztosítónál találtunk értő fülekre, meghallgattak, és hajlandóak is voltak módosításokat tenni korábbi konstrukcióikban, hogy a beutaztatókra jobban alkalmazható csomag jöhessen létre.

Hogyan vélekednek a tagok a biztosítás szervezeten belüli kötelezővé tételéről?

A többség úgy látja, hogy erre áldozni kell.

Három biztosítási kategóriát dolgoztunk ki a biztosítóval, a kártérítés összegének függvényében az éves díj úgy 100-250 ezer forint között lehet, ez nem rettentően nagy tétel. Mindenkinek végig kell gondolnia, milyen problémák adódhatnak, és annak milyen következményei lehetnek az utaztatóra nézve. Az alvállalkozóinkat nem mindig tudjuk biztosítás szerint megválasztani, ezért lényeges, hogy mi rendelkezzünk olyan biztosítással, amely az alvállalkozókat is lefedi. Mi ugyan közvetítünk, kárt nem igen okozhatunk, ugyanakkor mondjuk egy kerékpárkölcsönző cég igen, ha semmilyen biztosítással nem rendelkezik. Számukra nem kötelező a biztosítás, velünk meg aláíratnak mindenféle papírt, hogy ha a bringában kárt okoz valamely vendégünk, akkor ez ennyibe és ennyibe kerül majd nekünk.

Ha viszont ugyanezt a kölcsönzőt megkérdezem, mi történik, ha rossz a fék, a vendég nem tud megállni, és a busz alá kerül, arra azt a választ kaptam, hogy a fék nem romlik el. Na ilyen esetekben jól jöhet a felelősségbiztosítás.

Másik sikerünk a biztosításban, hogy Magyarországon eddig nem lehetett extrém sportoknak számító aktivitásokra, külföldiekre biztosítást kötni, azonban a megalakulásunkat követően az EUB biztosító magától jelentkezett, és állt elő egy egyebek között kajakozásra, sárkányhajózásra, canopy-pályára szóló termékkel. Persze a repüléssel összefüggő tevékenységek itt is ki vannak zárva a káresemények köréből.

Mit tudunk a többi munkacsoport tevékenységéről?

Sokat dolgoztak a szállodaiak is. Felmérték, milyen szerepet töltenek be ma a beutaztatók a szállodáknál, főleg az ötcsillagos szállodáknál értékesítés-árbevétel tekintetében. Azt hittük, nagyobb forgalmat hozunk a szállodáknak, mint ahogy az a beszélgetésekből kiderült. Az internet térnyerése óta a foglalások 10-15%-a történik rajtunk keresztül. Egyes szállodák utazásiiroda- barátok, de vannak, akik nem, jutalékot nem adnak, maradnak a direkt értékesítésnél. Míg a hotelnek magát kell eladnia, addig mi, beutaztatók Magyarországot/Budapestet mint úti célt értékesítjük, ezen belül pedig gyakorlatilag mindegy, hol alszik a vendég. Lényeg, hogy Magyarországot válassza, és jól érezze magát.

Az adott szállodával meglévő üzleti kapcsolat rendkívül fontos, de nem ez határozza meg elsődlegesen, hogy melyik szállodát ajánljuk, hiszen nekünk azt kell szem előtt tartanunk, hogy mi lesz a vendégnek a legjobb. Próbálnak a kollégák egyeztetni az érdekütközések elsimítása végett is. A szállodák a szálláson túl szintén próbálnak egyéb szolgáltatásokat kínálni, például outside cateringet. Ezt viszont mi, beutaztatók szeretnénk a kezünkben tartani, hisszük, hogy a szállodán kívüli szolgáltatások területén mi vagyunk igazán otthon! Megkezdi működését a termékfejlesztési munkacsoport is; szükségünk van új termékekre, ezek maguktól nem jönnek létre. Ha mégis, akkor a szervezett turizmusra általában kevésbé alkalmasak, ugyanakkor egyéni turistákra szabott termékekre számos jó példa akad.

Nagy örömünkre egyre több szolgáltató veszi fel velünk a kapcsolatot.

Említette a politikai szféra reagálását a szervezetre. Ezen a területen mit tehet az illetékes munkacsoport?

Itt szeretnénk előrelépni, ezzel komolyan kell foglalkozni. Szeretnénk részt venni a készülőben lévő turizmustörvény előkészítésében, véleményezni és befolyásolni egyéb, minket is érintő jogszabályokat, vagy módosításukat elérni.

Itt van például a zenés-táncos rendezvények működését szabályozó törvény, amelyet nem miattunk fogalmaztak meg, de minket is érint.

Ennek módosítása érdekében a Maresz már szót emelt, támogatjuk őket. A kamarákkal is kapcsolatot szeretnénk teremteni, hiszen ha megvalósul a kötelező kamarai tagság, bőven lesznek közös pontjaink. De ide venném a repülőtérrel kapcsolatos problémákat is.

Mi a probléma arrafelé?

Nem sok, csak az utasok ki- és beszállítása! Jelenleg az érkezési szintre csak engedéllyel lehet behajtani. Néhány buszos cég rendelkezik ugyan engedéllyel korlátozott számban, de lássanak csodát: mire is jó ez? Arra, hogy a légitársaság személyzetét felvegye, és nem arra, hogy a Budapestre érkező, repülőtéri illetéket fizető, magas átlagköltéssel rendelkező szervezetten beutazó turistát. Miért csak a beutaztató aggódik amiatt, hogy az utasa hogyan jut be a városba? A légitársaságot és a repteret, amelynek kifizetik az illetéket, miért nem érdekli az utas? A személyzet nem sétál le a buszparkolóba, a turistának meg nyomjunk a kezébe egy távcsövet, hogy tessék, nézzen bele, ott van lent a busz a parkolóban, gyalogoljon oda?! Kisbusznak két perce van ki- és bepakolni, nagybusznak ugyanerre öt perce Ferihegyen, de csak és kizárólag az elutazási szinten! Bízom benne, hogy ez a tarthatatlan helyzet csupán az uniós elnökség végéig tart majd, és az illetékesek belátják a helyzet teljes lehetetlenségét. Áldatlan állapot, a főváros a repülőtérre mutogat: az út az ő kezelésükben van. Feltételezem, hogy a repülőtér vezetői jártak már más repülőtereken, buszoztak is onnan, láttak ellenpéldát. Egyébként, amikor még épült a SkyCourt, arról volt szó, hogy tárgyalások lesznek az utazási irodák képviselőivel, bevonnak minket is, hogy megfelelő körülmények alakulhassanak ki a szervezett be- és kiutaztató irodák számára egyaránt, de hát ez egy tranzitnak szóló terminál lett…

Általában Budapesten nehézkes a vendégek busszal történő mozgatása, ki- és beszállítása.

Ebben ajánlotta fel segítségét a BTSZK, készül egy felmérés a helyzetről. Említhetjük itt a Március 15. teret, a nemzetközi hajóállomást, a várat, Citadellát, Hősök terét és a belvárosi szállodákat egyaránt.

Említette, hogy a felelősségbiztosítás megléte felvételi követelmény. Mit kell még a csatlakozni kívánó beutaztatóknak teljesíteniük?

Ez hosszú lista, de kiemelném, hogy olyan minőségi beutaztatók lehetnek a tagjaink, amelyeket javasolnak meglévő Mabeusz-tagok és jelentős szolgáltatók egyaránt. Pénzügyileg legyenek stabilak, ezt tudják banki kimutatások révén igazolni. Csak Magyarországon bejegyzett és itt adózó cégről lehet szó, valamint megkívánjuk, hogy a jelölt bizonyíthatóan vegyen részt az ország marketingjében, például vegyen részt vásárokon, és feltétlenül rendelkezzen idegen nyelvű kiadvánnyal, honlappal.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.