Halott város a Halál Völgyében

Politikai rabok építették fel orosz távol-kelet egyik leggazdagabb városát, amely alatt akár 250 évig is éghet a berobbant szén. A szellemvárosban ma már csak egy idős férfi él a két kutyájával.

Moszkva erőltetett iparosítási törekvésének köszönhetően, a Szovjetunió már az 1920-as évek közepétől elkezdte az addig lakatlan területeinek viszonylagos benépesítését. Az Arktisz, Szibéria és az orosz távol-kelet „városiasítása” elsősorban az ottani gazdag nyersanyagkészletek miatt volt fontos a Kremlnek, amely Sztálin 1946-os nyilatkozata szerint már csak a „Nagy Honvédő Háború ideje alatt tett szolgálata miatt is jó döntése volt a pártnak”. A több száz ilyen jellegű városok egyike volt az ország távol-keleti zugában megbújó, a magadani régió szuszumanszkij kerületében felépített Kadjikcsán (Кадыкчан) bányászváros felépítése is, amelyet a terület gazdag szénlelőhelye miatt alapították meg.

A város elnevezése a terület őshonos népének, az evenkik kifejezéséből ered, amely „Kis Szurdokot”, vagy más értelmezésben vagy fordításban a „Halál Völgyét” jelenti. A szó igencsak találó volt, hiszen a Kreml ura - mint szinte minden más ilyen jellegű települést -, ezt a várost is a Kolima folyó mentén kialakított gulágtáborok rabjaival építette fel. Többek között „ellenséges trockista tevékenységért” az ide száműzött Varlam Tyihonovics Salamov (Варлам Тихонович Шаламов) komi (zürjén) származású orosz íróval is, aki 1937-től 1943-ig építette itt Sztálin álmát. (Az író egyébként összesen huszonnyolc évet töltött szovjet kényszermunkatáborokban - irodalmi értelemben - sokan a gulág irodalom Szolzsenyicinnél is jelentősebb szerzőjének tartják.)

A város melletti szénbányában 1928-ban kezdték el a rabok a termelést. Miután hivatalosan is bezárták a Sztálin-táborokat, Moszkva igyekezett képzett munkaerőt találni a munka folytatásához. A Komszomol hathatós propagandájának köszönhetően az 1960-as évek elején több százezer fiatal kerekedett fel otthonából, hogy „a tajga szaga” hívásának eleget tegyen, és az átlagkereseteknél 5-6-szor magasabb bért kereshessen meg itt, az orosz Távol-Keleten. A munka elsősorban az arkagalinszkajai hőerőmű által igényelt szénelőállításáról szólt.

Az urbanisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a város három fő gócpont köré kezdett el csoportosulni. A régi, még a rabok által lakott barakkvárost fokozatosan lebontották, hogy a helyére főleg kereskedelmi funkciókat ellátó épületeket húzhassanak fel. Ez a régi-új Kadjikcsán lett a város legfőbb közlekedési tengelye, amelyet a № 10-es számmal illettek. Ettől a közlekedési csomóponttól 2,4 kilométerre épült fel a lakótelep, ahol a lakosságot, a képzett bányászokat, az erőművi munkásokat, illetve a rendfenntartó erőket szállásolták el. A népszámlálási adatok szerint ezekben a panelekben 1970-ben 3378 fő, 1979-ben 4764 személy, 1989-ben pedig már 5794 nyugatról ide költözött lakos élt. A komfortérzet fokozása érdekében szintén itt alakították ki a közösségi kerteket, üvegházakat, kissé távolabb a disznó- és tyúkólakat, valamint az istállókat. Ettől a gócpontról keletre nyúlt el a № 7-es számmal jelölt 400 méter mély szénbánya, amely lényegében a város harmadik gócpontja volt.

A romlás és a pusztulás virágai hirtelen zúdultak rá a városra: 1996 szeptemberében a bányában egy olyan súlyos robbanás történt, amelyet a mai napig nem tudtak eloltani. A hat ember halálával járó szerencsétlenség során ugyanis először begyulladt a felszínhez közeli antraciteret (ez a legtisztább és legnagyobb fűtőértékű szén), majd onnan tovább terjedve a város alatt kanyargó, elhagyott járatokon keresztül az egész szénmező. Az állandósult tűz miatt a temetőben füst száll fel a kriptákból, a benzinkutat be kellett zárni, mert a földbe ásott tartályokban az üzemanyag hőmérséklete elérte a 78 Celsius-fokot. Egyes feltételezések szerint a föld alatti tűz kiterjedése minimum három, maximum 16 négyzetkilométeren éghet, amely a jelenlegi intenzitás mellett eltarthat akár 250 évig is.

Miután a mérnökök rájöttek arra, hogy a tüzet nem tudják eloltani, a bányát bezárták, a város lakosságának többségét pedig kilakoltatták. A lakosok a szolgálati idejüknek megfelelően 80-120 ezer rubelt kaptak kárpótlásként a bányaigazgatóságtól. Aki mégis Kadjikcsánban maradt, az eleinte a magánszektorban próbált elhelyezkedni, de fizetőképes kereslet híján előbb-utóbb ők is továbbálltak. 2002-ben már csak 875-en éltek a városban. Bár 2001-ben a közigazgatásilag is már csak falunak számító település vezetése még egy új kazánházat felavatott a kiesett erőmű pótlására, az egészségügyi és az oktatási rendszer összeomlásakor, majd a vezetékes ivóvíz és csatorna teljes megszűnésekor már csak a Lenin és az Építők utcában maradt pár tucat család. 2012-re már csak egy idős férfi élt a településen két kutyájával, aki vadászatból tartja fent magát.

Forrás: GyártásTrend


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.