A Turisztikai Világszervezet (WTO) felmérése szerint a kongresszusi turizmus a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő iparága. Magyarország eredményei e területen biztatóak, ugyanakkor az infrastrukturális adottságok a lehetőségektől elmaradnak.
A hazai szakemberek egyetértenek abban, hogy a legnagyobb szükség egy nagy befogadóképességű budapesti konferenciaközpontra lenne. A létesítmény megvalósulása mégis már évek óta várat magára. Hogy miért, erről kérdeztük a kérdésben illetékes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot.
"Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a kongresszusi központok többnyire közületi támogatásokkal valósulhattak meg. Korábban az ÖTM Turisztikai Főosztályának jogelődje több lehetséges finanszírozási és megvalósíthatósági tervet dolgozott ki a projekt megvalósítása érdekében, ám költségvetési statisztikai besorolása miatt a PPP projekt kockázatosnak minősült, míg a vegyes vállalati konstrukció alacsony költségvetési hozzájárulást tudott volna csak biztosítani. Ennek megfelelően nem került sor pályázati kiírás meghirdetésére. Jelenleg a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Közép-magyarországi Régió Operatív Programjában a városi terek megújítása elnevezésű prioritás keretében nyílik majd lehetőség egy 5000 fős kongresszusi központ megvalósítására. A mintegy 32 milliárdos beruházás 25 százalékos európai uniós forrásból, valamint hazai társfinanszírozásból lenne megvalósítható” – tájékoztatta lapunkat Teremi Balázs sajtóreferens. A nemzetközi elvárásoknak megfelelően a jelenlegi hazai konferenciakapacitás legfeljebb 800 fő számára képes minden elvárható szakmai igényt kielégítő rendezvény professzionális megszervezését biztosítani. A hazai konferenciaturizmus szempontjából közeli versenytársként szóba kerülő városok – Bécs és Prága – mind rendelkeznek viszonylag nagy méretű kongresszusi központtal.
Prága kongresszusi központja 2700 fős plenáris kapacitással rendelkezik, míg egyéb szekciótermekben további 3700 főnek jut hely. A bécsi Austria Center Vienna 14 darab, együttesen 9400 m2 területű konferenciateremmel rendelkezik, amelyből a legoptimálisabb kialakítással 4320 fő plenáris elhelyezését lehet biztosítani. A projekt megvalósítása az ország turisztikai versenyképességével szorosan összefüggő kérdés, éppen ezért fontos, hogy az 5000 fős kapacitású létesítmény minél előbb hazánkban, s ne a régió más országaiban valósuljon meg – tette hozzá Teremi Balázs.
Több kongresszus, hosszabb ideig
A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint 2006 első félévében a hazai kongresszusi turisztikai piac eredményes félévet zárt magas rendezvényszámmal és minden eddiginél hosszabb átlagos tartózkodási idővel. Az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi konferenciák száma 8,8%-kal nőtt. Az első félévek adatait figyelembe véve 2006 első hat hónapjában regisztrálták a legtöbb, a kritériumoknak megfelelő konferenciát, összesen 197-et. A nemzetközi konferenciákon átlagosan több mint tíz nemzet képviselői vettek részt, az átlagos tartózkodási idő 4,4 nap volt. Az első félévben 23%-ról 27%-ra nőtt az alacsony átlagos résztvevőszámú (149 fő) gazdasági rendezvények száma, ezzel ellentétben a legmagasabb átlagos résztvevőszámmal jellemezhető (228 fő) orvosi témájú konferenciák részaránya 6 százalékpontos csökkenés után 18%-ot mutat. Ezeknek a változásoknak a következményeként a konferenciák átlagos résztvevőszáma 1,8%-kal, 171 főre csökkent. A rendezvények 79%-át szállodákban, 12%-át kongresszusi központokban tartották. A konferenciák 75%-ának helyszínéül Budapestet választották. Az egynapos rendezvények aránya közel felére esett vissza (8%), ugyanennyivel nőtt a hat napnál hosszabb konferenciák aránya 2005 első félévéhez képest. Külföldről a legtöbb magyarországi konferenciát a britek (11%), a németek (7%) és a franciák (6%) rendelték, a magyar konferenciamegrendelések részaránya 57% volt.
A hazai „nagyágyú”
Kerek Péter, a Budapesti Congress and World Trade Center (egykori BKK) munkatársa optimistán látja a konferenciaturizmus helyzetét Magyarországon. „A lehetőség adott ahhoz, hogy Budapestet és az ország más főbb városait is a legnagyobb konferenciahelyszínek között emlegessék” – mondja Kerek Péter. „Észrevételeink szerint az infrastruktúra rohamosan fejlődik, jelenleg is nagyszabású beruházások gazdagítják a kínálatot. Ami a szegmens tényleges fejlődését jelenleg hátráltatja, az Budapest gyenge megjelenése a nemzetközi piacon. A város elhelyezkedése nagyszerű, a vendéglátás és idegenforgalom szempontjából is felveszi a versenyt a környező fővárosokkal, viszont külföldön a reputációnk nem a legjobb.” A Budapest Congress and World Trade Center vezetősége és értékesítői nagy hangsúlyt fektetnek a desztináció promóciójára is minden olyan külföldi fórumon, ahol erre lehetőség adódik. Náluk a 2005. szeptember 1-je és 2006. június 31-e közt lezajló események döntő része konferencia volt (48%), ezt követik a kiállítások, céges rendezvények (32%), majd a koncertek/show-k (14%) és az egyéb rendezvények (6%) zárják a sort. Egyre nagyobb teret nyer a konferenciaszegmens, az értékesítési stratégiát is ennek megfelelően alakítják. Legnagyobb termük, az 1800 fős, 1200 m2 alapterületű Pátria Terem kihasználtsága éves viszonylatban kb. 70%-os.
