hirdetés
hirdetés

Átfogó Google turisztikai kutatás: honnan és hogyan érkeznek hozzánk a turisták?

Hely, szállás, márkaismeret

Nyakunkon a turisztikai főszezon. Egyesek elégedetten nézegetik szállodájukban a következő hónapok foglalási számait, másoknál vészforgatókönyv készül, mit tegyenek, hogy valamiképp megtöltsék nyárra a még üresen tátongó helyeket. A Google öt országra kiterjedő turisztikai kutatása alapján arról beszélgetünk Boros Botonddal, a Google magyarországi marketingvezetőjével, honnan, miképp indulnak hozzánk a turisták. Mi az a hívószó, amely a legjobban érdekli az utazókat, milyen témára kattintanak rá a legtöbben, és miképp alakult az elmúlt időszakban a mobilos keresések száma?

hirdetés

A Google nem egy jótékonysági intézmény. Most mégis készült egy olyan átfogó elemzés, amely a hazai szállodásoknak akár az itinerük is lehetne, mert ha követik az abban foglaltakat, egyre többen érkezhetnek hozzájuk, emelkedhet a vendégszám.

Azért végzünk ilyen jellegű kutatásokat, mert jobban meg akarjuk ismerni a felhasználóinkat, az adott piacot. Ez nem egy egyszeri felmérés – amelynek során a saját oldalainkon vizsgálták a szakértők a Magyarország iránt érdeklődők és foglalók szokásait –, hanem minden évben elvégezzük ezt Google-ben indított keresések alapján készülő átfogó kutatást. Az adatokat aztán arra használjuk fel, hogy a tapasztaltak alapján megállapítsuk az online trendeket, amelyek alapján még inkább személyre szabott és targetált megoldásokat tudjunk nyújtani a lehetséges hirdetőinknek.

Beavatna a vizsgálat részleteibe?

A keresési trendeket vizsgáltuk öt ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) esetében. Ez alapján elmondható, hogy 2014-hez képest tavaly közel húsz százalékkal nőtt a turizmushoz kötődő online keresések száma, ezen belül is legjobban a nyaralási időszakhoz köthető kattintások száma gyarapodott. A Google keresőben a látogatókat a nyaralás helyszínén a szabadidős aktivitások (+24% növekedés tavalyhoz képest) és a hotelek (+21% növekedés) érdekelték.

És mi a helyzet az ismert brandekkel?

Az eredményeink azt tükrözik, hogy az érdekli az utazni vágyókat a legkevésbé. A legelső a desztináció, amelyet megnéznek, utána az adott helyhez, a különböző szállodákhoz köthető szolgáltatások, és a kutatásaink alapján csak a harmadik helyen szerepel a brand. Persze mondjuk egy Four Season’s esetében más a helyzet: ott elsősorban azt nézik meg a netezők, hogy az adott desztinációban, ahová készülnek, van-e a kedvenc luxusláncuknak tagja, avagy nincs. Nem a szolgáltatásokra keresnek rá, mert a láncot ismerve pontosan tudják, mivel rendelkezik az adott ház. De ez csak egy kirívó példa, nem ez az általános.

Akkor egy adott desztináción belül a hotel kiválasztásánál alapvetően a kínált szolgáltatások számítanak?

Így van. Ha valaki kedvet kap mondjuk egy város felkereséséhez, körülnéz a hotelek „portálján” – ki mit kínál –, aztán lefoglalja a repülőjegyét. Érdekes módon repülőjegyfoglalás esetén viszont a márka, vagyis a brand nagyon is meghatározó, azaz arra a légitársaságra keresnek rá először az utazók, amellyel máskor is utaztak, amelyet ismernek és megszoktak.

Szállodások körében jól ismert eljárás, főleg újonnan nyíló házak esetén, hogy a profi tulajdonosok vagy üzemeltetők már a név kiválasztására is ügyelnek. Azaz odafigyelnek arra, hogy az ábécében elöl szerepeljen a ház neve, ha a városoknál az utazó a szállásokra kattint.

