Az olasz gazdaság gyengélkedik, de az olaszok ettől nem utaznak kevesebbet, mint korábban. Viszont amikor útra kelnek, akkor azt délies lazasággal teszik: többet költenek a világátlagnál, és az úti célról nagyon sokan (43 százalék) csak az indulás előtt 1-15 nappal döntenek.
Olaszország több mint 300 ezer négyzetkilométernyi területén 58,1 millióan élnek. 2004-ben az egy főre eső GDP 28.300 USD volt, ez Európában a tizenhatodik legmagasabb érték. Olaszország gazdasága évek óta rosszul teljesít. 2005 második negyedévétől kezdve az olasz gazdaság mérsékelt fellendülést mutat, ám a makrogazdasági adatokban nem következett be számottevő változás. Az ország GDP-je 2005 harmadik negyedévében 0,3 százalékkal növekedett, ami megszakította a 2001 óta tartó negatív trendet. Az infláció viszonylag alacsony: a harmadik negyedévben 2 százalékos éves szintű áremelkedést regisztráltak. „A munkanélküliségi ráta 7,5 százalék, 0,4 százalékkal alacsonyabb a 2004-es év ugyanezen időszakához képest. Az ország déli része érezhetően szegényedik. Olaszország jelenleg a 47. helyen áll világ versenyképességi rangsorában” – mutatta be Olaszország gazdaságát a Magyar Turizmus Rt. „A hónap küldőországa” című rendezvényének legutóbbi prezentációján Kiss Kornélia, az rt. kutatási igazgatója.
Olaszország kiemelt helyet foglal el hazánk külkereskedelmi partnereinek sorában: 2005 első kilenc hónapjában kivitelünkben Németország és Ausztria után a harmadik, míg behozatalunkban a negyedik legfontosabb partner volt. Olaszországba irányuló exportunk 2004-től kezdve jelentősen nő, míg importunk kismértékben csökken. A kétoldalú árucsere-forgalomban 2005 első nyolc hónapjában kismértékű aktívum mutatkozott. Magyarországon mintegy 2400 olasz érdekeltségű vállalat van jelen, a közvetlen olasz tőkebefektetések összértéke 2004-ben 19,7 millió euró volt.
Olaszország turizmusa
Olaszország 2004-ben a világ hatodik legtöbbet utazó és költő küldőországa volt. Olaszországban 100 lakosra 35 külföldi utazás jut. A belföldi turizmus is jelentős: 2004-ben az olasz lakosság 204 millió vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, és egy lakosra 3,5 belföldi vendégéjszaka jutott.
Az olaszok külföldi utazásai és üdülései az európaiak utazásainak és üdüléseinek 5,7, illetve 6,9 százalékát tették ki 2004-ben. A külföldi utazások 84 százaléka szabadidős céllal történt. A szabadidős célú külföldi utazások száma 2004-re 81,9 százalékkal, a külföldi utazások száma 57,2 százalékkal nőtt 1996-hoz képest.
2004-ben az olaszok szabadidős célú utazásainak 88,4 százaléka Európába irányult. Nyugat-Európa részesedése kiemelkedő: ideköthető a szabadidős célú külföldi utazások 30 százaléka. A Magyarországot is magába foglaló Kelet- Európát a szabadidős utazók 5,4 százaléka választotta.
A legkedveltebb desztinációk között az első helyen Franciaország áll, ahová a szabadidős célú külföldi utazások 21százaléka irányult. Ezt Spanyolország, Horvátország és Ausztria követi. Magyarország részesedése 2004-ben 1,3 százalékot tett ki, ezzel hazánk az olasz turisták 16. legkedveltebb úti célja.
A magyarországi beutazóturizmus jellemzői
2005-ben több mint 689 ezer olasz látogató érkezett Magyarországra. A kereskedelmi szálláshelyeken 222 ezer olasz vendéget regisztráltak, akik átlagosan 2,7 éjszakát, összesen 501 ezer vendégéjszakát töltöttek el azokon. A magyarországi olasz vendégforgalom 2000 és 2004 között folyamatos növekedést mutatott, 2005-ben azonban a látogatók számának dinamikus növekedése mellett (+12,0 százalék) mind a vendégek (-3,4 százalék), mind a vendégéjszakák (-1,9 százalék) számában csökkenés mutatkozott. A Magyarországon kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő olasz vendégek döntő többsége szállodában száll meg, 2005-ben a szállodák részesedése meghaladta a 90 százalékot. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján 2005-ben Olaszország Magyarország legfontosabb küldőországai között a negyedik, a szállodák adatai alapján a harmadik volt.
Más küldőpiacoktól eltérően az olasz vendégforgalom szezonálisan kiegyenlített. 2005-ben 10 százaléknál magasabb vendégéjszaka részesedést mindössze két hónap, az április és az augusztus ért el, a legkevesebben pedig februárban érkeztek. A többi hónap részesedése 5 és 10 százalék között mozgott. Az olasz lakosság külföldi utazásainak leggyakoribb motivációja a körutazás (49 százalék), a vízparti üdülés (27 százalék) és a városlátogatás (10 százalék), ami a magyarországi kínálat szempontjából kedvezőnek tekinthető. A Magyarországra érkező olasz vendégek 21 százaléka városlátogatás, 19 százaléka vízparti üdülés és 12 százaléka körutazás céljából keresi fel hazánkat. Az olasz turisták körében Magyarország kedvelt vadászturisztikai desztináció is; az olasz turisták 14 százaléka legalábbis ezzel a céllal érkezett hozzánk 2004-ben. Az olasz üzleti utazók az összes látogató 9 százalékát adják. A 2005-ben hazánkban tartott nemzetközi konferenciák közül minden harmadikon olasz látogatók is részt vettek.
Miért érdemes Olaszországra figyelni?
• Olaszország a világ hatodik legjelentõsebb küldõországa.
• Az olasz turisták fajlagos költése magasabb a világátlagnál.
• Olaszország hazánk TOP 5 küldõpiaca között szerepel: 2005-ben 689 ezer olasz látogató érkezett Magyarországra.
• Az olasz lakosság külföldi utazásainak leggyakoribb motivációi a magyarországi kínálat szempontjából kedvezõnek tekinthetõk.
• A gazdasági stagnálás nem fogja vissza a turizmust.
• Az olaszok Európa ötödik legtöbbet utazó szabadidõs turistái.
• Az olasz beutazóforgalmat kismértékû szezonalitás jellemzi.
Mit várhatunk az olasz piactól 2006-ban?
Olaszországot gazdasági recesszió jellemzi, a lakosság megélhetési problémákkal küzd. Ha lehet, nem mondanak le az utazásról, de lerövidítik, adott éven belül kevesebbszer utaznak, olcsóbb ajánlatokat keresnek. Az olasz irodák év eleji forgalmi jelentései alapján az olasz turisták körében idén nagyobb érdeklődés elsősorban az Indiai-óceán térsége (+4,5%), illetve Afrika és a Vörös-tenger (+2,55%) iránt várható, míg Európa iránt kisebb lesz a kereslet (–5,23%) – közölte kérdésünkre Obrofta Anita, a Magyar Turizmus Rt. olaszországi képviselet-vezetője. Fontos kiemelni, hogy 2004-ben 25%-os növekedés volt a magyarországi olasz vendégéjszakák esetben, abban az évben rekordot értünk el 600 000 vendégéjszakával. Ehhez képest a 2005-os csökkenés nem volt számottevő: 591 000 vendégéjszaka, figyelembe véve, hogy 2004-ben az EU-bővítés miatt szinte minden média az új belépő 10 országról írt és ez jelentős publicitást jelentett kvázi ingyen.
2006-ra a tavalyi forgalmat prognosztizáljuk. Pozitív befolyásoló tényező, hogy idén a húsvét kedvezőbb időpontban alakul (az olaszok első nagy utazási hulláma általában a tavaszi ünnepekkor indul: (húsvét, április 25., május 1.), negatív viszont, hogy a foci-vb miatt valószínűleg sokan abban az időszakban otthon maradnak vagy Németországba utaznak.
A jelenlegi olasz gazdasági helyzetben nem arról van szó, hogy bizonyos desztinációk forgalma jelentősen növekszik, míg másoké jelentősen csökken, hanem általában nehéz helyzetben van a kiutaztató piac, így a mi forgalmunk jelentős növekedéséhez is elsősorban az országon belüli gazdasági helyzet stabilitása fontos, nagyon sok múlik az olaszországi tavaszi választások utáni helyzeten.
Ha a turisztikai szolgáltatások jó ár/érték arányt tudnak biztosítani, az kedvezően hat az olasz turistaforgalomra (jelenleg egyik legfontosabb választási tényező az ár, de emellett az olaszok igényesek). Egyre nagyobb arányban szervezik meg az utakat egyénileg, nő az internet szerepe, érdemes erre a szegmensre is odafigyelni, jelen lenni a jelentősebb olasz foglalási portálokon – hívta fel a figyelmet Obrofta Anita.
A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.
A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
