hirdetés
hirdetés

Gyula: a paripa és a fegyver megvan, a pénzt kell hozzárendelni

Gyulán járva nem csak a barátságos utcák, az Élővíz-csatorna, a szobrok, a szép, régi épületek tűnnek fel a látogatónak, hanem a sok színes plakát is, ami a Tourinform iroda garantált programjait hirdeti. Vezetett városnézés, kastélylátogatás, kocsmatúra, lovaskocsizás, aradi kirándulás és még sorolhatnánk a kínálatot, melyekből naponta válogathat a városba érkező idegen. A turistacsalogató látványosságok hozadékáról a TDM konferencián többet is megtudtunk.

hirdetés

A Békés megyei történelmi fürdővárosban rendezte idei tanácskozását a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. Sikerének egyik titka, hogy az önkormányzat elkötelezett a TDM működtetéséért. A szervezetre bízza a szakmai munkát, a városháza pedig az anyagiakat biztosítja hozzá – ismertette Kónya István, Gyula alpolgármestere a konferencia nyitó előadásán. Elmondta, a 2011-ben alakult TDM szervezet csapatkapitánya az önkormányzat, a csapat tagjaira a szállásadókra, a civil szervezetekre az összefogás, az aktív szerepvállalás jellemző. Konszenzus alakul ki köztük a stratégiai döntések esetében. Közös céljuk Gyula nemzetközi szintű várossá fejlesztése. – Ez a terv, s ahogy tudjuk Toldi Miklóstól, „… pénzt, paripát, fegyvert…” kell szerezni hozzá. A paripa és a fegyver megvan, a pénzt kell hozzárendelni. Ötvenmillió forinttal támogatjuk a TDM működését, jövőre még harminc milliót adunk. Az erőfeszítéseket siker koronázza, a küzdelem megelőzi a sikert – foglalta össze az alpolgármester.

Történelmi múlt, minősített gyógyfürdő, vendégszeretet

Öt éves szakasz zárult a gyulai TDM működésében, melynek összegzése is a konferencia – kezdte előadását Komoróczki Alíz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Gyógyfürdőnk a dél-alföldi régió egyetlen minősített gyógyhelye. Legújabb attrakciójával, az Aqua Palotával több generációs, négy évszakos fürdővé vált, és egész évben szolgáltat. 65 ezer látogató fordul meg évente a Gyulai Várban, és sokan keresik a több mint 50 éves múlttal rendelkező Gyulai Várszínház előadásait és fesztiváljait is. A városban számos látnivaló vonzza a turistákat, mint például az Erkel Ferenc Emlékház, a Kohán Képtár. A kulturális és gasztrofesztiválok tavasztól őszig invitálják a vendégeket, mint a Gyulai Kolbász és Sódarmustra, a Kisüsti Pálinka Fesztivál. A rendezvényekkel a helyi termékeket is bevonjuk a turizmusba, mint a kolbászt, pálinkát, mézet, az Alakor nevű búzasört. Sportrendezvényekkel is készülünk. Egyedülálló építészeti és természeti környezetünket környezetszépítő versenyeken őrizzük meg, több díjat is szereztünk például a Virágos Magyarországért versenyen. A lokálpatrióta lakosságra jellemző a vendégszeretet. Gyula vonzereje komplexitásában rejlik, a történelem és a gyógyhely összetettségében. 2014-ben 204 vendéglátóhelyünk volt, ennek 9 százaléka cukrászda, 91 százaléka zenés szórakozóhely, éttermek, kocsmák. A Gyulai Várfürdő vendégelégedettségi indexe 4,07 pont. Célunk a turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztése és a humánerőforrás fejlesztése. 2012-ben 12 százalékkal, 2013-ban 5 százalékkal, 2014-ben 14 százalékkal nőtt a Gyulára látogatók száma. Oka új szálláshelyek és az Aqua Palota élményfürdő megnyitása. A vendégek 84-88 százaléka belföldi, Gyula a 6. legnépszerűbb turisztikai desztináció a belföldiek körében. A vendégek számának növeléséhez ki kell használni az országhatár közelségét, fel kell keresni a nemzetközi és a helyi piacokat is.

Jövőkép a nemzetközi szinten is elismert gyógydesztináció

A Gyulai TDM 5 éve működik nonprofit kft.-ként, 50 százalékban önkormányzati tulajdonban van, 50 százalékban szállodák, szervezetek, helyi termelők, programgazdák tulajdonában, utóbbi több mint 100 tagot számlál. Az önkormányzat a visszaforgatott idegenforgalmi adóval járul hozzá a TDM működéséhez. A szállodák vendégéjszakánként 1200 forinttal finanszírozzák, mely összeg nem lehet több évi 5 millió forintnál. A szállodai szektor 8-10 millió forinttal járul hozzá a működéshez, az önkormányzat 50 millió forinttal. Az IFA közel 60 százalékát kapja a TDM 2016. január 1-jétől. A Tourinform irodában működő munkaszervezetnek 2011-ben három munkatársa volt, 2015-ben tíz, köztük a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület munkatársa is. A TDM legnagyobb feladata a marketingtevékenység, a közép-, a hosszú távú tervezés, a stratégiaalkotás. Célunk a kulturális és egészségturizmus komplexitása, szlogenünk a „Tradíció, komplexitás, minőség”. A pályázati projektekkel összhangban dolgozunk, a helyi és a térségi TDM fejlesztésére nyújtjuk be pályázatunkat. Újságírói kérdésre az ügyvezető elmondta, titkuk az összefogás, együttműködés, partnerség a tulajdonosi körrel és a szolgáltatókkal. Jövőképük Gyula nemzetközi szinten is elismert gyógydesztinációvá válása. A belföldi piacon megerősítették pozíciójukat, s ennek megtartásával nemzetközi piacra lépnek. Elsőként a szomszédos Romániát célozzák meg. Jövőre új munkatársat vesznek fel nemzetközi PR és marketing pozícióba.

A korabeli életet mutatja be a kastély és látogatóközpont

A konferenciát számos fakultatív program színesítette. Lehetett lazulni a Gyulai Várfürdőben és az Aqua Palotában kedvezményes belépővel, illetve szálláshelytől függően ingyenesen is. Idegenvezető kalauzolta az érdeklődőket a színes történetekkel átszőtt városi sétára. Kocsmatúra is volt a Békés megyei italkultúra megismerésére vágyóknak, város- és fogadótörténettel egybekötve. Ezen kívül főzdelátogatást és pálinkakóstolót rendeztek a Gyulai Pálinka Manufaktúrában. A Gyulai Várfürdőt szakvezetővel is meg lehetett tekinteni. A jövő év újdonsága már a konferencia alatt nyitva állt a szakembereknek egy vezetett séta erejéig. A jelenleg felújítás alatt álló Almásy-kastély Látogatóközpontot tekintettük meg a Gyulai Vár bejárása előtt. A Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban, a gyulai Almásy-kastély évszázadai című projekt több mint 2 milliárd 400 millió forintos uniós és magyar állami pályázati forrásból újul meg. A 2016 márciusában nyíló várkerti kastély a korabeli főúri életformát és a cselédség mindennapjait mutatja majd be. Dr. Virág Zsolt projektmenedzser, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezetője – nevéhez 25 kastély felújítása kapcsolódik – kalauzolta végig az épületen a turisztikai szakembereket. Mint mondta, egy rozsdás vasszög sem maradt meg a kastélyból, és a bútorok visszavásárlására hirdetett lehetőségükre mindössze egy zongorát kínáltak megvételre, de kétséges, hogy az is a kastélyból származott-e. Ezért a kastélyt új tartalommal töltik meg, a korabeli főurak és a cselédség életét mutatják be. Régészeti feltárást végeztek, lehántották a festékrétegeket az eredeti festésig, levéltári kutatást folytattak, anekdotákat, legendákat gyűjtöttek, korabeli lakberendezési tárgyak másolatait készítették el. A kiállításon megelevenednek majd a kastélyban élt osztrák eredetű báró Harrucken, a frank eredetű gróf Wenckheim és a gróf Almásy család nyolc generációjának hétköznapjai. Így például a látogatók megtudhatják, ki volt Illés Panka, és miért lett a város díszpolgára. Okostelefonos vezetés is lesz például a korabeli étkezési szokásokról, a személyzet napirendjéről, feladatiról, s a kastély életét időszalagon mutatják be – olvasható a www.gyulaikastely.hu oldalon is. Mint a helyszínen megtudtuk, a kastélyban berendeznek cukrászdát, reggelizőteraszt, mini kávézót, s többek között kapható lesz a kastély egyik utolsó tulajdonosa, Wenckheim Stefánia grófnő fennmaradt receptjei alapján sült sütemény is. A helyi termék Harrucken pálinkát is árusítják majd.

Forrás: gyulaikastely.hu
Forrás: gyulaikastely.hu

Ikonosztáz, folyószabályozás, kézzel formázott bonbon

A kastély megnyitásáig is érdemes felkeresni Gyulát, megmártózni gyógyvizében, kipróbálni az élményfürdő „felfelé lejtő” csúszdáját, a szaunaparkokat, az apróságoknak a bébimedencét, a fürdő szárazföldi játszótereit is. Megnézni az ország egyetlen román ortodox műemlék templomát, a Szent Miklós katedrális lélegzetelállító ikonosztázát, jót szórakozni az interaktív elemeket is magában foglaló, a folyószabályozást és fürdőtörténetet bemutató TájVízHázban. Megtekinteni a Százéves cukrászda, de valójában 175 éves vendéglátóhely eredeti, felújított klasszicista-biedermeier bútorait, és megkóstolni a helyi Cadaeu kézműves bonbonokat. Gyönyörű épületek, szobrok, múzeumok, kiállítások, hangulatos utcák kínálnak kellemes nézelődést az Élővíz-csatornával összekötött városrészekben. A látogatók segítségére van a Tourinform iroda, mely garantált programokat szervez.

Hajókázás a vadregényes Fekete-Körösön

Újságírói kérdésekre Komoróczki Alíz számolt be a garantált programok bevezetéséről, sikereiről: – 2011 nyarán jelent meg az első programfüzet, és elindultak a szervezett programok – tájékoztatta lapunkat a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Az első programfüzetben 32 szolgáltató által megvalósított 24 programot ajánlottunk ki hétfőtől vasárnapig, valamint 6 állandó programot a hét minden napjára. Ezek egy-egy szolgáltató állandó programjai voltak valójában, tulajdonképpen azok hirdetésének is tekinthetők a GAPRO füzetben. Egyes szolgáltatók több programban is szerepelnek, és néhány program többször indul a héten. A turisták kiadványokból – leporelló vagy irkafűzéses programfüzetből –, a szálláshelyeken és a belvárosban kihelyezett plakátokról, a város turisztikai honlapjáról, a Visitgyula.com oldalról, illetve egyéb fizetett online hirdetésekből értesülhetnek a lehetőségekről. Évente két programfüzetet adunk ki: tavasztól őszig és ősztől tavaszig. A nyári természetesen gazdagabb, viszont folyamatosan vizsgáljuk a garantált programok népszerűségét. A kevésbé sikeres programokat levesszük és újakat találunk ki helyette. Az első programfüzettől kezdve a „Hajókázás a vadregényes Fekete-Körösön” a legsikeresebb program. Egyre több járat indítására volt szükség a Dottó kisvonattal Szanazugba induló program esetében, ahonnan hajóval utaznak tovább a turisták a Városerdőig. Itt idegenvezetéssel egybekötött városerdei sétára számíthatnak. Sikeres programok még: Pusztaparty, Mocsárjáróra fel!, Csoki kóstolás, Gyulai gasztro csomag, Városnéző körséta, Kirándulás Aradra, Máriaradnára és a hegyaljai végvárakhoz. Az autóbusszal megvalósítható programoknál van minimum létszám kikötve (legalább 6 fő). Az üzleti eredményeken túl további sikerként könyvelhető el, hogy a szolgáltatók, a szálláshelyek és az önkormányzat tekintetében is pozitív visszhangra találtak ezek az új termékek, mondhatni, hogy egyértelműen nőtt a TDM szervezet elismertsége. A szolgáltatók számára a kezdetek óta már világossá vált, hogy ez egyben jó marketing lehetőség is, hiszen sok vendég nem a szervezett programon keresztül jut el hozzájuk, hanem a tájékoztató anyagokból értesülve egyénileg keresi fel a őket.

Nehéz meggyőzni a nagy forgalmú turisztikai attrakciókat

Komoróczki Alíz kérdésünkre elmondta, a turisztikai kedvezménykártyát 2014 nyarára vezették be, mára másfél éves tapasztalattal rendelkeznek. A kártyát és a kártya által nyújtott többletszolgáltatásokat vagy marketinglehetőséget a szolgáltatók egy része igényli, elsősorban a kisebb forgalmú szolgáltatók, magánszállásadók, vendéglőket üzemeltetők közül. A nagyobb szállodákat és az eleve nagy forgalmú turisztikai attrakciókat nehéz meggyőzni. A kártya szálláshely igénybevételéhez kötött. A vendégek a kártyakibocsátó szálláshelyen aktiválják a kártyát, amennyiben minimum 2 éjszakát eltöltenek, és idegenforgalmi adót is fizetnek. A vendégek szeretik a kártyát, örülnek a kedvezményes programlehetőségeknek vagy szolgáltatásoknak. A legtöbben a Százéves Cukrászdában és a Kézműves Cukrászdában, a „Gyulai történeteke és legendák” nevű, idegenvezetővel vezetett városnéző körsétán használják, valamint kerékpárkölcsönzésre. A fenti programok kihasználtsága növekedett a kártya által, de van még hova fejlődni. Jövő évi terveink között szerepel a kártyarendszer koncepciójának további fejlesztése. Az eddigi működési tapasztalatokból kiindulva, bőven van még potenciál a kártyarendszerünkben. Ezért szeretnénk a teljes rendszert kiépíteni és működésbe hozni.

