hirdetés
hirdetés

A hosszú hétvégék és a belföldi turizmus

Jóból is megárt a sok?

2012-ben rendkívül sok, összesen kilenc hosszú hétvégének örvendezhetnek a magyarok, különösen a turisztikai szolgáltatók. Ebből lapzártánkig kettő – március 15. és húsvét – telt el. Míg a korábbi években mindig rekordot döntött a hosszú hétvégéken a belföldi turistaforgalom, az idén egyesek szerint nem mindig lesz ez így.

hirdetés

Mindenekelőtt felmerül a kérdés, hogy a kilenc hosszú hétvége – összesen 34 nap – a GDP-ben hiányt okoz-e vagy sem; megoszlanak a vélemények. Bár a hétköznapra kiadott munkaszüneti napokat egy hétvégi napon általában ledolgoztatják. Vagy inkább ledolgoztatnák, mivel nem mindenki megy be a kérdéses napokon, kiveszi szabadnapnak.

Az élet nem áll le

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a hosszú hétvégéknek a nemzetgazdaság összteljesítményre gyakorolt hatása nem számottevő, ugyanis a négynapos hosszú hétvégék esetében munkanap- áthelyezés történik. „Fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek – különösen a szolgáltatások – nem állnak le a munkaszüneti napokon sem, egyes gazdasági tevékenységek – így például a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szolgáltatások – pedig növekednek” – tájékoztatott az NGM. Tehát a hosszú hétvégék napjain a szolgáltató szektor munkásai a remélt vagy valós roham reményében nagyobb erőkkel dolgoznak, miközben a szektorban pénzét elkölteni szándékozók nagyobb bevételt hagynak ott. Jó esetben.

Az idei első, négynapos hétvége jó eset volt – vélik többen megkérdezetteink közül. Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) titkára arról tájékoztatott, hogy közel telt házzal zajlott a március 15-i hétvége főleg a vidéki wellness- és gyógyszállodákban. Vidéken ezúttal nem csupán a Budapesten kívül eső terület értendő, hanem a kisebb városok ilyen létesítményei – tette hozzá Kovács István, Hajdúszoboszló és Hévíz példáját felhozva.

Míg a márciusi hétvége különösen jól sikerült, addig a húsvéti négy nap már nem hozta a várakozásoknak megfelelő számokat. Kovács István az okokat a két hétvége egymáshoz túl közeli időpontjában látja. A naptár fintoránál azonban nyomósabb ok a kereslet csökkenő fizetőképessége. A gyengébb vásárlóerő miatt rövidebbek a tartózkodások, az átlagban kétéjszakás ottléthez pedig a szállodai csomagon kívül nem igazán vásárolnak egyéb szolgáltatást a vendégek – összegezte a tapasztalatokat.

Nem tesz jót a forgalomnak az elmúlt évek túlzott kapacitásfejlesztése sem. Ezzel egyetértve Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezetője, MUISZ-szóvivő elmondta: a bőséges kapacitás miatt már rég nem szabják a szállodák feltételül az éjszakák minimális számát. A korábbi minimum két-három éj helyett ma már egy éjszakára is kiadják a szobát. Ráadásul alacsony átlagáron – hívta fel a figyelmet Kovács István. A magyar szállodaipar a 2008-as válság óta küzd az alacsony átlagárak és a vendégágytöbblet okozta kihívással.

Zömében itthon

A belföldi forgalom általában 75%-át teszi ki az olyan hosszú hétvégék forgalmának, amelyek más országban is ünnepi hétvégék. A 25% külföldi általában két-három napot tölt el nálunk. Ezt alátámasztandó Molnár Judit elmondta: a hosszú hétvégéken a magyarok zömében itthon maradnak. Ha külföldre utaznak, jellemzően a környező országokat veszik célba, vagy repülős városlátogatásra indulnak, aminek idén betett a Malév leállása. Ahogy a Kovács István által is említett romló anyagi helyzet rátett egy lapáttal az eddigi idei hosszú hétvégi keresletre.

