Magyar turisztikai szakemberekből álló csoport járt júniusban Pekingben a közelmúltban budapesti járatot beindító Air China légitársaság meghívására. Az utazás célja a turisztikai tudáscsere mellett a kínai főváros látnivalóinak megismerése volt.
Magyarországon és Kínában egyaránt sokan várták a közvetlen légi járat újbóli beindulását Budapest és Peking között, mivel a Malév csődjét követően, 2012-ben az átszállási lehetőségek megszűnésére hivatkozva a Hainan Airlines azonnal leállította járatait a két főváros között, és azóta csak átszállással lehetett eljutni egyik helyről a másikra.
A magántulajdonban levő Hainan, amely egykor még a Malév megvásárlását is komolyan fontolgatta, nem kívánta újraindítani a járatot, nem úgy a kínai állami hátterű Air China, amely rendkívül rövid előkészítést követően állította be menetrendjébe Budapestet.
A MINSZK-BUDAPEST-PEKING HÁROMSZÖG
Azért ők sem bíztak mindent a véletlenre, a járat háromszöget repül, Pekingből indulva először a fehérorosz fővárosban száll le, majd másfél órás pihenőt követően érkezik Budapestre, ahonnan továbbindul a pekingi fővárosba. A repülési idő Ferihegy és Peking között 9,5 óra, ugyanez Minszkbe 8,5 óra, Minszk és Budapest között pedig csupán 1,5 óra.
Az este 9 órai indulás Budapestről kifejezetten kellemesnek mondható, hiszen a kiadós és ízletes vacsora után azonnal alhatunk egy jót, és mire hozzák a reggelit, nagyjából ki is pihentük magunkat. A visszaút kicsit fárasztóbb, hiszen több időt kell a levegőben tölteni, ráadásul nappal még aludni sem tudunk úgy. A minszki vámmentes bolt ellenben sok mindenért kárpótol, a hazai árak feléért, harmadáért kapunk mindenféle szeszes italokat. Az Airbus A330-200-as típusú repülőgépek hetente négyszer közlekednek az útvonalon.
Az Air China Kína második legnagyobb, állami tulajdonú légitársasága. Az Air China három gyűjtő-elosztó repülőteret használ Kínában, ezek a következők: Peking, Chengdu és Sanghaj-Pudong.
MEGNÉGYSZEREZŐDÖTT FORGALOM
A kínai beutazóturizmus egyre fontosabb Magyarország számára. Az NGM-től kapott háttéranyagból kiderül, hogy 2007 és 2014 között közel négyszeresére emelkedett a hazánkba érkező kínai turisták száma, míg a vendégéjszakák számát tekintve háromszoros volt a növekedés. A növekedés üteme éves szinten folyamatosan 10–20% közötti. 2014-ben 89 749 kínai turista kereste fel hazánkat, és 160 606 éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégszám tekintetében így Kína a második legfontosabb ázsiai küldőország a Koreai Köztársaság mögött, a vendégéjszakák szintjén viszont Kína a listavezető. 2015 első negyedévében 10 860 kínai vendég 22 230 éjszakát töltött el szálláshelyeinken, ami 16,3, illetve 22,8%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi időszak adataihoz képest. A kínai turisták rövid (1,8–2 éj) átlagos tartózkodási ideje mögött az áll, hogy egy utazás során több országot is felkeresnek a régióban. Túlnyomó többségük (79%) csak Budapestre jut el hazánkban.
Érdemes tudni a kínai turisták beutaztatásáról, hogy csak speciális engedéllyel rendelkező iroda foglalkozhat ezzel a tevékenységgel, Kínában negyven iroda ajánl vagy szervez magyarországi utakat, idehaza pedig 82 iroda szerezte meg a kínai beutaztatáshoz szükséges úgynevezett ADS-regisztrációt. Az új járat az NGM összefoglalója szerint jelentősen növelheti a kínai beutazások számát, mivel eddig a kínai csoportok 80%-a busszal érkezett Budapestre. Mivel az Air China számos európai városba repül még, a bécsi, müncheni, esetleg milánói, genfi járatokkal is kombinálhatók a Budapestet érintő körutazások.
A Magyarországról érkező turisták számára jó hír, hogy Pekingben bevezették a 72 órás ingyenes tranzitvízumot, ezzel időt és költséget takaríthatnak meg a kínai főváros látnivalóira kíváncsi látogatók.
VÍZUMÜGYEK
A kínai turistaforgalom bővülését segítette a vízumkiadás gyakorlatának egyszerűsítése és gyorsítása. Kínában korábban három helyen – a pekingi magyar nagykövetségen, a sanghaji és a csungkingi főkonzulátuson – lehetett beadni vízumkérelmeket. Dr. Bottyán Évától, az Atlasz World Travel ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy jelentősen gyorsult a vízumkiadás azóta, hogy a magyar kormány a vízumkiszervezést végrehajtotta 2014 őszén. A megbízást kínai állami vállalat kapta – a vízumközpontok tavaly novemberben megnyíltak Pekingben, Sanghajban és Csungkingban is. A vízumkiadás rendkívül gyors, mindössze három napot vesz igénybe. Tekintettel arra, hogy az adminisztráció a központokban zajlik, nemcsak a követségeken lehet beadni a kérelmeket, hanem ezekben a központokban is.
A vízumigénylést ugyanakkor a többi schengeni tagállam külképviseletein is megtehetik az érdeklődők. Az általános szabály az, hogy az elsőként érinteni kívánt országtól kell kérni a schengeni vízumot, vagy attól az államtól, ahol a leghosszabb idejű tartózkodást tervezik. Így értelemszerűen folyik néminemű versengés a különböző nagykövetségek és konzulátusok között, hiszen a vízumkiadás jelentős bevételt hoz. Értesüléseink szerint például az olasz és a görög külképviseletek nagyon rugalmas feltételeket támasztanak a kérelmezőkkel szemben, míg más országok a merevebb vízumkiadási gyakorlatukkal elriasztják a potenciális turistákat. Idén ősztől ráadásul az Európai Unió bevezeti a biometrikus vízumot, amelynek előfeltétele, hogy a kérelmező – még a szervezett turistacsoport tagjaként is – személyesen jelenjen meg a külképviseleten.
A Kína és a közép-kelet-európai térség közötti turisztikai kapcsolatok fejlesztését szolgálja a 2014-ben Budapesten megnyitott Kína–KKE országok Regionális Turisztikai Koordinációs Központja, a Kínai Turisztikai Hivatal pedig regionális iroda felállítását tervezi budapesti székhellyel. A járatnyitás alkalmából június elején húszfős kínai delegáció érkezett Magyarországra a kínálat tanulmányozása céljából.
Peking fölött néha kék az ég
A pekingi városvezetés felismerte, hogy csak a légszennyezés csökkentésével lehet élhetőbbé tenni a metropolist, ahonnan már a turisták is kezdtek elszokni a szmog miatt.
Kína dinamikus fejlődésével párhuzamosan fővárosa, Peking is folyamatosan változik. Aki nyolc-tíz évvel ezelőtt járt itt utoljára, meglepődik, mennyi minden átalakult. A Nyári Palota, a Tiltott Város, a Tienanmen tér persze nagyjából ma is olyan, mint ezelőtt – tegyük hozzá, a legfőbb látnivalókat már akkor is megfelelő módon karban- és tisztán tartották –, de a mindennapi élet alaposan megváltozott. A korábban rajokban közlekedő biciklisek jóformán eltűntek a többsávos sugárutakról, a központokban zajlik, nemcsak a követségeken lehet beadni a kérelmeket, hanem ezekben a központokban is.
A vízumigénylést ugyanakkor a többi schengeni tagállam külképviseletein is megtehetik az érdeklődők. Az általános szabály az, hogy az elsőként érinteni kívánt országtól kell kérni a schengeni vízumot, vagy attól az államtól, ahol a leghosszabb idejű tartózkodást tervezik. Így értelemszerűen folyik néminemű versengés a különböző nagykövetségek és konzulátusok között, hiszen a vízumkiadás jelentős bevételt hoz. Értesüléseink szerint például az olasz és a görög külképviseletek nagyon rugalmas feltételeket támasztanak a kérelmezőkkel szemben, míg más országok a merevebb vízumkiadási gyakorlatukkal elriasztják a potenciális turistákat. Idén ősztől ráadásul az Európai Unió bevezeti a biometrikus vízumot, amelynek előfeltétele, hogy a kérelmező – még a szervezett turistacsoport tagjaként is – személyesen jelenjen meg a külképviseleten.
A Kína és a közép-kelet-európai térség közötti turisztikai kapcsolatok fejlesztését szolgálja a 2014-ben Budapesten megnyitott Kína–KKE országok Regionális Turisztikai Koordinációs Központja, a Kínai Turisztikai Hivatal pedig regionális iroda felállítását tervezi budapesti székhellyel. A járatnyitás alkalmából június elején húszfős kínai delegáció érkezett Magyarországra a kínálat tanulmányozása céljából. a füstokádó buszok és teherautók helyett jobbára környezetkímélő motorral ellátott járművek közlekednek. Az átlag pekingi ma már autóban araszol a munkahelyére, több órát töltve a dugóban, ugyanakkor a környezetszennyezés terén rengeteget tettek a város vezetői. A legszembetűnőbb változás, hogy egyre több az olyan nap a metropolisban, amikor kék az ég! Igen, 2013-ban még például csupán 71 olyan nap volt, amikor ideálisnak lehetett nevezni a levegő minőségét, 2014-ben már 93-ra nőtt ezek száma. A legszennyezettebb napok száma 2013-ról 2014-re 58-ról 45-re csökkent.
Számos intézkedést vezettek be mostanában, bezártak több Peking közeli szénerőművet, vagy gázüzeműre alakították őket, 2013-ban és 2014-ben 842 ezer járművet vontak ki a forgalomból, és csak az idei év első négy hónapja során további 110 ezer járművel tették ugyanezt. Év végéig még ugyanannyi régi autót állítanak le és 300 környezetszennyező üzemet is bezárnak. A cél, hogy a 2022-es olimpiai játékok idejére tiszta levegő fogadja a sportolókat és nézőket a városban.
CSEREARÁNYROMLÁS
A levegő minősége miatt egyre kevésbé kell tehát izgulniuk a Pekingbe látogató turistáknak, ellenben a korábbi elképesztő olcsóságot se keressék immár. A kínai főváros árai a hazaiakkal vethetők össze, persze továbbra is könnyen találhatunk jó fogásokat. Azon se csodálkozzunk, hogy a Silk Market nem egy piac, hanem egy négyemeletes, légkondicionált bevásárlóközpont, ahol kis butikok sorakoznak egymás mellett. Természetesen alkudni itt is kötelező, és ha ügyesen tesszük, akár az eredeti összeg negyedéért is megvehetjük a kinézett ruhát, ékszert, ajándéktárgyat. Viszont míg korábban jóformán éjjel-nappal zajlott az élet az utcákon, manapság kilenc után már csak kifőzdéket és egy-két piacot találunk nyitva.
ÉLET AZ ASZTAL KÖRÜL
Enni jókat lehet most is Pekingben, akárcsak korábban. Itt az a szokás, hogy az összes fogást – a levestől a sülteken és a különféle párolt zöldségeken át a desszertekig – egyszerre rakják ki a körbeforgatható asztalra, és mindenki kedve szerint válogathat közülük. A mennyiségre nem lehet panaszunk, annyi ételt tálalnak fel a vendéglátók, hogy legalább a harmada megmaradjon. Ez kínai szokás szerint elvárás is, szégyen lenne rájuk nézve, ha egy marék rizs sem maradna az asztalon.
Ha lehetőségünk van rá, egyszer menjünk el egy hot potot kínáló vendéglőbe is, nem mindennapi élményben lesz részünk. Ezeken a helyeken egy óriási kondérban forr a leves az asztal közepén, és ebbe dobálják bele a vendégek a vékonyra vágott nyers húsokat, gombát, tésztát, zöldséget. A kondér két részből áll, az egyik fele enyhe, a másik csípős fűszerezésű. A másik kötelező feladat a pekingi kacsa megkóstolása, melyet a séf az asztalnál szeletel fel.
Pekingi látogatásunk nem lehet teljes anélkül, hogy felkeresnénk a kínai nagy fal egy szakaszát. Ez nem túl bonyolult feladat, mivel a kínai fővárostól északra 50–100 kilométeres körzetben több helyen megmászhatjuk ezt az építészeti remeket. A nagy fal egyébként a mai Észak-Korea területén kezdődik, több vonulata is van, például Pekingtől északra, nyugaton pedig egészen a Góbi-sivatagig húzódik. A különböző, gyakran egymással nem érintkező szakaszok együttes hossza eléri a 7200 kilométert. A turisták által látogatott, Peking környéki részek általában a Ming-dinasztia idején épültek 1368 és 1644 között, céljuk az északról érkező támadások elleni védekezés volt. A mongolok támadásától mégsem tudta megvédeni Pekinget a nagy fal.
Érdemes Badalingig elmenni, ott akár órákig gyalogolhatunk a falon, és visszafelé útba ejthetjük a Ming-királysírokat is. A Ming-dinasztia 13 császárát temették el itt egy a feng shui elvei alapján kialakított, óriási sírkertben. A Lélek útjának nevezett, hét kilométeres sétányt képzeletbeli szörnyek, állatok és hivatalnokok óriási kőszobrai szegélyezik.
Bár Peking ma már elsősorban modern metropolisz, a régi, földszintes házas, piros lampionos várost is megtalálhatjuk a hutongokban. Egyre kevesebb van ezekből a tradicionális, falakkal körülvett lakónegyedekből, de aki itt jár, az mindenképp keressen fel egy hutongot. A legjobb, ha riksával vitetjük végig magunkat a szűk utcákon, miközben bepillantást nyerünk a helyiek mindennapjaiba.
