hirdetés
hirdetés

Nemzeti konzultáció a magyar turizmusról

Helyzetértékelés és jövőkép

A Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért felelős Helyettes Államtitkársága július 16-án turizmus- és egészségipari konzultációt szervezett a magyar turizmus jövőjéről. Ez volt az első széles körű szakmai egyeztető fórum az új kormány megalakulása óta. A rendezvény telt ház előtt zajlott, a résztvevők között ott voltak a szakmai szervezetek, szállodák, utazási irodák, közlekedési vállalatok, TDM-szervezetek, oktatási intézmények és kutatócégek képviselői.

hirdetés

Az Országház Főrendházi termében dr. Schmitt Pál, a Magyar Országgyűlés Elnöke, köztársasági elnök köszöntötte a vendégeket. Schmitt felidézte, hogy tizenhét éven át dolgozott a budapesti Astoria szállodában, ahol számos alapszabályt megtanult a turizmussal kapcsolatban: például azt, hogy a ma el nem adott szoba már soha el nem adható, és a szakácsnak is van lelke. Schmitt úgy véli, hazánk számára is a turizmus lehet a kitörési pont, akárcsak Izlandon. Elhangzott az is, hogy a Parlament épülete egyik leglátogatottabb turisztikai vonzerőnk, amelyet évente 6-800 ezer vendég keres fel. Schmitt szerint erősíteni kell a „nemzeti turizmust”: ennek keretében az iskolásoknak fel kell fedezniük a határon túli magyarlakta területeket. Erre a célra külön programot indít a kormány.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter helyzetértékeléssel kezdte előadását. Kiemelte, hogy 10 évvel ezelőtt indult az első Széchenyi terv, amely azonban „torzóban maradt”. „Az utóbbi években sokat romlott az ország versenyképessége, a turizmusban is” – hangsúlyozta. Pedig ezen időszak alatt megkétszereződött a gyógyszállodák száma. A turizmus nemzetgazdasági szerepét tekintve 181 ország közül csupán a 136. helyen állunk, és az uniós államok között is csupán a 25. hely a miénk. Jellemző adat, hogy Ausztriában hatszor annyit költ egy átlagos turista, mint nálunk. Jövőképet is felvázolt a miniszter, eszerint a turizmus nemzetgazdasági szerepét meg kell kétszerezni, 700 ezer új munkahelyet kell teremteni és a nemzetközi versenyképességünket 1/3-ával kell javítani a következő tíz év alatt. Ennek érdekében minőségi és nem mennyiségi fejlesztésekre van szükség – a pályázatok elbírálása során a hungaricum-jelleg előnyt jelent majd. A turizmus fejlesztését egy tágabb gazdaságfejlesztési program – az egészségipar - részeként képzeli el a miniszter. Matolcsy biztosította a hallgatóságot, hogy lesz tíz évre szóló 2. Széchenyi terv, megszületik a Turizmus törvény és megfelelő közgazdasági környezetet (bürokrácia csökkentése, kevesebb adó) teremt a kormányzat a turisztikai vállalkozások számára.

Dr. Horváth Endre helyettes államtitkár a turizmusirányítás új alapelveit ismertette. Hangsúlyozta, hogy mivel a turizmus egy volatilis iparág, alapos elemzés szükséges a fejlesztési programok sikeres megvalósításához. A programok kidolgozásához viszont az utazók motivációjának megismerése szükséges. A programok kialakítását a szakma aktív bevonásával képzeli el Horváth Endre, aki szerint fel kell gyorsítani a tervezés folyamatát: ¼ év alatt kell összeállítani stratégiai programokat. Az erős nemzetközi versenyben egyedi képességeinkre kell építeni, és ki kell törni az árversenyből. „Ne éves reklámkampányokban, hanem több évig tartó termékstratégiákban gondolkodjunk!” – emelte ki. Felhívta a figyelmet az egészségipar, egy egységes minősítési rendszer, valamint a magyar termékek, a helyi kis gazdaságok erősítésének szükségességére.

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. új vezérigazgatója az új nemzetközi piaci hangsúlyokról szólt. A nemzetközi szállodaipari tapasztalatokat szerzett fiatal szakember eredményorientált értékesítési szemléletet kíván meghonosítani a társaságnál. Ennek jegyében mérni fogják a kampányok hatékonyságát. Idén folytatják a Budapest Winter Invitation kampányt, reményei szerint az eddigi 50 helyett immár 100 millió forintos költségvetéssel. Tervezik a kampány kiterjesztését Budapesten kívüli magyar tájakra is. Horváth Gergely célként határozta meg a többnapos, külföldi főutazások arányának megduplázását. Optimalizálni kell szerinte ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt. működését, mivel jelenleg túl magas a működési költségek aránya a marketingbüdzséhez képest. Ennek jegyében hamarosan felmérik a külképviseletek és a vidéki hálózat (RMI-k) működését. Szakmai tanácsadói profitcentrumokat kívánnak létrehozni, és fejlesztik a Nemzeti Kongresszusi Irodát. Megerősítik a konferencia nagyköveti programot, újraindítják a sportnagyköveti programot, és e-commerce központot hoznak létre a társaság online adatbázisára építve. 2010 szeptemberében kezdik az egyeztetéseket a szakmával a jövő évi marketingterv részleteiről. 2011 az egészségturizmus éve lesz, de várhatóan 2012-ben is ez lesz turizmusunk fő arculati eleme. Az ősztől már igyekszünk kihasználni a jövő évi uniós elnökségünkből fakadó lehetőségeket, és a Liszt-év is hangsúlyos lesz a külföldi magyar nemzeti megjelenésekben. Elképzelhető a Welcome to Hungária beutaztató workshop újraindítása, de „nem feltétlenül az Utazás kiállítás” ideje alatt. Erősíteni szándékozik az új vezérigazgató Budapest gyűjtő-elosztó szerepét, ugyanakkor a Fly and rail, illetve Fly and bus programokat is népszerűsíteni kívánja.

