Háromszáz éve ismét szabad katolikusnak lenni Debrecenben

Háromszáz éve annak, hogy a katolikus vallásgyakorlat visszatérhetett a cívisvárosba. Az évforduló tiszteletére emlékévet rendeznek a város katolikus plébániái és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, valamint Debrecen Megyei Jogú Város és intézményei. A debreceni katolikus megújulásról és az emlékévről kérdeztük Keresztesné dr. Várhelyi Ilonát, az emlékév koordinátorát. 

A középkorban természetesen mindenki katolikus volt Debrecenben is. A régészeti, levéltári adatok alapján a város mai területén 32 katolikus templom és monostor létezéséről tudunk az Árpád-kortól a reformáció kezdetéig. Ezek az idők során elpusztultak, de egyik-másik nevét máig őrzik az utcák, városrészek elnevezései. Pl. Szentlászlófalva temploma a 13. századi tizedjegyzékben is szerepelt, a Szent András templom alapjai ma is megvannak a Református Nagytemplom körül, a Miklós utca korábban Szent Miklós utca volt, Boldogfalva Boldogasszonyfalva templomának nevét őrzi. Ezek a nevek máig a középkori hitélet hírmondói. A Szent Anna utca neve is folyamatosan fenntartotta a reformáció előtti Szent Anna templom emlékét – mondta dr. Keresztesné Várhelyi Ilona, nyugalmazott múzeumvezető, irodalomtörténész. – A reformáció az 1530-as évektől kezdve több hullámban érte el Debrecent. Előbb a lutheri hitújítás érkezett, de mielőtt ez megszilárdult volna, megérkezett a kálvini irányzat, és igazán ez vert itt gyökeret.



Fává nőtt a líciumvessző
A Református Nagytemplom oldalánál álló 200 éves líciumfa (ördögcérnabokor) legendája a református vallás meggyökeresedéséről szól. A történet szerint ott vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, aki kezében egy líciumbot volt.  Ambrosius kanonok azon a véleményen volt, hogy Kálvin tanaiból soha nem lesz vallás. A vita hevében azt mondta, hogy „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” – és a földbe szúrta az ágat. Bálint pap válasza: „Akkor fa leszen.” A vesszőből ágas-bogas bokor lett.  (A hagyománynak nincs történeti alapja, egy ősi legenda vándormotívuma él tovább benne.) 




Áttérés a kálvinizmusra

Először az istentisztelet magyar nyelvűsége hatott a debreceniekre, majd fokozatosan tűntek el a katolikus elemek a liturgiából és a gótikus Szent András-templomból. Kb. 1552-től vált egyeduralkodóvá a kálvinizmus Debrecenben. Ezt követően más vallású ember még egy éjszakai szállást sem foglalhatott a városban. Persze, a korábbi lakosság nem költözött el, hanem szinte észrevétlen reformátussá nevelődött át. A katolikus szentmisét, amelynek liturgikus szövegei latin nyelvűek voltak, nem értették pontosan az emberek, bár az Evangéliumot és a mise bibliai szövegeit akkor is magyarul olvasták, és a prédikáció is mindig magyar nyelvű volt. A kálvinizmusra való áttéréssel azonban minden szertartás magyarul zajlott. A református prédikátorok is nem egyszer katolikus papokból lettek. Néhány évtized alatt aztán leegyszerűsödött a liturgia, és az új vallás eszmerendszere is egyre élesebben elhatárolódott a katolikustól, sőt harcosan szembe is került vele.

A szabad királyi város jogainak megerősítése

Már 1703-ban I. Lipót felesége, Eleonóra királyné próbálkozott azzal, hogy Debrecenbe visszaengedjék a katolikusokat. Azt a fogadalmat tette, hogy ha kiűzik a törököket az országból, Szűz Mária tiszteletére Debrecenben templomot épít. A törököket kiűzték, de templom nem épült, mert megüzenték a királynénak, hogy Debrecenben nem élnek katolikusok, így nincs kinek építeni. De 1715-ben Csáky Imre váradi püspök észrevette, hogy Debrecen nem teljesítette az 1693-ban megítélt szabad királyi város jogok feltételeit. Az 1715-ös országgyűlésen, ahol a 108. törvénycikk foglalkozott e jogok megerősítésével, gróf Csáky kikötötte, hogy csak akkor váljon törvénnyé a jog, ha a város a kötelességét is teljesíti, vagyis „… ha és amennyiben a római katolikus vallás szabad gyakorlatára vonatkozó ígéretüknek a város vezetői eleget tesznek, … ha és amennyiben katolikus parochiális egyház felépítése végett és a Ferences rendi atyák kolostora számára helyet jelölnek ki.”

Szabad vallásgyakorlás, katolikus templomépítés

Mivel Debrecen a szabad királyi város jogainak gyakorlásával indult komoly fejlődésnek, a gazdasági érdekek miatt teljesítette a város a kikötést. Csáky azonnal, még 1715-ben újraalapította a debreceni katolikus plébániát, és kinevezett egy plébánost, akire rábízta a további lépéseket. Sok huzavona után a város kijelölte a telket a katolikus templomnak és parókiának a Szent Anna utcán, a ferenceseknek pedig a Miklós utcán. De évekbe telt, míg a templomépítés elkezdődhetett, mert a „nyakas kálvinisták” védték vallásuk hegemóniáját. Az időközben kalocsai érsekké, majd bíborossá lett Csáky Imrének szívügye lett a debreceni templomépítés, ő fedezte költségeinek zömét, és az ekkor terjedő piarista rendet bízta meg az építkezéssel. A piaristák előbb egy kis rendházat és egy iskolát építettek, ahol már 1719-ben tanítottak. A templomot csak 1921-ben kezdték el építeni. Csáky Imre személyesen ellenőrizte az építkezést, ide kívánt temetkezni is. Utoljára 1732-ben járt Debrecenben, erre az alkalomra készült a főbejárat fölé a Csáky-címer és a latin felirat.

Szentebbül megújult
„Miután az igazhitű katolikus vallás gyakorlata 168 éven át száműzve volt Debrecenből, most pedig Csáky Imre bíbornok kifejezett buzgalma következtében ismét visszahozatott és szentebbül megújult, ugyanannak kegyes bőkezűségéből fölépült ez a kiváló egyház a kegyes rendi szerzetesek számára” – így hangzik a templom kapuzata feletti latin felirat magyarul.

Csáky bíboros ekkor felszentelte a még nem teljesen kész templomot. Ugyanebben az évben meghalt, de az altemplom kriptája még nem volt alkalmas a temetésre, ezért csak halálának első évfordulóján, testvére és utóda, Csáky Miklós püspök hozatta földi maradványait Debrecenbe. A teljesen elkészült, barokk oltárokkal és bútorzattal berendezett templomot ugyanő szentelte fel 1746-ban Szent Annának, Szűz Mária anyjának tiszteletére. Ekkor már több százra nőtt a katolikusok száma a városban. A templomszenteléskor 133-an bérmálkoztak. Sokan közülük a családi tradíciót követve a kálvini hitről tértek vissza ősi vallásukhoz, mások pedig az engedmények után települtek be Debrecenbe olyan területekről, ahol a rekatolizáció hamarabb végbement. Így tehát 168 év tilalom után újra megindulhatott a katolikus élet Debrecenben is. A Szent Anna templom sokáig az egyetlen katolikus temploma volt Debrecennek, majd az 1930-as évektől kezdve napjainkig még 6 épült, és további kápolnákra, miséző helyekre is szükség van. A Szent Anna-templom 1993 óta püspöki székesegyház lett.

Emlékévi programok hívőknek, ateistáknak

Az egész egyházi évben (2014 adventjének 1. vasárnapjától 2015 decemberéig) mintegy 40 rendezvénnyel emlékezik a város és az egyház a katolikus újjászületés 300 éves évfordulójára az emlékévben. Már javában zajlik a 12 részből álló, igényes hangversenysorozat a székesegyházban. Minden hónap harmadik vasárnapján az ország legjobb orgonistái, szólistái vendégszerepelnek itt helyi zenei együttesekkel. A város és az egyház együttműködésével valósul meg április 10-én az Ars sacra Debreceniensis című képzőművészeti kiállítás a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában. Május 29-én pedig a Déri Múzeumban nyílik egy nagyszabású és páratlan értékű válogatás a Nagyváradi Püspöki Kincstár gyűjteményéből. Június 12-én tudományos konferenciát rendez a Debreceni Egyetem az emlékév tiszteletére.

Egyházmegyei búcsú Szent Anna ünnepén

A 300 éves évforduló tiszteletére rendezett emlékév fő rendezvénye az egyházmegyei búcsú lesz, július 26-án, Szent Anna ünnepén. A lezárt Szent Anna utcán lesz az ünnepi szentmise, Böcskei László váradi püspök vezetésével, a szomszédos egyházmegyék püspökeinek és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjainak közreműködésével. A szentmise után avatják fel a templom előtt az alapító Csáky bíboros bronzszobrát. Délután a Nagyerdőn folytatódik búcsú, igazi népünnepélyt rendeznek, népszerű családi programokkal. Népzene, táncház, bábelőadás, könnyűzene, kézműves foglalkozás, lego építés és még sok más esemény várja a város minden lakóját, nem csak a katolikusokat. Estefelé Berszán Lajos, a debreceni kezdeményezésű gyimesfelsőloki csángó iskola alapító igazgatója fogja megáldani a családokat, tanítványai műsora keretében. Este a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon a Legyetek jók, ha tudtok! című musicalt tekinthetik meg az érdeklődők, budapesti társulat előadásában. Ilyen méretű katolikus esemény még soha nem volt Debrecenben.

Virágkocsit indít a plébánia a Virágkarneválon

Augusztus 16-án Szent István intelmei hangzanak el művészi feldolgozásban a Szent Anna Székesegyházban. Az augusztus 20-i virágkarneválra pedig először indít virágkocsit az alapításának 300. évfordulóját ünneplő plébánia. Szeptember 12-én a város főterén KATTÁRS Fesztivál lesz, amely a katolikus oktatás-nevelés témája köré szervezve mutatja be az egyház társadalmi szolgálatát. November 19-én a pékek és a katolikus háziasszonyok megsütik Szent Erzsébet kenyerét, és a szeretetszolgálatok önkéntesei középkori viseletben fogják a város több pontján megajándékozni a járókelőket egy-egy cipóval. Lesz még katolikus filmhét, biciklitúra, főzőverseny, szociális témájú konferencia stb. Kiállítással, sporteseményekkel, pályázatokkal kapcsolódnak az emlékévhez Debrecen katolikus intézményei is.

Pápalátogatás, kiengesztelés

A katolikus újjászületés 300 évének csúcspontja volt II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatása, amikor a Református Nagytemplomban ökumenikus istentisztelet keretében tanítást és példát adott az egyház egységéről, és a kiengesztelés jeleként megkoszorúzta a Nagytemplom mögötti Emlékkertben a gályarab-prédikátorok emlékoszlopát.

Gályarabok emlékoszlopa
A reformáció túlkapásaira válaszként az ellenreformáció idején hétszáz protestáns hitvallót idéztek be a pozsonyi bíróságra. A háromszáz megjelentet felségsértéssel, hazaárulással és a katolikus egyház megsértésével vádolták. Felszólították őket a katolikus hitre való visszatérésre. Azokat, akik nem teljesítették ezt, bebörtönözték, több mint negyven prédikátort pedig Nápolyba vittek és eladtak gályarabnak, de 1676-ban kiszabadították őket. Ennek emlékét idézi az obeliszk.

Az egész világ által számon tartott pápai gesztusra emlékeznek majd Debrecenben Szent II. János Pál pápa ünnepére, október 22-re szervezett püspöki kerekasztal-beszélgetés keretében, amely során az ökumenikus mozgalom helyzetét és lehetőségeit is megtárgyalják a keresztény testvéregyházak vezetői. Ekkor egy debreceni közterületet is szeretnének elnevezni a nagy egyházfőről, a későbbiekben pedig más, a város életében jelentős szerepet játszó katolikus személyiségekről. Egy kötet is készül, amely a 300 év legfontosabb katolikus eseményeinek kronológiáját és jeles személyiségeinek életét mutatja be. Az emlékév minden eseménye azt a célt szolgálja, hogy a köztudatba jobban beépüljön mindaz az érték, amit a katolikusok adtak Debrecennek. Sok tévedést, torzítást, előítéletet kell kijavítani, legyőzni a „kálvinista Rómában” – mondta dr. Keresztesné Várhelyi Ilona.

www.katolikusemlekev.dnyem.hu


Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest

Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest 

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) újabb esélyt adna Magyarországnak.
Húsvéti szafari Nagykőrösön

Húsvéti szafari Nagykőrösön 

A tavaszi szünet első napján újra kinyitja kapuit Magyarország első és egyetlen autós szafari parkja.
Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben

Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben 

A 80 éve püspökké szentelt Mindszenty József egykori székhelye is megújul a beruházás során.
Banksy-kiállítás nyílik Budapesten

Banksy-kiállítás nyílik Budapesten 

A művész több mint száz alkotását lehet majd megnézni május 3-tól a Király utcai Komplex Kiállítóteremben.
Túrák és családi programok Székesfehérváron

Túrák és családi programok Székesfehérváron  

Íme a legjobb húsvéti programok és kirándulások a városban a hosszú hétvégén.
XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt

XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt 

A Wenckheim-pincét egy domb alá fúrták be, melyen a Csolt nemzetség által emelt monostor romjai állnak.
Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke?

Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke? 

Az április 30-ig véleményezhető terveken új stégek és a tóval kapcsolatot teremtő sétányok láthatók.
Húsvét a Skanzenben

Húsvét a Skanzenben 

Húsvétvasárnap és hétfőn a régi falusi húsvéti ünnepeket kelti életre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között

Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között 

A „Együttműködés a közösségekért" című magyarországi projekt célja egy multifunkcionális tér létrehozása a Józsefvárosban.
Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz

Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz 

A brit nézők körében közel két évtizede töretlenül népszerű BBC-műsor, "A Gyakornok" versenyzői legutóbb a magyar főváros turisztikai kínálatát is népszerűsítve versenyeztek egymással.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.