Ugyanakkor temetni nem szabad a műfajt, a vészharangot sem kell még kongatni – óvott Molnár. Utaznak az emberek, de a foglalásaik a pillanatnyi anyagi helyzetüktől függően az utolsó pillanatban érkeznek. Az OTP Travel saját tapasztalatai szerint idén a Mátra, Bükk iránt volt jelentős az érdeklődés. A szállástípusok közül a wellness vitte a prímet. Az idő javulásával a tópartok jönnének, de a forgalmat illetően jóslásokba bocsátkozni idén nem lehet. A Balaton mellé egyre inkább zárkózik fel a Velencei- és a Tisza-tó. A Fertő tónál pedig a belfölddel egyetemben egy kis külföldet is letud a hétvégéző. A húsvéti hétvégét illetően Molnár Judit az MSZÉSZ-hez hasonló tapasztalatokról számolt be. „Csendes volt, hogy finoman fogalmazzak” – mondta.

A fentieknek némiképp ellentmondó tapasztalatokról számolt be két hazai szállásfoglalási portál. Az Indulhatunk.hu-tól megtudtuk, mind a március 15-i, mind pedig a húsvéti időszak biztató foglalási mutatókkal alakult. Ugyanakkor a szállások nagy kedvezményekkel keltek el, köszönhetően a hosszú hétvégék nagy számának. A kérdéses időszakok azonban a portál tapasztalatai szerint nem hoztak kiugróan magas különbséget az éves átlagos kereslethez viszonyítva. A portál megkockáztatja: a május elseji hétvége is jól fog menni, a pünkösddel kapcsolatban azonban felmerülhetnek kétségek, bár korai még temetni. Megtudtuk, kategóriák szerint a legnagyobb népszerűségnek a kedvező áron extrákat is kínáló, többnyire új építésű négycsillagos szállodák örvendenek. A portál is úgy tapasztalta, a wellnessszállodák viszik a prímet. A jó idő eljövetelével pedig a Balaton és környéke egyre népszerűbb.

Az ÚtiSúgó.hu ügyvezetője, Pozsonyi György elmondása szerint a forgalom alakulása tapasztalataik szerint akár attól is függ, hogy az internetes találati listákon milyen helyezéssel jön fel a saját portáluk. Az időszakban a látogatottság jelentős növekedését tapasztalták. Március 15. és húsvét tavalyhoz képest 30-40%-os forgalomnövekedéssel zárt. A náluk foglalók általában három-négy napra foglaltak, mi több, a szállás mellett a programajánlatok iránti kereslet is 50%-kal nőtt. Pozsonyi azonban még az összességében biztató eredmények ellenére is arról számolt be, hogy a három csillag fölötti kategóriában tapasztalható némi visszaesés. A belföldi vásárlóerő alakulását illetően megtudtuk, nő az átlagos értékű vásárlások száma.

A minisztérium bizakodó

Az NGM szerint a „sok hosszú hétvége hatása a turizmus szempontjából minden bizonnyal előnyös lesz, hiszen sokan használják ki ezeket az alkalmakat üdülésre. Az utazási döntéseket természetesen a rendelkezésre álló időn kívül sok minden befolyásolja. Mivel ezek a döntések egyre későbbre, belföldi nyaralás esetén akár az utazás előtti napokra tolódnak, a hosszú hétvégékre várható időjárás is jelentős szerepet játszik abban, hogy mekkora hatást gyakorolnak a vendégforgalomra.” Molnár Judit is a mostoha időjárást említette a húsvéti forgalom elmaradásának egyik lehetséges okaként. Ez valóban értelmet nyerhet annak tudatában, hogy a megkérdezettek egy része szerint a foglalások sok esetben az utolsó pillanatban történtek. Ezt támasztja alá, hogy a március 15-i hétvégét követően a kellemes idő miatt számos balatoni szálloda – Hotel Silver Resort, Hotel Azúr, Hotel Residence – igazgatója 90-100 százalék közti kihasználtságról számolt be. A tárca bízik abban, hogy a vendégforgalmi adatok visszaigazolják majd a hosszú hétvégékkel kapcsolatos pozitív várakozásokat.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai