„Azok voltak a szép idők, amikor még a pezetát használtuk” – sóhajt lemondóan spanyol utazásszervező ismerősöm. „Minden drágább lett, mióta euróval fizetünk, kerüljétek el, ha lehet.” Nem lehet: az eurót előbb-utóbb Magyarország is be fogja vezetni, a kérdés legfeljebb az, a turizmus is azokat az időket fogja-e visszasírni, amikor még a forint volt a pénzünk.

A felkészülés „ára”

Valójában nem is csak arról van szó, mi lesz azután, ha már bevezettük az eurót; legalább ilyen alaposan meg kell vizsgálni azt is, hogy mi történik addig. A csatlakozás ugyanis már a közös pénz bevezetését megelőző években igen komoly áldozatokat követelhet Magyarországtól, hiszen ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az öt maastrichti konvergenciakritériumot – például, hogy a költségvetési hiány legyen kisebb, mint a GDP 3 százaléka, az államadósság ne haladja meg a GDP 60 százalékát, az infláció mértéke maximum 1,5 százalékkal haladja meg a három legkisebb inflációjú ország átlagát –, gyorsan kellene javítani a gazdaság mutatóit. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy a magyar gazdaságpolitika valamennyi döntését az euróövezethez történő csatlakozásnak kell alárendelni. Pedig ami jó lehet egy fejlett gazdaságnak, az komolyan korlátozhatja egy felzárkózó gazdaság mozgásterét.

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet „Az euró hazai bevezetésének feltételei, várható gazdasági hatása és időzítése” című tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon az intenzív felkészülés megkezdésétől a belépés időpontjáig évi 1-2 százalékpontnyi GDP-növekedésnek megfelelő áldozatvállalásra lehet számítani. Ennek fedezetét az életszínvonal mérsékelt ütemű növekedésével lehet biztosítani. Ez a turizmus szempontjából azért érdekes, mert tudjuk, hogy a turisztikai szolgáltatások rendkívül árérzékenyek. Világos az is, hogy a jövedelmek legkisebb csökkenése is azonnal tükröződik a belföldi turizmus visszaesésében.

Makroökonómiai hatások

A csatlakozás az euróövezethez mindenképpen siker: belépés a globális gazdaság egyik zárt klubjába. Ez erősíti a nemzeti öntudatot, biztonságot sugároz, és kiszámíthatóvá teszi az ország pénzügyeit – áll a „Magyar eurostratégia” című tanulmányban, amelyet a Pénzügyminisztérium felkérésére készített a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja.

Egyértelműen pozitív fejlemény, hogy alacsonyabbá válnak a kamatok. A hazai kamatok jelenleg tartalmaznak egy összetevőt, ami az árfolyam jövőbeli bizonytalanságáért kompenzálja a külföldi befektetőket. Ha bevezetjük az eurót, ez eltűnik.

Ez ösztönzi a befektetéseket, ami gyorsuló növekedéshez vezet. A gazdasági és turisztikai infrastruktúra megújítása tovább javítja a versenyképességet. A beruházások bővülésének emellett kevésbe lesz korlátja a fizetési mérleg hiánya, mivel a külföldi befektetőknek nem kell tartaniuk a pénz esetleges leértékelődésétől.

Rövid távon áremelkedés várható

Az egyetlen valutára való áttérés rövid távon a legtöbb országban áremelkedéshez vezetett egyrészt azért, mert mindenhol felkerekítették az árakat, sőt sokszor ezt a lehetőséget használták ki a burkolt áremelésre. A másik ok az, hogy az üzletek az átállásból eredő költségeiket igyekeztek áthárítani a fogyasztókra. Ez elsősorban a vendéglátásban és a kiskereskedelemben volt jellemző.

A turisztikai vállalkozások egész Európában a költségeik csökkentésével próbáltak válaszolni a piaci kihívásokra. Mivel a személyi kiadások viszonylag egyszerűen visszafoghatók, a versenyképesség csökkenése növekvő munkanélküliséghez is vezethet.

Nem lesz árfolyamszabályozás

Az eurózóna országai elveszítik eszközeiket az árfolyam szabályozására, cserébe viszont stabil monetáris övezetbe kerülnek.

Az euró bevezetése előtt a mediterrán országok valutaárfolyamaik szabályozásával képesek voltak versenyelőnyre szert tenni, és e módon befolyásolni turisztikai forgalmukat. Az eurózónán belül ez nem lehetséges, el kellett viszont viselniük az euróárfolyam változásának következményeit. Az utóbbi években konkrétan azt, hogy az euró felül volt értékelve a dollárhoz képest. Az erős euró– gyenge dollár felállás azt jelenti, hogy az eurózónába való utazás drága és kevéssé vonzó lesz azoknak, akiknek dollárt kell átváltaniuk euróra. Ez valószínűleg nem is fog változni, hiszen az Európai Központi Bank elsődleges feladata az euró belső stabilitásának megőrzése, ezért a külső árfolyam menedzselését nemigen lehet rajta számon kérni.

Hosszú időre megszabhatja a magyar gazdaság fejlődésének irányát és tempóját az is, hogyan fogják meghatározni az euró árfolyamát. Jelenleg sok szakértő a 250-260 forintos euróárfolyamot tartja reálisnak, azonban a bevezetésig tartó időszakban a forint folyamatos erősödésére lehet számítani: valószínűtlen ennek az árfolyamnak a fennmaradása – áll a „Magyar eurostratégiában”.

Megszűnnek a valutaváltás terhei 

A tranzakciós költségek csökkenéséből származó nyereség a becslések szerint a GDP szintjében egyszeri, 0,18-0,3 százalékpontos emelkedést hozhat.

Ez kedvező hatás egy olyan szektorban, mint a turizmus, ahol a profitráta gyakran nagyon alacsony. Az e módon elért megtakarítások nagyobb utazási büdzsékhez vezetnek, amit – legalább részben – remélhetőleg a turizmusban fognak elkölteni.

Az utóbbi években állami korlátozások révén már egyébként is megtizedelt, valutaváltással is foglalkozó kisebb-nagyobb turisztikai vállalkozások (utazási irodák, szállodák, panziók) ebben az üzletágukban forgalmuk további jelentős megcsappanására számíthatnak.

Nő az átláthatóság

Az euró bevezetésével könynyen összehasonlíthatóvá válnak az árak az EU-zóna országaiban. Ez erősíti a versenyt, aminek nyomán érzékelhetően javul a szolgáltatások ár-érték aránya, ezért Európa vonzóbb desztinációvá válhat.

Ez a hatás másrészt leginkább a határ menti forgalomban érvényesül majd, ami felveti a bevásárlóturizmus fejlesztésében rejlő jelentős potenciált. Mindezt érdemes felhasználni az ország vagy régió imázsának megváltoztatásához, hiszen az ár-érték arányokkal kapcsolatos észlelések nem mindig felelnek meg a tényeknek – áll Rátz Tamara és Hinek Mátyás „Az euró bevezetésének hatása a magyar lakosság turisztikai keresletére – észlelések és következmények” – című tanulmányában.

Magyarország szempontjából nem egyértelműen pozitív változásról van szó, hiszen nyilvánvalóvá válnak ugyan az alacsonyabb költségekből adódó előnyök, de ezek viszonylagosak és hamar eltűnhetnek. Másrészt nyilvánvalóvá válnak a hatékonyság terén meglévő lemaradásaink is. Érdemes megjegyezni, hogy továbbra is fennmaradnak a regionális különbségek, és a költségek – például az ingatlanárak és a munkabérek – sem fognak egyik pillanatról a másikra nivellálódni.

Európa egyetlen desztináció

Az USA-ból érkező turisták ma is egységes desztinációként tekintenek Európára – soha nem egyetlen országot akarnak felkeresni. Európa egyébként is a világ turisztikailag legaktívabb területe: a WTO 2004-es adatai alapján Európa részesedése a nemzetközi turistaérkezésekből 57,7 százalék, azaz a világ legnépszerűbb desztinációjának számít, bár ez az arányszám csökken. Emellett itt a legnagyobb a nemzetközi turisztikai bevételek volumene, és a legtöbb turista is innen utazik máshová. Ennek oka az, hogy Európában viszonylag szűk földrajzi területen sok ország található.

Az eurózóna kibővítésével várhatóan az új országok is bekerülnek ebbe az Európa-képbe, az azonban kérdés, kinek sikerül több turistát magához csábítania. Igen fontossá válik a regionális szintű marketing; a vonzó és sajátos arculattal rendelkező régiók komoly versenyelőnyre tehetnek szert.

Statisztikai számbavétel

A hagyományos megközelítés szerint az országba beáramló külföldi valuta mennyisége alapján becsülik meg, mekkora volt a turisztikai forgalom. Az euró bevezetésével szükségszerűvé válik a turisztikai szatellit számlarendszer továbbfejlesztése, hiszen ennek kell kiváltania a bevételek mérésére szolgáló központi banki módszert – olvasható Rátz Tamara és Hinek Mátyás tanulmányában.

A korábban csatlakozott országok tapasztalatai

Arról, hogy mi történt azokban az országokban, ahol már bevezették az eurót, csaknem ötéves tapasztalatok állnak rendelkezésre, hiszen 1999. január 1-jén született meg, és 2002. január 1-jén került pénzforgalomba az európai közös valuta. Ez azonban több szempontból sem elég következtetések levonására: egyrészt a tizenkét euroövezeti tag lényegesen fejlettebb Magyarországnál, másrészt az euró bevezetését követően azonnal globális recesszió és európai dekonjunktúra kezdődött, ami tovább nehezíti a tapasztalatok összegzését.

A "Magyar eurostratégia" szerint az euró 1999. január 1-jén történt bevezetése óta az eurozóna gazdaságai alacsony növekedési ütemet, bővülő munkanélküliséget és általában a gazdasági tevékenység lanyhulását mutatják.

Az Ecostat elemzése viszont azt állítja, hogy Görögország csatlakozásának a monetáris unióhoz mintegy 1-1,5 százaléknyi GDP-többlet volt a (hozam típusú megközelítéssel) számítható hozama, Spanyolország a belépés évétől 1 százalékos GDP-többletet tudott realizálni a belépésévétől, figyelmeztető jel lehet azonban, hogy a kedvező eredmények hatására növelték a reálbéreket és a folyamat rövid időn belül megbicsaklott - ezt a többletet az elmúlt években nem tudták kitermelni.