Flesch: lassan indul majd újra a turizmus

A hazai ágazat helyzetét Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökével tekintettük át - írja az Index.

A koronavírus, a kontaktmentes létezés sok ágazatot lefagyasztott, de az elemzések alapján ezek közül a nemzetközi turizmus jövőbeli trendjei a legrémisztőbbek. Miközben sok szektorban bízunk a gyors pótlásban, a V alakú felpattanásban, a nemzetközi turizmusban inkább csak 12-18 hónapos időtávon várják a szakemberek a felépülést.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke ugyan hosszabb távon optimista, szerinte Budapest még nyertese is lehet a piac újjáéledésének. Magyarország alacsonyabb áraival, központi elhelyezkedésével (az autós turizmus vélhetően előbb épül fel, mint a repülős) valóban jól járhat, de addig valahogyan a szektornak túl kellene élnie. Mint az elnök mondja, mindenki látja, hogy rövid távon mi várható, hiszen nem várható semmi, nullára fagyott le a szektor bevétele, de kevesebb szó esik arról, hogy mi történik majd az újraindulásnál. Hiszen a bezárás is drága, de az újranyitás még drágább lesz.

A magyar turisztikai szektor a hazai GDP 12-13 százalékát adja. 400 ezer munkavállalónak jelent közvetlen megélhetést, a családtagjaikkal együtt ez egymillió ember, többségüknek most a nulla közelébe eshet a bevételük. Fontos exportágazat, hiszen miközben a magyarok évente 7-800 milliárd forintot költenek el külföldön, addig a beutazó külföldiek háromszor annyit itthon. Az átlagos külföldi eljön Magyarországra, szállodában lakik, vendéglőben eszik, múzeumba, szórakozóhelyre, fürdőbe jár, és még vásárolgat is. Ha nem jönnek a külföldiek, ezek a szolgáltatók sem élnek meg, viszont ha ezek az attrakciók nem nyitnak ki, akkor a külföldiek sem jönnek, erre a tyúk-tojás helyzetre is komplex kezeléssel érdemes lőni. Sajnos már jelenleg is nagyon sok ember elveszítette az állását, hiszen a bevétel nélküli munkáltatók hiába kapnak részleges segítségeket, adó-, járulék- és hitel-visszafizetési halasztásokat, támogatásokat, hónapokra kieső bevétellel nem tudnak teljes bért fizetni.

Egy jobb belvárosi étteremben akár 15 millió forint is lehet a havi bérköltség, egyértelműen ez az első számú költségelem, érdemben magasabb, mint a második számú költség, az alapanyag, vagy a harmadik számú, a bérleti díj (a tulajdonos és az üzemeltető sokszor elválik egymástól a vendéglátásban). A szállodaiparban is mintegy 35-40 százalékot jelent a bérköltség. Ebben a helyzetben semmiképpen sem szerencsés a szektor gazdasági társaságait pellengérre állítani, ha elbocsátanak, a leépítés ugyanis a túlélés egyetlen lehetősége sokaknak. Nem arról van szó, hogy állandóan sírunk, de azt gondoljuk, hogy most a három oldalnak össze kell fognia: a kormányzatnak, a munkaadóknak, illetve a munkavállalóknak – mondta az elnök.

A nullával nem lehet mit tenni

Miközben a 2008–2009-es válság visszaeséséhez, az 50-70 százalékra apadó forgalmakhoz még lehetett igazodni kisebb csapattal, új költségszerkezettel, a 0 százalékhoz nem lehet alkalmazkodni. Felmerülhet persze a kérdés, hogy az aranyévekben, a korábbi hatalmas turisztikai növekedés, a szárnyalás idején nem lehetett volna felhalmozni, tartalékolni. Az elmúlt évek tényleg jók voltak, a foglaltság és az átlagár is emelkedett (igaz, a bérköltségek is), sokaknak még a korábban elmaradt fejlesztésekre is volt saját és uniós forrásuk. Ugyanakkor az ágazat eredményhányada eddig sem volt egetverő, a nagy többség nem tudott többhavi költségnek megfelelő tartalékot félretenni, és a nullára tényleg nem lehetett felkészülni. Sok hónapra elegendő likviditási tartaléka szinte senkinek nincsen, miközben azért más egy nagy szállodalánc helyzete, mint a sok kicsi, 50-100 szobás szálloda élete. Utóbbiak klasszikus kkv-k, amelyek napról napra gazdálkodnak, erős függésekkel, gyenge likviditással.

A következő hónapokban mindenkinek az a legfontosabb feladata, hogy valamiképpen elkerülje a csődhelyzetet. A bezárás idejére mindenki megpróbál alacsonyabb költségszintet elérni, sajnos ez az éttermekben akár 80-90 százalékos elbocsátást is jelenthet. A szállodák helyzete kicsit más, ott a karbantartókra ilyenkor is szükség lehet, a recepciósok kevesebben, fél munkaidőben „éjjeliőrködhetnek”, átvehetik a külsős biztonsági erők feladatait, valamennyi takarítás az állagmegőrzéshez is szükséges.

Az újranyitás nehézségei

A szállodák és az éttermek életében az újranyitás még költségesebb is lehet majd, mint a bezárás és a zárva tartás átvészelése – mondja Flesch Tamás. Természetesen nem is fog tudni mindenki újranyitni, vélhetően igény sem lenne egyelőre a régi számban hotelre, étteremre. Budapesten sok olyan hely van, amelyik elsősorban külföldiekre épített, nekik különösen nehéz lesz. Budapesti gyorsétteremben fertőtlenít egy dolgozó nyitás előtt 2020. március 19-én. Március 28-tól kijárási korlátozást vezetett be a kormány, a vendéglátó üzemekben is tilos a tartózkodás, ezért azok az éttermek, ahol nincs kiszállítás, bezártak. Budapesti gyorsétteremben fertőtlenít egy dolgozó nyitás előtt 2020. március 19-én. Március 28-tól kijárási korlátozást vezetett be a kormány, a vendéglátó üzemekben is tilos a tartózkodás, ezért azok az éttermek, ahol nincs kiszállítás, bezártak.

A szektor úgy számol, hogy még a kedvezőbb járványforgatókönyvek esetén sem lesz szeptember előtt sok külföldi vendég. Amikor újra el lehet indulni, az első nehézség a munkaerő újbóli felvétele lehet. Szabad munkaerő valószínűleg lesz a piacon, hiszen sokan a vendéglátó szektorból külföldről is hazajöttek. Bezártak a bécsi, müncheni, londoni helyek, és a magyar pincérek, szakácsok, mosogatófiúk hazaindultak, mert itthon azért olcsóbb az élet, mint jövedelem nélkül dekkolni egy drágább városban. A hazai újranyitást azonban vélhetően nem lehet ugyanazokon a béreken elkezdeni, de ezt majd a piac eldönti.

Felfuttatás

Aki nyitott már éttermet, az tudja, hogy a nyitás, még az újranyitás is nehéz, pénzügyileg, technikailag, marketing-, illetve értékesítési vonalon is meg kell finanszírozni a felfuttatást, a csapatok összeszoktatását. Ha egy csodás napon majd végre valóban újranyitnak az éttermek, a szállodák, eleinte nem lesznek tele. Amíg fél ház van, az még veszteséges működés, azt is majd finanszírozni kell. Viszont ha a vendéglátás nem indul el a hibernált állapotból a félig hibernált állapotba, akkor soha nem tud a szektor visszaépülni. Ráadásul a lefagyás előtt 6000 új szállodai szoba nyílt volna meg Magyarországon a következő három évben. Lehet, hogy ezekből a fejlesztésekből néhány megáll, de a legtöbb már szinte nyitásra kész. Abban lehet bízni, hogy a magyarok keresletével szép lassan elindul az étterembe járás, a belföldi turizmus, de sajnos azzal is számolni kell, hogy a magyar családok sem arról híresek, hogy több hónapos tartalékaik lennének. Azok közül, akik eddig megengedhették maguknak a vendéglőt, nem lesz mindenkinek elég pénze a nehezebb időszak után, ráadásul egyelőre az élelmiszerárak is felfelé indultak, vagyis nehéz lenne az éttermeknek olcsóbb, becsalogatós áron adni a fogásokat.

Flesch Tamás elmondása szerint a legfőbb éttermi, szállodai, rendezvényszervezői és utazási szervezetek közösen megfogalmaztak egy javaslatcsomagot a kormányzat felé, a tárgyalások alatt erről részleteket nem árult el. Azt azonban mindenki egységesen látja, hogy a legjobban érintett szektoroknak most a legfontosabb elem a munkabér. Ha valamilyen formában a járulékoknál nagyobb mértékben tudna a kormányzat besegíteni a bérhelyettesítésbe, hogy meg lehessen tartani az embereket, ne legyenek ők mind munkanélküli segélyért folyamodó állástalanok, és majd el lehessen kezdeni az újranyitást, akkor a szektor túlélése és újraindulása esélyesebb lesz.

Forrás: Index


Speciális módszerrel restaurálják Magyarország legidősebb nagyharangját

Speciális módszerrel restaurálják Magyarország legidősebb nagyharangját 

A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház Szentháromság harangját 300 év után először mozdítják el a helyéről.
Sok magyar hitelből nyaral idén - árstop nem lesz a balatoni szolgáltatók esetén

Sok magyar hitelből nyaral idén - árstop nem lesz a balatoni szolgáltatók esetén 

Új programot indít a kormány a turisztikai szolgáltatók megsegítése érdekében.
Hamarosan Nevelőszülők Napja a budapesti Állatkertben

Hamarosan Nevelőszülők Napja a budapesti Állatkertben 

Május 12-én, vasárnap rendezi az "Alapítvány a Budapesti Állatkertért" a tavaszi Nevelőszülők Találkozóját, ahová mindenkit sok szeretettel várnak.
Famászó bajnokságot rendeznek Tatán

Famászó bajnokságot rendeznek Tatán 

Igen, ilyen is van: a Magyar Faápolók Egyesülete nemzetközi előírásoknak megfelelő famászó bajnokságot rendez Tatán, az Öreg-tó partján.
Erre kell számítania annak, aki munkát keres

Erre kell számítania annak, aki munkát keres 

Szinte minden vármegyében lelassult a munkaerő-felvétel.
A 25 éven aluliak szja-mentessége felrázta a munkaerőpiacot

A 25 éven aluliak szja-mentessége felrázta a munkaerőpiacot 

Egyre nehezebb helyzetben a munkáltatók.
Dívák és királyok, régi slágerek és holdfényes koncertek:  idén még sokszínűbb a Paloznaki Jazzpiknik

Dívák és királyok, régi slágerek és holdfényes koncertek: idén még sokszínűbb a Paloznaki Jazzpiknik 

Igazi világsztárok, hazai előadók legjava, kedvezményes belépők.
Vissza a múltba jövő hétvégén, Hévízen!

Vissza a múltba jövő hétvégén, Hévízen! 

A következő hétvégén visszatérhetnek a múltba a látogatók egy eseménysorozat keretében Hévízen.
Jöhetnek az ötletek, hogy mivel dobjuk fel Budapestet!

Jöhetnek az ötletek, hogy mivel dobjuk fel Budapestet! 

Jó hír a vállalkozó kedvű, városukat szerető budapestieknek: 2024-ben ismét lesz Budapest Tuning ötletpályázat!
Túrázni hívja a fiatalokat a Valmart és a Pick

Túrázni hívja a fiatalokat a Valmart és a Pick 

A PICK tavaszi kampánya arra buzdítja az embereket, hogy mozduljanak ki a négy fal közül

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.