hirdetés
hirdetés

Az egyiptomi buszbaleset következménye

Jön az utazásszervezői felelősségbiztosítás

Egyre inkább úgy tűnik, a felelősségbiztosítás megkötése lehet az egyetlen megoldás az utazásszervezők számára, hogy elkerüljék a súlyos anyagi kötelezettségvállalást egy esetleges baleset bekövetkezte után. A helyzetet nehezíti, hogy még nincs ilyen jellegű biztosítási termék a piacon.

hirdetés

A baleset után (MTI, Kovács Tamás)
A baleset után (MTI, Kovács Tamás)

Múlt év december 1-jén jogerős közbenső ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék a 2011-ben történt egyiptomi buszbaleset ügyében, amely kimondja, hogy az utazást szervező Best Reisennek teljes kártérítési kötelezettsége van.

A 2011-es hurghadai buszbaleset során tizenegy utas vesztette életét, huszonegy személy pedig sérüléseket szenvedett. A decemberi tárgyaláson született jogerős közbenső ítéletben a bíróság kimondta, hogy az utazást szervező – az esetet követően nem sokkal csődvédelmet kérő, azóta gazdasági tevékenységet végző társaságként működő – Best Reisen Utazási Irodának teljes körű kártérítési kötelezettsége van – mondta a busztragédia károsultjainak jogi képviselője, Ikanov Gábor a TV2 Mokka című műsorában. Ikanov Gábor hangsúlyozta: Magyarországon az utazási irodákat eddig semmi nem kötelezte arra, hogy ha a szervezett utaknál baleset éri az ügyfeleiket, akkor kártérítést fizessenek, éppen ezért az ügy precedensértékű lehet, hiszen ilyenfajta ítélet Magyarországon még nem született. „Ez egy rendkívül komplex tényállás, nemcsak a hazai, hanem adott esetben az EU-s irányelvek vonatkozó szabályai sem teljes körűen szabályozzák, hogy mi az, amiért helyt kell állnia az utazási irodának ilyen esetben. A most megszületett ítélet kimondja: amennyiben az utazási szerződés teljesítése során az utasok személyi sérülést szenvednek, azért az utazási irodának kártérítési felelőssége van, vagyis azt teljes egészében meg kell térítenie, tekintet nélkül arra, hogy az utasnak van-e baleset-biztosítása vagy nincs.” A jogi képviselő azt is elmondta, hogy ez mind a sérültekre, mind az áldozatok hozzátartozóira vonatkozik. Jelen esetben kilenc károsult járadékjellegű igényéről van szó, amelynek mértéke havonta több millió forint, amelyet a sérültekkel és a hozzátartozókkal közösen egyeztetve határoztak meg. Ikanov Gábor megerősítette: elképzelhető, hogy ha a közeljövőben hasonló baleset történik, akkor jogilag lehetne hivatkozni erre az ítéletre. Hozzátette, hogy a magyar utazásszervezői piacnak érdemes lenne olyan módon kezelnie ezt a kérdéskört, hogy akár elkülönített vagyoni alapokat hoznak létre, akár adott esetben biztosítást kötnek.

Tavaly februárban már született egy nem jogerős közbenső ítélet, amellyel a jelenlegi, jogerős ítélet összhangban van: akkor a bíróság indoklásában a polgári törvénykönyvre (Ptk.) hivatkozott mint az utazásszerződésről szóló 281/2008-as kormányrendeletet felülíró jogszabályra. Utóbbi szerint az iroda a részvételi díj kétszereséig tartozik kártérítési felelősséggel az utazási szerződés nem vagy hibás teljesítése esetén. A Ptk. testi épséget és egészséget védő szakaszai, valamint a szerződési láncolatban szereplő közreműködőkért, alvállalkozókért viselt felelősség azonban magasabb rendűnek bizonyult. Az Egyiptomban lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a balesetért az éles kanyart mintegy kilencven kilométeres tempóban bevenni kívánó buszsofőr volt a hibás. Ugyanakkor a bíróság februári ítélete kihirdetésekor is elismerte jogszabályokra is hivatkozva, hogy a Best Reisen a legnagyobb elvárható gondossággal járt el azzal, hogy ötvenéves, megbízható múlttal rendelkező partnert választott az Eastmar buszait is bérlő Masters Travel Service (MTS) személyében. Továbbá hogy a károsultak mentése és hazaszállítása érdekében szintén mindent megtett.

