hirdetés

Ha boldog a szőlő, többet terem

A Koch család hosszú nemzedékek óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel Hajós környékén, egyik ősük, Koch József tíz generációval korábban, 1748-ban Császártöltés egyik alapítója volt, kereskedelemmel, szőlő- és bortermeléssel foglalkozott.

hirdetés

Koch Csaba érettségi után, nagyapjától kapta első, néhány soros szőlőjét 25 évvel ezelőtt. A szegedi József Attila Tudományegyetemen biológiát hallgatott, majd agrármérnöki diplomát szerzett, később a Kecskeméti Főiskolán szőlész-borász szakmérnökként diplomázott. A kezdeti néhány soros ültetvényhez minden évben további területeket vásárolt: megkereste a környék elhanyagolt szőlőinek gazdáit, és megvette az ültetvényeket. Az első időszakban évente megduplázta a birtok termelését. Mivel a rajnai rizling volt a környéken a legkevésbé bőtermő fajta, főként ezeket a szőlőket hagyták el a gazdák, úgyhogy a Koch Birtok eleinte sok kis rajnairizling-ültetvénnyel gyarapodott.

A Koch Borászathoz ma már közel 140 hektáros birtok tartozik, amely mintegy 70 embernek ad munkát. Koch Csaba hajósi hegyközségi elnök, a Hajós-Bajai borvidék elnöke, tagja a Magyar Bor Akadémiának, elnökségi tagja a Hegyközségek Országos Tanácsának, munkáját pedig 2014-ben az Év Pincészete-díjjal is elismerték.

Borota

A borotai vidék jellemzője a magas mész-, humusz- és tápanyagtartalmú csernozjom talaj, amit a régiek csak a legendás bácskai zsíros feketeföldként emlegettek. A szőlő kifejezetten kedveli ezt a terroirt, különösen, hogy az egész országban ezen a borvidéken a legmagasabb az éves napsütéses órák száma. A Koch Borászat hajós-bajai birtokán jellemzően gazdag íz- és illatanyagokkal, szép savakkal rendelkező könnyed, gyümölcsös fehérek, rozék és akár fajsúlyos vörösborok is születnek.

Villány

Koch Csaba tíz évvel ezelőtt a nagy vörösborok készítéséhez kedvezőbb adottságú Villányi borvidéken, a diósviszlói Imre-völgyben is vásárolt területeket, és Nagyharsány központtal megalapította a jelenleg 10 hektáros VinArt Pincészetet, amely a Koch Borászat komoly vörösborainak bölcsője lett. Koch Csaba villányi borkészítési filozófiája a gondos szőlőművelés, a szigorú terméskorlátozás és a kisfahordós – majd hosszú, palackos – érlelés.

Borok

Koch Csaba széles fajtaválasztékkal dolgozik, és borai a jó minőségű alapboroktól a felsőkategóriás prémiumborokig minden szegmensben megtalálhatók. Hitvallása szerint a borkészítésben harmóniára törekszik, keresi az egészséges középutat, miközben az egyedit, a sajátosat is szeretné megmutatni. Borai külföldi és hazai versenyeken is rendre kiemelkedő eredményekkel szerepelnek. http://www.kochboraszat.hu/borverseny-eredmenyeink A Koch-borok közül elsősorban a Kékfrankos és a Cserszegi Fűszeres külföldön is jelen vannak (pl. Franciaországban, Romániában, Japánban, Dél-Koreában, Brazíliában, az USA-ban stb.). Az export azért is fontos Koch Csaba számára, mert fokozott igényességet vár el a borászattól, és ezzel előmozdítja a folyamatos fejlődést.

Szőlőművelés

Koch Csaba a természetes irányzatot követi a szőlőben. Innovatív növénytermesztési filozófiája szerint a szokásosnál nagyobb lombozattal hagyja fejlődni a szőlőt, amelynek megnő a fotoszintetizáló képessége – így több napfény kerül a bogyókba, majd a palackokba. A művelésmódra irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, a drónos fotoszintézisvizsgálatok során pl. jól látszik, hogy az általa „boldog szőlő”-nek nevezett növény intenzívebben fotoszintetizál, mint a csonkázott, azaz „boldogtalan” szőlő, és az is bebizonyosodott, hogy a „boldog szőlő” 10 százalékkal többet terem.

Emellett Koch Csaba évek óta nem használ rovarölőszert az ültetvényeken, és gombaölőkből is csak az Agrár Környezetgazdálkodási programban engedélyezett, környezetkímélő szereket alkalmazza. Ezt az irányt erősíti, hogy a borászat a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével együttműködve évek óta részt vesz a rezisztens szőlőfajtákkal folyó hazai kísérletekben. A program a betegségeknek ellenálló, vegyszermentesen művelhető, nagy termésbiztonságot adó minőségi szőlőfajták nemesítésére irányul. A Koch Borászat ma már 30 hektáron, kémiai növényvédelem nélkül termeszt két rezisztens fajtát, a Bácskát és a Pannoniát, s emellett közel húsz kísérleti szőlőfajta tesztelésében és szaporításában is együttműködik a pécsi kutatóintézettel.

Bioborászat

Mivel Koch Csaba meggyőződése, hogy a vegyszermentes boroké a jövő, megkezdte a rezisztens fajtákkal betelepített 30 hektáros terület bioültetvénnyé történő átállítását. Rövidtávú tervei között pedig egy bio borászati üzem felépítése is szerepel, a rezisztens szőlőkből készülő borait ugyanis a jövőben bioborként szeretné értékesíteni. Gyümölcsléüzem, élelmiszerüzem A további portfolióbővítés jegyében Koch Csaba a közeljövőben egy olyan üzem létesítését is tervezi, ahol jó minőségű natúr gyümölcslevek készülhetnek.

A 25 év számokban:

  • 1991: 0,2 ha szőlő Hajóson, kezdet. Saját bor, első siker Jánoshalmi Gyümölcsköri borverseny: aranyérem
  • 1991–1996: Folyamatos terület- és bormennyiség növekedés; főleg lokális értékesítések, MDF-piac stb. Termelésnövekedés 27 hl/évről 600 hl/évre, területnövekedés 0,2 hektárról 20 hektárra
  • 1996: A borászat jelenlegi központjaként szolgáló borotai tanya megvásárlása 1997: Az első pinceág megépítése
  • 2001: A második pinceág megépítése; palackos minőségi borok forgalmazása, főleg Mátra-aljáról származó szőlőkből; Hajós-Baján 25 ha Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc telepítése
  • 2003: Bekerülés a CBA üzletláncba
  • 2005–2006: Borkóstoló-épület megépítése; minőségi szortiment folyamatos bővítése, minőségi szőlőfajták telepítése
  • 2006: A villányi szőlőbirtok alapításának kezdeti lépései
  • 2007: A villányi birtok megvásárlása, első szüret Villányban. Borotán új borászati üzemrész megépítése, minőségi bortermelés és palackos borkészítés technológiai feltételeinek megteremtése
  • 2008–2009: Borotán érlelőtér építése palackos vörösborok számára; folyamatos termékfejlesztés, telepítések
  • 2010–2012: Panzióépítés, Kádármúzeum megépítése; az együttműködés megkezdése a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével
  • 2013: Nagyütemű szőlőtelepítések, az ültetvényszerkezet teljes átalakítása; saját termesztéstechnológia végső kifejlesztése
  • 2014: Év Pincészete-díj. Corvinus Egyetemmel termesztéstechnológiai kutatások megindítása. Tájborok forgalmazásának befejezése
  • 2015–2016: Régi pinceágak technológiai korszerűsítése; saját kiskereskedelmi hálózat kiépítése: Szeged, Kecskemét, Baja, Pécs A borászat saját kecskeméti üzletében a régió összes bortermelőjének és minden további hazai borvidékről egy-két borásznak a termékei is helyet kaptak. A több mint 300-féle palackos borválasztékból heti borkóstoltatást tartanak (Bock, Polgár, Mészáros, Gálné, Frittmann, Szentpéteri, Taschner, Schieber, Borbély, Gál Lajos stb.) Visszaváltható palackos borok forgalmazásának megszüntetése; arculatváltás és további fejlesztési elképzelések alapjainak lerakása: gyümölcsléüzem; bio borászati üzem; régiós minőségi termékek boltja; új, korszerű készáruraktár-épületek, meglévő üzem korszerűsítése

Eddigi eredmények számokban:

  • 0,2 ha-ról 140 ha saját telepítésű minőségi szőlőültetvény
  • 27 hl-ről évi 15 000 hl termelés, melyből jelentős lédig export
  • évi 800 000 palack OEM minőségi bor készítése és értékesítése, 90% Magyarország, 10% export: Brazília, USA, Franciaország, Németország, Szlovákia, Lettország, Románia, Kína, Dél-Korea, Japán és alkalmanként egyéb országok

versenyeredmények:

  • világversenyek: 5 arany, 5 ezüst
  • nemzetközi versenyek: 53 arany, 19 ezüst
  • országos borversenyek: 104 arany, 18 ezüst
  • régiós borversenyek: 98 arany, 13 ezüst
(forrás: Vendég&Hotel Online)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Elfogadják-e a vouchert az utasok, vagy a pénzüket kérik vissza?

Kiadónk társoldalai