Ha valaki csak a hotel nevével trükközik, az megítélésünk szerint nem elég, mert alapvetően a desztináció a döntő, az számít az utazás során, hogy az adott hely elég vonzó-e az utazást tervező számára vagy sem. A második, ahogy már említettem, az adott ház szolgáltatásai, és csak a harmadik helyen áll a brand. Mondanék ezzel kapcsolatban egy hazai példát. A Danubius-lánc online megjelenéseit egyik partnerünk, az INTREN koordinálja. A cég nagy tapasztalattal rendelkezik e téren, hiszen ötödik éve dolgozik együtt szállodás ügyfelével. Van egy adott hirdetési keretük, amelyet három részre bontanak. A legtöbbet a desztinációs hirdetésekre fordítják, kisebb részt költenek arra, hogy az adott házban milyen szolgáltatásokkal várják az érkezőket, és a legkevesebbet költik a névre, azaz a brandingre. Ezzel a módszerrel sikerült átalakítani az emberekben a Danubius-ról élő képet, ami még azt sugallta, hogy ez egy tradicionális márka, mindenki által jól ismert szolgáltatásokkal. Végre eljutott a célközönséghez, hogy a lánc tagjai frissítették szolgáltatásaikat, és egész mást kínálnak ma, mint régen.

A többéves kutatási eredmények alapján mi a legnagyobb változás, amelyet megállapított a Google?

Egyértelmű: a mobileszközök alkalmazásának előretörése. Csak a tavalyi évben 81 százalékot nőtt a turizmushoz kapcsolódó mobilkeresések száma. Megállapítható, hogy a turizmus területén az összkeresések számának 26 százaléka mobilról történik, vagyis minden negyedik felhasználó mobilról keres információt az utazásával kapcsolatban. Kimagasló az autós szolgáltatásokkal – taxi, autóbérlés stb. – kapcsolatos mobilos keresések száma, a második helyen az időjárás szerepel, a harmadik helyen pedig a helyszíni szolgáltatásokra keresnek rá az utazók a telefonjaikról. Ez alapján mondjuk mi azt, hogy mára meghatározóvá váltak az utazók számára a mikromomentumok.

Mit ért ezalatt?

Régen egy utazás megtervezése úgy történt, hogy leült az ember a számítógépe elé, összeszedett minden infót az adott helyről, leírta, és elküldte annak, akivel utazni szándékozott. Aztán átrágták együtt, felmentek az adott online felületre, és lefoglalták a szállást, a különféle programokat, szolgáltatásokat stb. Ma ellenben annyira lerövidült ez az egész folyamat, hogy szaggatva, két-három percre bontva – mondjuk kocsiban ülve, buszmegállóban állva vagy várva valahol egy tárgyalásra –, gyorsan történik az információgyűjtés, és ezekből az apró mikromomentumokból áll össze egy-egy utazás. Amit mi mindebből látunk a felületeinken az utazások tervezése során, az négy fő lépés: „Meg akarok nézni valamit”, „Meg akarom csinálni”, „Fel akarom fedezni”, és az utolsó, negyedik lépésként „Meg akarom vásárolni”. Mindez nemcsak a turizmus, hanem minden más téren ugyanígy működik. Vagyis a vásárlás nem egy határozott, sokáig mérlegelt döntésen alapul, hanem egy jóval rövidebb ideig tartó információgyűjtési egységek után gyorsan lezajló, határozott folyamat.

Végül még egy utolsó kérdés: mi a helyzet az akciókkal, amelyekben mi, magyarok szinte verhetetlenek vagyunk?

Felmérésünk alapján egyáltalán nem tartom ördögtől valónak, ha valahol folyton akcióznak. Egy szálloda vagy egy lánc ezt bátran teheti, ha okosan, tervezetten csinálja. Futhatnak folyamatosan akciók egymás után, azonban a lényeg, hogy mindig más területet, másfajta szolgáltatást érintsenek, ne folyton ugyanazt az engedményt találja, és ne ugyanarra az egy termékre az oldalra látogató. Mindez persze, amiről most beszéltünk, csak egy választási lehetőség, egy-egy megoldási verzió, amelyet vagy megfogad valaki, vagy másképp tesz – és lehet, hogy éppúgy sikeres lesz. Nincs kőbe vésve a siker receptje. De ha a szolgáltató semmit sem tesz érte – nem fog az ölébe pottyanni magától az oldalára látogató.

Vágó Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai