A Balatoni Bringakör megvalósítha­tósági tanulmányának készítése kapcsán tartott fórumot a Köz­lekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) október 21-én a keszthelyi Balatoni Múzeumban. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. közreműködésével meg­szervezett tanácskozás célja elsősorban az volt, hogy bemutassák a jelenlegi munkát, összegyűjtsék a térségben zajló kerékpáros-kötődésű fejlesztéseket, elképzeléseket, és ismerkedési lehetőséget teremtsenek a fej­lesztéseken dolgozóknak és más érintettek­nek. A bevezetőben Berencsi Miklós, a KKK munkatársa mutatta be a 2014–2020-as időszakra kidolgozott országos komplex kerékpárosprogramot, amelynek a balatoni bringakörrel kapcsolatos munka is része. Mint elmondta, a projektnek a megvalósíthatósá­gi tanulmányok készítése mellett tervezési, térinformatikai és kommunikációs pillére is van. Az anyag a tervezésnél a balatoni bicikliút mellett foglalkozik a Budapest és Balaton közötti kerékpáros-összeköttetés, a Dunát követő EuroVelo-útvonal Budapestig tartó szakasza és a kapcsolódó budapesti belső szakaszok kiépítésével. Az EuroVelo 6-os Rajkától a főváros határáig tartó, 293 kilométeres szakaszát 8,3 milliárd forintból tervezik megépíteni. A 120 kilométeres I. ütem 2017–2018-ban, a 35 kilométeres II. ütem 2019-ben, a 138 kilométeres III. ütem 2020-ban készül el a tervek szerint. A teljes szakaszt nyolc kilométer kerékpárosnyom – tehát gépjárművek által is használt közút burkolatára felfestett kerékpáros-piktogram, afféle szamárvezető –, hat kilométer kerék­pársáv, 191 kilométer önálló kerékpárút, 73 kilométer kis forgalmú közút és 15 kilométer gyalogos- és kerékpárút alkotja majd.

A 6,4 milliárdos költséggel tervezett, fővá­rosi 120 kilométeres belső szakaszból a budai oldalon 61,4 kilométer, a pestin 36 kilométer, a Csepel-szigeten 16,3 kilométer lenne, és további 6,3 kilométer kellene a balatoni út bekötéséhez. Az összesből önálló kerékpárút lenne 55,3 kilométer, gyalog- és kerékpárút 21,5 kilométer, kétoldali kerékpársáv 6,8 ki­lométer és kerékpárosnyom 36,5 kilométer.

A Budapest és a Balaton közötti ke­rékpáros-összeköttetés 106 kilométeres hosszúságú megvalósításának költségét a tervek szerint 4,3 milliárd forintra becsülik. Önálló kerékpárút megépítését 44 kilo­méter hosszan tervezik, 23 kilométer lesz kerékpárosnyom. Ugyancsak a közutak hasz­nálatával alakítanak ki 13 kilométer hosszban kerékpársávot, végül 26 kilométeres szakasz burkolt mezőgazdasági utakon fog haladni. A teljes útvonal 71 százalékát kell megépíteni, húsz százalékát forgalomtechnikai beavat­kozásokkal alakítják ki, kilenc százalékához pedig meglévő létesítményeket használnak fel. A tervek szerint az 57 kilométeres I. ütem 2017–2018 között készül el, a 27 kilomé­teres II. ütem 2019-ben, a 22 kilométeres III. ütem pedig 2020-ban. A 2014–2020-as időszakra kidolgozott országos komplex kerékpárosprogram az utak fejlesztése, fenntartása mellett kiterjed a szolgáltatás­fejlesztésre és -működtetésre, az oktatásra és a promócióra, a monitoringra és az érté­kelésre, a szervezetfejlesztésre és szabályo­zásra is. A programhoz a most kezdődő uniós pénzügyi ciklusban országosan mintegy 90 milliárd forintot szeretnének felhasználni.

A korábban már említett összegen túl a balatoni bringakörútra hatmilliárd forintot, további országos jelentőségű turisztikai kerék­párutak megépítésére száz kilométer hosszan és a meglévő hálózat egységes kitáblázására 4,1 milliárdot, a Duna menti kerékpárút Buda­pest és a horvát határ közötti szakasz, Tisza menti Kerékpárút, Vasfüggöny kerékpárút fejlesztésének előkészítésére egymilliárdot, a települések közötti, elsősorban a munkába, iskolába járást szolgáló kerékpárút megépí­tésére 500 kilométer hosszon 15 milliárdot.

A kerékpárosbarát települések létrejöt­tének elősegítésére 15 milliárdot terveznek, amiből negyven település összefüggő belső kerékpárosútvonal-hálózatának kiépítését, kijelölését valósítanák meg a parkolással, eh­hez rendelt kommunikációval együtt. A kerék­párosút-hálózatok fenntartási, üzemeltetési rendszerének létrehozására és működtetésére hétmilliárdot szánnak. Kisebb-nagyobb ös�­szegeket terveznek egyebek mellett hegyike­rékpáros-útvonalak kijelölésére, kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek fejlesz­tésére, turisztikai célú kerékpárkölcsönző rendszerek létrehozására, a kerékpárszállítás, parkolás feltételeinek javítására, kerékpáros turisztikai szolgáltató hálózat, turisztikai in­formációs és promóciós rendszer fejlesz­tésére, kerékpár-regisztrációs programra. A kerékpárutak üzemeltetésére, fenntartására három javaslatot dolgoztak ki normatív finan­szírozással. Az egyiknél az önkormányzat és a központi szervezet közösen lenne felelős, a másiknál térségi koordinációs szerveze­teknek jutna a feladat, a harmadikban pedig egy központi, országos hatáskörű fenntartó szervezet végezné a munkát.

A Balatoni Bringakör megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésével kapcsolatos munkáról Mihálffy Krisztina, a Közlekedés­fejlesztési Koordinációs Központ munka­társa beszélt. A Kis-Balatonhoz, Hévízre és Tihanyba is kiágazó Balatoni Bringakört 248 kilométer hosszúra tervezik, a teljes kiala­kítás hatmilliárd forintba kerülne. Az összesből gyalog- és kerékpárút 12 kilométer, kerékpárosnyom két kilométer, kerékpársáv nyolc kilométer, kis forgalmú közút 90 kilo­méter, önálló kerékpárút 136 kilométer lenne. Ennek a 73 kilométeres, a biztonság javítását célzó I. üteme 2017–2018-ban készülne el 2,3 milliárd forintért, a 35 kilométeres II. ütem fő célja a folytonosság, ez 2019-ben 1,2 mil­liárdért valósulna meg, végül a kényelemre koncentráló, 138 kilométerre kiterjedő III. ütem 2020-ban 2,5 milliárd forintért készülne el. A forrást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) turisztikai fejlesz­tés keretéből remélik, a beruházó a NIF Zrt. lenne. De Mihálffy Krisztina hangsúlyozta, hogy ez csak terv, hogy pontosan miként lesz, az későbbi döntéseken múlik. Az önkormány­zatok jobban teszik, ha maguk is lépnek, ha módjukban áll, nem arra várnak, hogy valaki majd odateszi a hatmilliárdot és megépíti az utat. Fekete-Páris Judit, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) mellett működő Balatoni Integ­rációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa a Kerékpározás a Balaton régió fejlesztési elképzeléseiben címmel adott tájékoztatást. Mint elmondta, 2000 óta mindig jelen volt a munkájukban ez a kérdés, több példát is hozott az eddigi fejlesztésekből.

A balatoni kerékpárosprojekt meghatáro­zó eleme a bringakör fejlesztése, de mellette nagyon fontosnak tartják a kistérségek, kis­régiók kerékpárút-hálózatának kiépítését is, amire 800 millió forintot terveznek. Ebből 720 millió forint menne 21 kilométer új kerékpárút megépítésére és 80 millió forint 494 kilométer kijelölt kerékpárút kialakítására. A marketing, regionális szolgáltatásfejlesztés költségeként 80 millió forinttal számolnak, a vállalkozói szolgáltatásfejlesztés támogatására 270 mil­lió forintot terveznek. A kerékpáros-fejlesztés teljes költsége 7,1 milliárd forintra tehető, de ő is hangsúlyozta, hogy a forrásokról jelenleg zajlik az egyeztetés. A későbbi fejlesztések és a marketingmunka megalapozása érdekében mindenképpen fontosnak tartják, hogy legye­nek adatok a kerékpárosokról, szokásokról.

Nagyon fontos az üzemeltetés kérdése, amely jelenleg nincs megfelelően megold­va. A program készítésekor úgy látták, hogy regionális alap létrehozásával, kistérségi együttműködésekkel, a jelenlegi kapacitások felhasználásával hatékonyan meg lehetne oldani ezt a problémát. Az önkormányza­tok részéről ma is megvan a bekapcsoló­dási szándék, így a régió szívesen vállalna mintaprojektszerepet egy ilyen rendszerben. Beszélt arról is, hogy még zajlik az egyeztetés a projekt megvalósítóiról. A háttérterületi szakaszok esetében az önkormányzatokat kellene bevonni. Az infrastruktúra-fejlesz­tésen felüli területek esetében valamilyen régiós megoldás lenne megfelelő. A siker érdekében fontos valamennyi szervezet, vál­lalkozó részvétele, együttműködése.

Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vezetője Keszthely és a nyugat-balatoni térség kerékpáros-fejlesz­tési eredményeiről, elképzeléseiről beszélt. Részletesen szólt a 2011-es térségi TDM-pályázat keretében végzett kerékpáros-be­ruházásokról. Mint elmondta, a tervezésnél abból indultak ki, hogy nem az új kerékpár­utakat építése a legfontosabb, hisz nagyon sok olyan mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és egyéb út van, amelyet nagyon jól hálózattá lehet fejleszteni. A másik ilyen meghatározó alapvetés volt az osztrákoknál szerzett ta­pasztalatok alapján, hogy a kerékpáros-útvo­nalnak nem a kerékpárút, hanem az útvonal­hoz szükséges infrastruktúra a legfontosabb ismérve: legyen biztonság, kitáblázás, pihe­nő, térkép, szervizszolgálat. Ezekre tekintettel kezdték el a térségi körutak kidolgozását és kitáblázását, a kerékpáros-esőbeállók építését, a kerékpárkölcsönző hálózat kiala­kítását, a kerékpárosbarát minősítő rendszer alkalmazását, segélycsomag-szolgáltatást, a segélyhívó ügyelet működtetését, valamint új nyomtatott és digitális térkép készítését.

Térségi körutak kialakításánál a meglévő kitáblázott utak – Balatoni Bringakörút, Za­lakaros–Hévíz, Kis-Balaton-kerülő – mellé négy teljesen új útvonal került kidolgozásra, összekapcsolták a kis-balatoni körutat a ba­latonival. Igaz, az érintett földút esős időben használhatatlan. Jelenleg összesen 18 kitáb­lázott útvonal van a térségben. A korábban meglévő mintegy 15 kerékpáros-esőbeál­lót harminc új épülettel bővítették. A távlati tervekben hatvan szerepel, hogy a biciklis­főutakon maximum két kilométerenként, a mellékutakon maximum öt kilométerenként legyen belőlük. Az esőbeállókat elsősorban pihenésre, információs funkciókra szánják.

A kerékpárkölcsönző-hálózatba Zalaka­ros, Hévíz, Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarc­vashegy, Balatongyörök kapcsolódott be összesen 108 kerékpárral, felveszem-leadom rendszerben – tehát nemcsak a felvétel he­lyén, hanem a többi állomáson is le lehet adni a bringákat. A biciklik mellé különböző tar­tozékokat, sisakot, mellényt is biztosítanak. A szervizügyeletet napközben a Tourinform-irodák telefonjainak bekapcsolásával mű­ködtetik – a Tourinform-irodák munkatársai, illetve a bekapcsolódott más szolgáltatók segítenek az érintett bicikliseknek megfele­lő szervizlehetőséget vagy más megoldást találni gond esetén.

Fontos eleme a fejlesztésnek a kerékpárosbarát minősítőrendszer. A szálláshelyek­nek vállalniuk kell az egy éjszakás vendégeket is, ettől legfeljebb előre megadott időpontban térhetnek el. Zárt tárolót is biztosítaniuk kell a bicikliknek, és kapcsolatban kell lenni­ük a kerékpáros segélyhívó rendszerrel és a szervizekkel. A vendéglátóhelyeknek kerék­pártárolót és biciklismenüt, a múzeumoknak tárolót, csomagmegőrzőt kell biztosítaniuk. Kötelező mindenkinél a kerékpáros-segély­csomag tartása. A fórumon további előadások hangzottak el kistérségi kerékpáros-kezde­ményezésekről, Balaton-kerülő kerékpáros-akciókról és a Balatoni Bringakört egyénileg végigkerekezők túraszervezési szokásairól a Balatontipp.hu felmérése alapján.