Kétmilliárdos beruházás a zöldövezetben
2006 áprilisában nyitotta meg kapuit Budapesten a Hunguest Hotels Európa Kongresszusi Központ. Klemm Balázs értékesítési igazgató abszolút pozitív tapasztalatokról számolt be a közel kétmilliárd forintos beruházást illetően. Az egyéves előkészítő értékesítési és marketingmunkának köszönhetően, a központ igen jó kapacitáskihasználtsággal kezdte meg működését: már a megnyitást követő első hónapban több nagy létszámú üzleti rendezvény, valamint közéleti esemény helyszíne volt, továbbá gyakorlatilag augusztus derekától az év végéig megtelt a foglalási naptár. A várható tendenciák is pozitívak: a jövő év lassan megtelik foglalásokkal, de már 2010-re is vannak már megrendelések. A 7000 m2 összterületű, 9 teremmel rendelkező épületben a legnagyobb, a Koppenhága Terem 550 fő befogadására alkalmas. A Kongresszusi Központhoz szálláskapacitás is tartozik: a részben már felújított 3 csillagos Hotel Rege és a 4 csillagos Aparthotel Európa. További fontos előny a 97 férőhelyes mélygarázs, valamint a felszíni parkolási lehetőség.
A legfiatalabb versenyző
Szeptember 1-jén adták át a budapesti SYMA Sport- és Rendezvényközpontot. Gerebics Zoltán rendezvényigazgató elmondta, hogy a terület hosszú távú hasznosítására kiírt pályázatot a SYMA+SD Kft. nyerte el, szerződésében egy multifunkcionális csarnok és egy kongresszusi központ építését vállalta. A futamidő alatt (30 év) a cég saját költségére és kockázatára üzemelteti a létesítményt, majd annak lejárta után a tulajdonjog, 1 eurós vételáron a magyar államé lesz. A szerződés értelmében a cég biztosít az államnak ősztől tavaszig egy fedett atlétikai pályát, mely az európai normáknak is megfelel. A helyszínekre 2008 végéig vannak már foglalások. A 3 milliárd forintos beruházást részben magántőkéből, részben banki hitelből finanszírozták. Azáltal, hogy egy fedél alatt három csarnok állt össze egy komplexummá, lehetőség nyílik arra, hogy egy időben akár három különböző rendezvényt építsenek/bontsanak, illetve akár bruttó 15 000 m2 alapterületű vásárt is rendezzenek – magyarázza Gerebics Zoltán. A csarnok belmagassága 16,20 méter, hasznos alapterülete 7000 m2, állókoncert esetén 8000- 9000 fő fér el benne kényelmesen. A vadonatúj kiscsarnok 2200 m2 területű, plusz 350 m2 a galéria.
Hiánypótló létesítmény Egerben
A Hotel Eger & Park konferenciaközpontja a szálloda teljes rekonstrukciójával egyidejűleg valósult meg 2003–2004-ben. 2003-ban Pharepályázati program keretében pályázatot nyújtottak be a konferenciaközpont megvalósítására – tájékoztatott Harmati László, az intézmény igazgatója. A pályázaton nyert a konferenciaközpont, de a beruházás nagyságrendje miatt nemzetközi kiírásra és közbeszerzési eljárásra lett volna szükség. Mivel 6-8 hónapos átfutást terveztek a fejlesztés megvalósítására, végül visszaléptek a pályázattól. A szálloda rekonstrukciója és a konferenciaközpont beruházási költsége 1,7 milliárd forint volt, melyre a Széchenyi-tervből 296 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A konferenciaközpont befogadóképessége 700 fő. A négy szekcióra osztható épületet a legmodernebb eszközökkel szerelték fel. 800 m2 a kiállító- és közel 1000 m2 a kiszolgálóterület. „Tavaly, az első teljes évben 250 rendezvényt tartottunk. A szálloda árbevételének két év alatt 250%-ra történő növekedéséhez döntő részben járult hozzá a konferenciaközpont” – tudtuk meg az igazgatótól.
Kultúra és kongresszus
A soproni Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ korábban művelődési házként funkcionált, majd felújítását követően, 2002 októberében nyitotta meg újra kapuit. Feladatai kibővültek: a kulturális rendezvények mellett orvoskongresszusoknak, tudományos üléseknek, vállalati rendezvényeknek, ünnepségeknek és fogadásoknak is helyet ad. A beruházás összköltsége közel 1,6 milliárd forint volt – tudtuk meg Bruckner Ildikótól, a Pro Kultúra Sopron Kht. konferencia- csoportvezetőjétől. Az intézmény kapacitása 1300 fő. A központ három nagyteremmel rendelkezik, továbbá bruttó 510 m2-en kiállítói terület, 5 db, egyenként 30-40 fő befogadására alkalmas szekcióterem, 200 fős étterem található az épületben. A Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ 70%-ban kulturális rendezvényeket szervez, 30%-ban pedig konferenciákat, üzleti rendezvényeket fogad. Az évi 100-120 üzleti rendezvény közül 5-8 nagykonferencia, azaz 3-4 napos kongresszus.
A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.
Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