Bár nem minden utas rendelkezett utazási biztosítással, a károsultak 2015 februárjáig 200 millió forintnyi kártérítést kaptak egyiptomi biztosítóktól, illetve az eset után indított segélyvonal segítségével összegyűlt összegből. A felperes szerint közvetlenül az irodától nem érkezett kártérítés. Az alperes ezzel szemben arról számolt be, hogy több, biztosítással nem rendelkező sérült kórházi ellátását, illetve hazajutását ő fizette, valamint a károsultak ügyvédjeinek utaztatását, egyiptomi ellátását az alatt a két év alatt, amíg sikerült megállapodni a kinti biztosítóval, és megkapták a 200 milliós kártérítést. Hozzátették: „A fentieken túl minden jogi segítséget megadtunk számukra és mindenben együttműködtünk velük.”

Rizikós üzlet

A bírósági eljárást nagy figyelem kísérte a szakmában. Volt, aki egy közösségi oldalon értetlenségének adott hangot: „A tisztelt bíróság megállapította, hogy a Best Reisen kellő elővigyázatossággal járt el, megfelelő partnert választott, az rendelkezett felelősségbiztosítással, minden tőle telhetőt elkövetett a baleset után, ennek ellenére fizetnie kell. Ezek után meg kell gondolni, hogy érdemes- e Magyarországon utazásszervezőként működni.” A több évtizede a szakmában dolgozó kolléga azt is szóvá tette, hogy „pár éve kártérítést ítéltek meg egy utasnak, aki 800 kilométerre tőlünk egy apartmant bérelt, és ott belegyalogolt a külső üvegajtóba. A szerencsétlen magyar utazási irodának kellett végül kártérítést fizetnie, mert a vendége nem vette észre az üvegajtót.”

A februári közbenső ítéletet követően az egyik utazási irodás kolléga a következő véleményt fogalmazta meg, amely a mostani esetnél is megállja a helyét: „Nem kevés probléma van ezzel az ítélettel. Először is, korlátlan felelősséget ró az utazási irodára. Ez egyszerűen képtelenség. Nemcsak az uniós joggal ellentétes, de a gyakorlatban sem kivitelezhető. Hiába a megfelelően gondos eljárás, hiába a segítségnyújtás. Mindenben úgy járt el az iroda. ahogyan az elvárható, így mondják a jogászok. Mégis, indokolatlanul rónak rá korlátlan helytállást. Hiába létezik az uniós követelményeknek megfelelő felelősségi korlátozás, egyszerűen félresöpörték. Ebben az a veszélyes, hogy az ítélet precedensértékű lehet, és akkor minden utazási irodára hatalmas kártérítési perek várnak. Utazási irodát működtetni Magyarországon a világ legkockázatosabb befektetése lesz. Bajom van azért is, mert nem mondja meg a bíróság, mégis mit tehetett volna a Best Reisen. Mi az, amiben hibázott? Miben nem volt elég körültekintő? Még arról is megbizonyosodott, hogy a helyi szolgáltató rendelkezik felelősségbiztosítással. Mégis neki kell mindenért felelni, mert másként az állam felelőssége merülne fel. Ugye mindannyian hallottunk az 5Kontinens károsult utasairól, akiknél az európai bíróság a magyar állam felelősségét állapította meg. Utólag, évekig tartó pereskedés után. Végigmentek minden hazai bírói fórumon, mindenhol komolytalanul kezelték a keresetet, mert magyar bíróság nem állapíthatja (!) meg a magyar állam felelősségét.”

Félig-meddig használható ajánlat

Nyilván nem véletlen, hogy a Best Reisen utasainak 2011-es egyiptomi buszbalesetével kapcsolatos kártérítési perben tavaly decemberben megszületett közbenső bírói ítélet után éppen az utazásszervezői felelősség témaköre állt a Magyar Utazási Irodák Szövetsége idei első szakmai vacsorájának középpontjában.

„Nem volt benne semmi új” – kommentálta dr. Csépai Balázs, a MUISZ jogi szakértője a több halálos áldozat követelő, illetve tartós egészségkárosodást okozó buszbaleset ügyében született, teljes kártérítési kötelezettséget megállapító tavaly év végi közbenső bírói ítéletet. Vagyis az 1959-es polgári törvénykönyv (Ptk.) legutóbbi módosításai ellenére is egy szakmai rendelet fölé helyezi a testi épség és az élet védelmét, valamint kimondja a teljes szerződéses láncolatra vonatkozó felelősséget.

A fentiek alól csak akkor mentesül az utazásszervező, ha a szerződéskötés idején előre nem látható körülmények állnak elő. Rávághatnánk erre: ki látta előre, hogy a Best Reisen utasait szállító sofőr kilencven kilométeres sebességgel óhajt bevenni egy hajtűkanyart? De ekkor máris ott van a Ptk. idevágó passzusa, vagyis az utazásszervező a szerződési láncolatban igénybe vett személy magatartásáért is felel. Annak úgy kell eljárnia, mintha az maga az utazásszervező lenne. Ellenérvként még ide idézhetnénk a mentesülés egy másik lehetőségét, amelynek során a szervező ellenőrzési körén kívül történik kárt okozó esemény. A bíróság indoklása szerint azonban a sofőr biztonságos vezetése ellenőrzési körön belülinek számít onnantól fogva, hogy a teljes szerződési láncolatban részt vevők teljesítéséért és – megint csak – magatartásáért felelős. Akkor is, ha nem áll közvetlen szerződésben a láncolat minden egyes résztvevőjével, akik adott esetben a szerződéses partner szerződéses partnerei. Hiába kapaszkodnánk a 281/2008-as, utazási szerződésről szóló kormányrendeletbe, felmentést ez is csak vis maior, 3., a szerződéses láncolattól független személy vagy utas károkozása esetén ad. Bár a rendelet a szerződés nem teljesítéséből fakadó károkozás esetén a részvételi díj kétszeresében határozza meg a kártérítés felső határát, ez szándékosság, valamint a testi épség és élet veszélyeztetése esetén nem érvényes. A fentiek a Ptk. jóvoltából az általános szerződési feltételekben sem írhatók felül.

„Hogyan csökkenthető a kitettség?” – szegezte hallgatóságának kérdését Csépai Balázs. Jó tanácsok hosszú listáját adta közre, de úgy tűnt, hogy a számos óvintézkedés között a felelősségbiztosítás jövőbeni bevezetése a legjobb megoldás. Erdei Bálint, a MUISZ elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség foglalkozik az üggyel, létezik már „félig-meddig” használható ajánlat. Ugyanakkor szakmai szereplők tudni vélik, hogy a biztosítók mindeddig elfogadhatatlan ajánlatokat tettek. Addig is, amíg a féligmeddig használható ajánlatból használható lesz, érdemes az utazásszervezőknek Csépai szerint a következőket meglépni: alaposan válogassák meg közreműködő partnereiket és folyamatosan ellenőrizzék őket. Figyeljenek oda az utasok visszajelzéseire is. Megfelelően tájékoztassák az utasokat az utazás minden részletéről, illetve az általános szerződési feltételekről. Egy következő lépésben pedig kössenek felelősségbiztosítást a szerződéses lánc minden tagjára, vagy kérjenek tőlük vagyoni biztosítékot. Némi rosszalló fejcsóválás követte Csépai Balázs azon elképzelését, hogy egyes szolgáltatások akár ki is szervezhetők. Például a transzfer nem képezné az utazási csomag részét, az utas a helyszínen intézné. Megnyugtatásképpen a jogász is kétségbe vonta ennek gazdasági és jogi racionalitását.

Erdei Bálint elmondta, a MUISZ vizsgálja az európai országok felelősségbiztosítással kapcsolatos gyakorlatát. A MICE-beutaztatók körében általános a felelősségbiztosítás megléte – tudtuk meg az egyik hazai DMC képviselőjétől. Nem kötelező, de elvárás – tette hozzá. Saját gyakorlatukban ennek éves költsége néhány százezres tétel. Kevesebb, mint akár egy károsult számára fizetendő életjáradék vagy az utazási iroda bezárása.

Berende Alexa - Vereckei András
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai