Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek eredményeként az európai prime repülőterek elérték kapacitás-korlátjukat. Ugyanakkor regionális repülőterek megjelenése, a szolgáltatói szerepek újraelosztásával, lehetőséget teremt a fejlődés fenntartására, illetve a fejlesztési dinamika növelésére. „A low-cost légitársaságok voltak a katalizátorai az európai szunnyadó régiók újraélesztésének, idézi Dr. Galla Gábort, a Tourconsult turisztikai tanácsadó cég ügyvezető igazgatóját a tanulmány. A spanyol üdülőterületekre a diszkont légitársaságok által nyújtott szolgáltatásoknak köszönhetően mára egész évben érkeznek német, angol, francia és olasz vendégek. Katalóniában például Girona repülőtere, a Ryanair érkezése előtt a nyári szezonon kívül néhány órán keresztül volt nyitva, ma több mint 3 milliós utasforgalmat bonyolít, tizenkét ország 37 városába, illetve régiójába van közvetlen összeköttetése.

Hazai viszonylatban az Alba Airport repülőtér várhatóan 2010-es üzemelésének megkezdése, az egész évben közlekedő járatok beindulásával lehetőséget teremt majd a régió turisztikai szolgáltatásainak időbeli kiterjesztésére is. Előreláthatóan, elsősorban Budapest és a Balaton profitálhat abból, hogy az utasforgalom megindulásával olyan turisták fognak tömegesen érkezni, akik a hagyományos utazási szolgáltatásokon kívül más speciális szolgáltatásokat is igénybe vesznek. A repülőteret az első tíz évében várhatóan közel 8 millió utas fogja használni. Az Alba Airport által végzett kutatás előrejelzése szerint a külföldi utasforgalom jelentős részének Budapest elsődleges célállomás lesz, és feltételezhetően a fennmaradó utasok is meglátogatják a fővárost utazásuk során. A London, Frankfurt és Párizs vonzáskörzetében található másodlagos repülőterek adatai alapján várhatóan a külföldi forgalom 70%-a Budapestre érkezik, a fennmaradó rész elsősorban a Balatont és a környező régiót látogatja majd meg. 8 millió utassal számolva, ez az első 10 évben 2,8 milliós turistaforgalmi többletet jelent a fővárosnak.

A fapados járatokkal érkező vendégek a budapesti átlagnál hosszabb ideig tartózkodnak a fővárosban és a balatoni szállodaszolgáltatás színvonala iránti igényük is kedvezően változatja meg a piaci kapacitások kihasználását. Az átlagos látogatás időtartama esetükben 30 százalékkal magasabb, 3,9 napos. Az egy főre eső költés magasabb az átlagosnál, a fapados utasok a Budapestre jellemző egy főre jutó napi költés mértékénél magasabb összeget, átlagosan 26 ezer Ft-ot költenek. A szálláspreferenciáit tekintve elsősorban szállodát, azon belül is 3-4 csillagos szállodai ellátást vesznek igénybe, ami a magasabb minőség irányába tolja el a keresletet. Ez különösen kedvező, mert az elmúlt időszak és a közeljövő szállodai fejlesztései éppen ebben, a magasabb minőségi szegmensben jelentenek többlet kínálatot.