Tolna város történelme a római korig vezethető vissza, egykori neve Alta Ripa (magas part) volt. Már István király uralkodása alatt is fejlett településként tartották számon, Zsigmond király pedig mezővárosi rangra emelte. 1463-ban Mátyás királyi országgyűlést hívott itt össze. A török hadjárat után elnéptelenedett a város, így németekkel telepítették be újra. A városban virágzott a halászat, a kereskedelem és a kézművesség. A 16. században egyetem is működött, négyféle fakultással. A Duna szabályozása után a város jelentősége csökkent, mivel elveszítette fontos kikötői szerepét.

A tolnai Selyemgyár épületét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védettség alá vonta. Az itt kialakított emlékszoba, amely eredetileg belső használatra készült, a selyemfonást és a múlt történetéből fellelhető anyagokat mutatja be. A gyár referenciagyárként alakult, a ma már 140–160 éves gépeket Olaszországból hozatták. A Kékfestőműhelyt 1810-ben alapították, és 1948 óta van a Horváth család birtokában. A múzeumként is szolgáló műhely jelenleg is működik, családi vállalkozásban: a kékfestés folyamatát és az ősi festési módot ismerhetik meg a látogatók. A város központjában a pestisjárvány áldozatainak emlékére állították 1770-ben a Szentháromság-szobrot. Tolna szélén régen huszárlaktanya állt, amely később szovjet laktanyaként funkcionált. Épületeit több célra is hasznosították: itt kapott helyet a Sztáray Mihály Gimnázium, az Idősek Otthona, az új sportcsarnok, valamint a város egyetlen szállodája, a háromcsillagos Hotel Thelena is, jelenleg 31 szobával, wellness-szolgáltatásokkal, rendezvény-, illetve konferenciateremmel. A hotelvendégeknek az egyedi igényeken alapuló programok öszszeállítását is megszervezik. A Gemenci- erdő közelsége miatt a környéken vadásztatásra, kirándulásra, biciklitúrára, horgászatra, fürdőzésre, lovaglásra, borkóstolókra van lehetőség.

Tolnától 15 kilométerre fekszik Fadd; a központjába vezető úton érdekes múzeumra bukkanhatunk: a magyar népmesei hangulatot adja vissza a Gáti Mariann alkotásaiból született Mítosz-, Mesegaléria. Már az udvarban találkozhatunk az alkotásokkal - a művésznő népi naiv festményeit, parasztikonjait, fa- és agyagszobrait gyerekeknek és felnőtteknek szóló meséi egészítik ki.

Régi épületek új funkcióval

A 6-os főútról letérve, természetvédelmi környezetben található a 2003-ban nyílt Hotel Orchidea Tengelicen. A volt Tolna Megyei Tanács Oktatási Központjából kialakított szálloda 44 szobával, 300 fős konferenciateremmel, gyermekjátszóval, wellnessrészleggel, saját hévízkútra épülő termálfürdővel rendelkezik. Mint Pálmay István igazgató elmondta, céljuk, hogy a hotel gyógyszállóvá váljon, elsősorban a külföldi vendégkört megcélozva. További terveik közt szerepel, hogy a csodálatos parkban újabb 20–22 szobás férőhelyet alakítsanak ki.

Egy volt TSZ-telep helyén épült meg Szedres határában, az egykori Bezeredj birtokon a Lovas Udvarház Panzió. A 42 lóval rendelkező lovastanya szolgáltatásai közt a lovagoltatás, lovasoktatás, lovastáborok és kocsiztatás szerepel, de rendezvényeknek is teret biztosítanak. A frissen felújított épületben jelenleg 14 férőhelyes szálláskapacitással rendelkeznek, de ennek bővítését tervezik. Hétvégente akár 30–40 lovas is felkeresi a telepet. Aki pihenésre vágyik, érdemes eltöltenie itt néhány napot; az itt-tartózkodást horgászással, erdei sétákkal, tereplovaglással lehet színesíteni. Tavaszszal és ősszel fogathajtóversenyt is rendeznek.

Szörpből pálinka?

Harcon valódi európai uniós színvonalú családi vállalkozással találkozhat a „tüzes víz” iránt érdeklődő turista: a Brill Pálinkaház pálinka-kalandtúrát kínál a látogatóknak, amely során megismerkedhetnek a pálinkakészítés folyamatával, a magyar pálinka történetével, és az alapszabályok elsajátítása mellett végigkóstolhatják az ágyas pálinkákat, a különleges gyümölcspálinkákat, valamint a szelektáltan főzött és különlegesen érlelt Szekszárd vidéki törkölypálinkákat. A családi vállalkozás 1990-ben indult: akkoriban még szörpgyártással foglalkoztak, majd a multik megjelenésével egyre nehezebbé vált a megélhetés ebből a tevékenységből, így a család a pálinkakészítés mellett tette le a voksát, hiszen a gyártósor gyakorlatilag ugyanaz volt, mint amit a szörpkészítésnél kell használni. A vállalkozás mára színvonalas pálinkamanufaktúrává nőtte ki magát, amely nagy hangsúlyt fektet a helyi alapanyagok, gyümölcsök felhasználására.

Császári borok, királyi lakomák

Sióagárdon járva királynak érezheti magát a turista: a Margit-pince konyháján készülnek Varga János királyi szakácsmester és felesége Mátyás-korabeli reneszánsz ínyencségei vagy igény szerint akár a 16 fogásos lakomák egyes fogásai. Lehet itt kóstolni káposztás- húsos batyut és liptóriumot, amelyet leöblíthetünk gyümölcsös lemóniával vagy akár tormapálinkával is, amelyet a királyi udvarban a szerelem italaként tartottak számon. A falatozás után érdemes átnézni a szemközti Hímzésmúzeumba, amely Vargáné Kovács Veronika néprajzi magángyűjteményének biztosít helyet. A három éve megnyílt múzeum a sióagárdi népviseletről és díszítőművészetről ad teljes keresztmetszetet az 1800-as évektől egészen napjainkig. A falut környékező dűlőkön a szőlőművelés Probus császár nevéhez fűződik, ő hozatta ide az első szőlőtőkéket, így aztán hol máshol kóstolhatná végig a látogató a helyi borkülönlegességeket, mint a Probus Pince falai közt. Ottjártunkkor maga a polgármester, Háry János vendégelte meg kis csapatunkat egy hamisítatlan Duna menti halászlével.

Kedvelt fürdő- és horgászparadicsom

Néhány év alatt sokat nőtt Szálka népszerűsége: nem is véletlen, hiszen sokat tettek ezért a helyiek. Szálkán virágzik a falusi turizmus: miután a helyiek felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket, nagyszabású fejlesztések, felújítások kezdődtek. Jelenleg 102 férőhellyel rendelkezik a település, de további bővítéseket terveznek. Érdekes, hogy a hivatalos vendégéjszakák száma a háromezret is elérte, ami még a megyeszékhely statisztikáit is maga mögött hagyta. A szálkai tavak vizét zsiliprendszerrel szabályozzák. Korábban csak horgászatra volt alkalmas, néhány éve azonban külön strandrészt választottak le, így fürdőzésre is alkalmassá tették. A környéken jelentős a vadászat is, az itt található 62 hektáros erdőterületnek köszönhetően. A 600 lakosú, békés hangulatú Szálka nagyon közkedvelt: sokan vágtak bele nyaraló építésébe. Ehhez az is hozzájárult, hogy hat éve „rendbe tették” a települést; ekkor kerültek ki az egyedi utcajelző táblák is.