A hazai desztinációknak versenyezni kell a nyugat-európaiakkal

Nyugat-Európán belül 90 város turisztikai kártyarendszerét tanulmányozta munkatársaival Nagy Júlia, a miskolci TDM szervezet ügyvezetője, a Magyar TDM Szövetség alelnöke, mielőtt a miskolci kártyát kidolgozták volna - mondta el az ügyvezető a TDM konferencián. Arra voltak kíváncsiak, hogyan és mire használják a turisták a kártyákat, és milyen marketing van a bevezetésében. Azt látták, hogy sok városban ingyenes, másokban megvásárolható. Itt-ott pontgyűjtő kártyaként használatos, illetve előzetesen feltölthető bizonyos összeggel, és azzal közlekedik, illetve fizet a különböző szolgáltatásokért a vendég. Óriási különbségek lehetnek kártya és kártya között. A szakember azt tanácsolta, hogy bevezetése előtt meg kell határozni a desztinációt, és azt is, hogy mit akarnak kezdeni a termékkel. Ők azt gondolták végig, hogy mivel Miskolc és Észak-Magyarország nem szerepel a nyugat-európai turisztikai kínálatban, olyan terméket alakítanak ki, ami beviszi a közgondolkozásba. Mivel Miskolc smart city, sokféleképpen használható kártyát terveztek, ami adatgyűjtésre is alkalmas. Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye egyben green city is, ezért a fenntarthatóságra is gondoltak, arra, hogy az odalátogatók saját gépkocsi helyett inkább a tömegközlekedést használják. Ez azt eredményezi, hogy a szép természeti környezetben a lehető legkisebb ökológiai lábnyoma legyen a kártyának. Nem fapados turizmust akarnak, hanem innovatív idegenforgalmat. Magyarországon évente 3-3,5 millió vendégről van szó, akik évente elmennek egy hosszabb nyaralásra, vagy kétszer-háromszor hosszú hétvégére. Amennyiért valaki lemegy Miskolcra, annyiért Rómába is elmehet ugyanannyi időre. Tehát minden TDM kínálta szolgáltatásnak versenyben kell lenni Nyugat-Európa hasonló desztinációja szolgáltatásaival. A miskolci kártya célja, hogy bemutassák a fontosabb akciókat, s hosszabb időre ott tartsák a turistákat. Az ingyenes tömegközlekedés volt az alap, mint Nyugat-Európában, úgy Miskolcon is. Számos szolgáltatás jelezte a szervezetnek, hogy csatlakozni szeretne a kártyás szolgáltatást nyújtók köréhez, és enged 10-30 százalékot. Soknak nemet mondtak, mert nem érte el a szervezet által megjelölt minőségi küszöböt. A kártya bevezetésével az összes szolgáltatási minőségi probléma megmutatkozott a szolgáltatók körében: például nem volt megfelelő az alkalmazottak hozzáállása. Ezért felvetették az önkormányzatnak, hogy vezessék be a minőségbiztosítást. Pozitív választ kaptak, s a jövő évi kocsonya fesztivállal indítják a város minden szolgáltatójánál. Erre az érintettek igent mondtak. A külföldi kártyákra visszaérve számos fajta működik, köztük olyan is, mely a nap 24 órájában ad hotline szolgáltatást. Ezt Miskolcon 16 órában biztosítják. Lényeges a kártya ára, a desztinációs élmény eladhatósága,mely költség egyben pozícionálja a desztinációt. A kártyák hazai tapasztalatait összegyűjtve 90 százalékban külföldiek a vásárolók. Itthon különös a helyzet, ugyanis a turisztikai kártya fogalma nem létezik, mert nincs TEAOR besorolása. A kártya előállítása előtt szem előtt kell tartani, hogy az az optimális kártya, melynek olcsó az előállítási, szoftver és leolvasási költsége, és lehetőség van online értékesítésére is. Működtetéséhez kell egy dolgozó, tehát számolni kell a bérköltségeivel, és a szolgáltatással kapcsolatos képzésével. Valamint fel kell számolni a minőségbiztosítás költségeit és a kártyához rendelt marketing költségeit is.

 

Császi Erzsébet
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!