Szakértők a turizmus konzultáción

Szakértők is hozzászóltak az Országházban rendezett Turizmus- és Egészségipari Konzultációhoz.

Palkó Lajos, légügyi szakértő szerint az ország elérhetőségének fejlesztése szempontjából kiemelt szerepet játszik a repülés, különösen a fapadosok kegyeinek elnyerése. Palkó Lajos fontosnak tartja a légimarketing alap megújítását, valamint új járatok nyitását.

Ruszinkó Ádám egészségturisztikai szakértő, aki 3 évig a Széchenyi-terv egészségturisztikai programjának vezetője volt, ismertette az idén februárban meghirdetett egészségipari programot. E szerint egyebek mellett kiemelt szerepet kapna az egészségturizmus, azon belül a fürdők fejlesztése. De fontos az egészségiparhoz tartozó ipari termelés is, mely a hazai gazdasági szereplőket hozná előnyös helyzetbe. A fürdők mellett hasonlóan fontos szerepet kaphatna az ásványvíz-termelés is. Ruszinkó úgy véli: a hazai fogyasztás duplázódására számíthatunk a közeli jövőben. A szakember felhívta a figyelmet a szakirányú oktatás és kutatás fejlesztésére is.

Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke elmondta: a hazai vendéglátáson nagyot lendítene, ha a hungaricumnak számító magyar csárdák megújulnának.

Nemes Andrea a Corvinus Egyetem docense a turisztikai vonzerőkről beszélve szintén a hazai termálvíz jelentőségére hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Nemes különösen fontosnak véli a budapesti fürdők vendégbarátabbá tételét. Horkay Nándor, a VÁTI Nonprofit Kft munkatársa a hazai turizmus első számú irányelveként kifejtette: a magyar turizmus legyen magyar és keresztény, azaz nyitott a világ felé. A magas színvonalú szolgáltatásra, stratégiai fejlesztésre, fenntarthatóságra és az erős szervezetek jelentőségére kitérő irányelvek felsorolását követően Horkay felhívta a figyelmet a Turisztikai Desztináció Menedzsmentek (TDM) jelentőségére. A gyógyturizmussal kapcsolatban elmondta: a Kárpát-medencének Európa gyógyító központjává kellene válnia.

Mezősi Csilla, egészségturisztika szakértő hangsúlyozta: hosszú távú fejlesztési koncepció révén válhat meghatározóvá a magyar egészségturizmus. Főpiacként egész Európát kell célba vennünk. A meghatározó szerep betöltéséhez állami akarat és 10 éven át biztosított marketingköltség szükséges. Az Unión belül jelentős pozíciókat szerezhetünk, ha a régóta készülő, a járóbetegek szabad mozgását biztosító direktíva végre hatályba lép. Az egészségturizmus és -ipar fellendülésének köszönhetően megszűnhet a szakképzett egészségügyi személyzet elvándorlása is. A gyógyfürdők mellett egészségturizmusunk másik alappillére a fogászati turizmus lehet. A fogászati turizmusról bővebben Bátorfy Béla fogszakorvos beszélt. Kiemelte, hogy a fogászati turizmus teljes mértékben önerőből szerezte meg tekintélyes pozícióját, de az erős lengyel, török és bolgár konkurencia legyűrése érdekében eljött az idő, amikor szükséges lehet az állami szerepvállalás. A kezelésekre érkező vendégek átlagosan 4-6 ezer eurót hagynak hazánkban. 2009-ben mintegy 600 ezer vendégéjszakát és közel 90 milliárdos bevételt termeltek a fogturisták. A kezelésekre érkezők igen jelentős része Angliából érkezik, akik a font tavalyi gyengülése miatt el-elmaradoztak.

Horváth Tihamér, a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság részéről a munkavállalók felüdülését, munkakedvének és termelékenységének növelését célzó rekreációs kártyáról értekezett. A kártya bankkártyaként működne, az ehhez kapcsolódó számlára fizetné be a munkáltató a munkavállaló jövedelmének 10%-ig az üdülésre felhasználható összeget. A számlákat egy ún. turizmus bank kezelné. A munkaadó a befizetett összeg felét adójából jóváírhatná, ez azonban csak a nyereséges vállakozásokra volna érvényes. A rekreációs kártya egyik nem titkolt célja, hogy növelje a belföldi turisták számát, illetve hogy megfordítsa a kül- és belföldi turisták arányát. Horváth úgy látja egyelőre a külföldiek jóval nagyobb számban utaznak hazánkban, mint a belföldiek.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai