hirdetés
hirdetés

Elkészült a MICE ágazat első hazai gazdasági hatáselemzése

A szövetségi konferenciák esetén az egy főre vetített gazdasági hatás 44%-kal magasabb, mint a teljes konferenciaszektor vonatkozásában – derül ki abból a kutatássorozatból, amely a  Magyar  Kongresszusi  Iroda  kezdeményezésére indult  el, hiánypótló  módon kimutatva az üzleti rendezvények adott desztinációra gyakorolt eredményét.

hirdetés

A  Magyar  Kongresszusi  Iroda (MKI) hosszú távú kutatás  stratégiájában célul  tűzte ki egy olyan nemzetközi módszertanra épülő kutatás létrehozását, amely biztosítja a nemzetközi MICE piacon Budapest és Magyarország versenytársakkal való összehasonlíthatóságát. A cél megvalósításához az AIPC (International Association of Convention Centres) és IPSOS által  létrehozott Meetings Industry Report (Economic Impact  Calculator) felméréshez csatlakozott  a Kongresszusi  Iroda, amely tanulmány módszertanának egy az egyben történő adaptálása biztosítja Magyarország eredményeinek összehasonlíthatóságát a nemzetközi  piacon. Jelenleg számos különböző módszertant alapul vevő kutatás elérhető országos és nemzetközi szinten is,  amely elemzések önmagukban hasznos információt szolgáltatnak,  nem tartalmaznak azonban konzisztens, más   globális szervezetekkel összehasonlítható adatokat.

A  kutatás elkészítésében kiemelt fontosságú volt egy bázisév meghatározása és vizsgálata, annak  érdekében, hogy teljesképet kapjunk a  normál ütemben működő piacról. Ennek meghatározására  az MKI hosszútávú együttműködést kezdeményezett  a  GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel és elkészítették a 2019-es adatok alapján  az  első gazdasági hatáselemzést. A jelen tanulmány elsősorban az ICCA kritériumrendszerének  megfelelő, Magyarországon megszervezett nemzetközi szövetségi rendezvények makrogazdasági hatását vizsgálja, és összehasonlítja a KSH által biztosított, teljes MICE iparágról elérhető adatokkal. 2022-ben  a  kutatás  második  ütemeként, a felméréshez előre kiválasztott konferenciák lebonyolítása során az MKI megbízásából folyamatos adatfelvétel készül. Így a soron következő GKI tanulmányban egyrészt az aktuális  évről, másrészt a 2019-es bázisévhez viszonyítva kapunk elemzési eredményt.

Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „A nemzetközi konferenciák  és üzleti rendezvények az  eddigi statisztikákból is ismerten kiemelkedő volumenű vendégéjszakaszámot és desztinációbeli költést eredményeznek. A GKI-val és európai módszertan integrálásával megkezdett hosszútávú kutatási munkánkkal egyrészt ezen kiemelkedő turisztikai hozadékot  szeretnénk kimutatni, sőt megvilágítani  a  szektor speciális, szolgáltatók hosszú sorát és más területeket bekapcsoló tovagyűrűző hatását, a magyar kulcságazatokra gyakorolt nemzetgazdasági jelentőségét. Szakmailag legizgalmasabb feladatunk pedig  kísérletet tenni a legacy, vagyis a nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények évtizedeken átívelő társadalmi hatásának megjelenítésére. Ez ugyanis ösztönzi a befektetéseket, a munkahelyteremtést,  a  tudományos  kutatást, a képzést, támogatva az értékalapú és emberközpontú gazdaságot.”

Az első ütem fő megállapításai:

Az  azonnali  és  multiplikatív  hatások vizsgálata egy DSGE  típusú  dinamikus  modell használatával, több makrogazdasági  mutatón (GDP,  fogyasztás,  beruházás,  kormányzati bevételek) keresztül került meghatározásra. A modellt bankszektor szereplői, jegybankok és költségvetési intézmények alkalmazzák világszerte, a többi között az Európai Bizottság, és az IMF is DSGE modell alapon készíti előrejelzéseit, hatáselemzéseit.

A modellezés alapvetően két hatást számít bele a kalkulációba:

• Költést alapul vevő gazdasági hatások: konferenciák szervezésével felmerülő tételek; konferencián résztvevők egyén, nem a rendezvényhez tartozó költései
• Az  események  hosszú  távú  hatása:  termelékenységre  gyakorolt  hatások;  tudás elszívó/felszívó hatás

2019-ben a magyar konferenciaturizmus rendezvényein összesen 488 ezer fő vett részt (KSH),  ezen  belül  43,4  ezer  fő,  azaz  mintegy  9%  az  ICCA – vizsgált  körbe  bevont konferenciákon. A kutatásból kiderült, hogy a megvizsgált szövetségi konferenciák 157 milliárddal emelik a bruttó hazai terméket 2019 és 2023 között. A teljes szektorhoz mért hatékonyságot az egy főre vetített hatás/ hozzáadott érték mutatja meg, ahol az látható, hogy összességében 3,6 millió forint GDP-hatás jelentkezik a vizsgált konferenciákon, mely 44%-kal magasabb, mint a teljes konferencia-szektorban mért 2,5 millió forint. Ez  az  eredmény  alátámasztja,  hogy a szövetségi konferenciáknak  kiemelt  szerepe  van  a meetings industry szektorban, így a Magyar Kongresszusi Iroda a jövőben is nagy hangsúlyt fektet ezen események támogatására.

A 2020 és 2021-es évek a járványhelyzet okán nem biztosítottak volna kellő mennyiségű adatot a kutatás elkészítéséhez, így az első, teljes gazdasági évre vonatkozó felmérés 2022 Q1-ben fog elindulni. A kutatás sikerességéhez a MKI kéri a szakmai szövetségek és iparági szereplők támogatását és  együttműködéséta 2022-re vonatkozó (300  fő  feletti), nemzetközi kongresszusok listájának elkészítésében.

A tanulmány vezetői összefoglalója elérhető a MKI honlapján:

https://budcb.hu/wp-content/uploads/2022/01/MKI-GKI-vezetoi-osszefoglalo.pdf

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Figyelem - új mailcímek!

Felhívjuk figyelmüket, hogy email-címeink megváltoztak. Közleményeiket, híreiket, meghívóikat a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  és a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  email-címekre várjuk. Központi email-címünk: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. .

A korábbi email-címeinkre küldött tartalmak nem jutnak hozzánk. Kérjük, az új email-címekre frissítsék a listáikon a nevünk mellett az adatokat. Köszönjük!

hirdetés
hirdetés